Magnéziumpótlás szőlőben (x)

A termés mennyiség növelésén túl, azonban a minőségre is ügyelni kell. Ebben nagy szerepet kapnak az analitikai mérések, elemzések melyek segítségével hatékonyabb a szükséges tápelemek kiválasztása, és a kijuttatás időpontjának megválasztása a növényfelvételi dinamikáját követve. A diagnosztika eszközeit alkalmazva, a tápanyagellátás hatékonysága is nő. Eklatáns példa, a YaraMegalab növényvizsgálat. A hiánytünet megelőzésben, az aktuális növénytáplálási program összeállításában és nyomon követéshez kiválóan alkalmas. De ha valamely ok miatt hiánytünet alakult ki, akkor az pontosan beazonosítható növényminta vétellel. A diagnosztika, a tünetek beazonosítása nagyon fontos, mert ez alapján lehet döntést hozni a kijuttatandó mennyiség és a tápelemarányok összetételéről, és a kijuttatás módjáról. Sajnos, gyakran csak akkor próbáljuk kezelni a tápanyaghiányokat, mikor az termésveszteség nélkül már visszafordíthatatlan. Sokszor fel sem ismerjük, vagy rosszul a tüneteket, és a megkésett kezelés jelentős plusz költséget okoz. A tapasztalat az, hogy rossz döntéssel (helytelen tápanyag megválasztásával) a hiánytünet tovább súlyosbodik, ezért a helyes diagnosztika nagyon fontos. Például egy relatív magnéziumhiánynál, az egyoldalúan kijuttatott kálium műtrágya tovább súlyosbítja a magnéziumhiányt.

A szőlő a magnéziumellátottságra érzékenyen reagál. A jelentőségére utal, hogy a klorofill építőeleme, de a növényi anyagcserében is több feladatot ellát. Magnézium ionok hiányában nem keletkezik nitrátból aminosav és a felhalmozódó nitrát hatására, szöveti elhalás keletkezik. Gyakran előfordul, hogy külső okok miatt kevésbé felvehető, vagy felvehetetlenné válik. Ezt okozhatja a vízhiány, a talajok elsavanyodása, és a magnéziummal antagonista kationok, a kálium, kalcium.  A tápelemek arányát levélvizsgálattal nyomon tudjuk követni. A levelekben mért kálium/magnézium hányadosa akkor kedvező, ha az érték 3-7 között van.  De vannak genetikai okok is, például Muscat Ottonel, Tramini szőlőfajták különösen érzékenyen reagálnak a magnéziumhiányra.

A magnéziumhiány jellegzetes tüneteket idéz elő, ezek elsőként az idősebb leveleken láthatók. Tünete fehér fajtáknál a levélszéltől induló érközi sárgulás, kék fajtáknál vörösödés, lilás elszíneződés (1. kép). A klorózissal szemben az erek mentén zöld szegély megmarad. A fokozott magnéziumhiány lehet az oka az egyik jelentős élettani betegségnek, a szőlő kocsánybénulásának is.

A tünetek későn, a bogyófejlődés 3. fázisában zsendülés kezdetén, a fürtkocsányon és a bogyón elszíneződés, besüppedő foltok jelentkeznek. A termés harmada lepotyoghat a földre, a fennmaradó bogyók tömege 30-40%-kal is csökkenhet. Az íz, zamat nem fejlődik ki, a titrálható savtartalom magas marad, fenolos érettség elmarad.

A tápelem arányokra figyelve, az okszerű magnéziumellátással jelentősen csökkenthető a Zweigelt és Rizling fajtakörben bekövetkező fürtkocsánybénulás. Az 1. ábra középső kontroll diagrammja mutatja a három tápelem optimális egyensúlyi állapotát. Az arány borvidékenként eltérő a talajtani és ellátottsági szint miatt. A tápanyagellátás során szem előtt kell tartani, hogy a kálium, kalcium és a magnézium között antagonista viszony áll fenn. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a túlzott ellátás, a másik felvételét gátolja. Ezért fontos feladat a szőlő tápanyagellátása során méréssel, levélmintákkal nyomon követni a legfontosabb kationok (K, Ca, Mg) egymáshoz viszonyított arányát. Ezzel megelőzhető a magnéziumhiány okozta fürtkocsánybénulás, de a fürthervadás is, mely az élettani tényezők mellett a káliumellátottsággal is szoros összefüggésben van.

A magnéziumhiány és a kocsánybénulás tüneteinek megelőzésére és kezelésére két megoldást ajánlunk. Egyik lehetőség, hogy talajon keresztül juttassuk ki tavasszal. Erre alkalmas a YaraTera Krista MgS, melyből 100-250 kg/ha mennyiség szükséges 30-40 kg/ha MgO pótláshoz. Ez különösen fontos az érzékeny szőlőfajtáknál, akkor, ha alacsony a talaj felvehető Mg-tartalma, és alacsony a levélben mért magnézium érték (0,25 % <).

Másik lehetőség, hogy a lombon keresztül kezeljük; itt több megoldást van. Az első, hogy megelőzzük a problémát, virágzás előtt a YaraVita Frutrel kijuttatása 1-2 alkalommal, majd kötődéskor. Hektáronként 3 literrel kijuttatva, már 1 kezeléssel 300 g magnéziumot kap a szőlő lombon keresztül, de mellette foszfor, bór, cink és kalcium is segíti a helyes tápanyagegyensúlyt.

Kocsánybénulásra hajlamos fajtakörben a YaraVita Magtrac-ot (500 g/l magnézium) javasoljuk borsó méretű bogyó és zsendülés között legalább két alkalommal kijuttatni, 4 l/ha dózisban.  

A YaraVita termékek jól keverhetők egymással és más növényvédőszerekkel, ennek ellenőrzéséhez használják a tankmix alkalmazást, vagy a www.tankmix.com oldalunkat.

Tóth Gábor

+36 30 689 8094