A növénytermesztés sikerének kulcsa az intenzív termesztés

Köztudott, hogy ha intenzív technológiát alkalmazunk, az évjárat és talaj okozta eltérések kisebb hatást gyakorolnak a termésre. Ebben az esetben megnő a tápanyagellátás és a növényvédelem szerepe, illetve a fajtaválasztás fontossága megkérdőjelezhetetlen. Mit jelent a legutóbbi a kalászos növények esetében?

Valóban a számok azt mutatják, hogy hiába nőtt a műtrágya ára többszörösére az elmúlt időszakban és a többi inputanyag is követi a világpiaci áremelkedés trendjeit, ennek ellenére jelenleg sokkal érdemesebb intenzíven termeszteni például a kalászosokat is, mint az utóbbi időben bármikor. Olyan fajtákat célszerű választani, amelyek tápanyag-hasznosítása kiváló, rezisztenciájuk megfelelő, termőképességük óriási és emellett beltartalmi értékük is számottevő. Martonvásáron az „okos fajta” emblémával jelölt fajtáink teljesítik az előbbi követelményeket, ezért vannak ott a fajtakínálat csúcsán (pl. Mv Nádor, Mv Nemere, Mv Ménrót). A fajtaválasztás az első fontos lépés az intenzív termelés felé, de garantált minőséget csak fémzárolt vetőmagtól várhatunk el, ezért a felújítási arányt meg kell őriznünk, vagy tovább kell emelnünk.

A Marton Genetics rendelkezik kalászos fajtákra vetített intenzív termesztéstechnológiai javaslattal? Ha igen, avasson be a részletekbe!

A növénytermesztést nagyon sok tényező befolyásolja, ezért általános receptet, „elixirt” nem adhatunk az intenzitás növelésére. Megközelítésünk szerint a termelő helyi sajátosságaira alapozva lehet a legtöbb eredményt kihozni a rendszerből. A legújabb katalógusunkban összeállított csekklistával szeretnénk előmozdítani, hogy a termelő partnereink alkalmazzák az „okos fajták”-hoz kínált megoldásokat. A tervezés időszakában lépésről lépésre ki kell alakítani a legjobb gyakorlatot adott gazdasági viszonyokra. Ezután a lehető legkövetkezetesebben végre kell hajtani a tervezett lépéseket. Az ajánlásokhoz a MG Facebook-oldalán, rendszeresen helyezünk el tartalmakat, amelyek további segítséget nyújtanak a termelőknek. Természetesen az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de minden olyan tényezőt kézben kell tartanunk, amire ráhatással bírunk. Tehát az intenzitást mozaikszerűen érdemes a rendelkezésre álló információkból összeállítani.

A legújabb fajták hordoznak magukban olyan technológiai elvárásokat, amelyeket a korábbi fajták nem?

Az elvárásokat inkább mi, illetve a termelők támasztjuk az új fajtákkal szemben. A bő termés, az előzőekben említett jellemzőkkel együtt, úgy tud realizálódni, ha a termelői oldal is átgondoltabb, precízebb munkával segíti elő az eredményességet. Profán módon a Forma–1-hez lehetne hasonlítani a helyzetet: nemcsak a pilótának és a járműnek kell kiválónak lenni, de az üzemanyagnak, a kiszolgáló személyzetnek és a tervezésnek is. Magas szintű termést CSAK magas szintű „kiszolgálással” tudunk életre hívni: profi fajtaválasztással, táp­anyag-visszapótlással, növényvédelemmel, biostimulátorok és egyéb anyagok együttes használatával.

Van-e olyan területe vagy időszaka a kalászos termesztésnek, amelyet még a Marton Genetics szakembereinek fel kell karolnia és az ehhez szükséges tudást átadni a gazdáknak az eredményes intenzív termesztés érdekében?

Most olyan helyzet van, hogy minden gazdának a termesztés elejétől a végéig a saját lehetőségeihez és adottságaihoz mérten a legtöbb terményt kell kihoznia a termeléséből. A növénytermesztési költségek nem nőttek háromszorosára 2020-hoz képest, de a termények ára igen – most minden megtermelt plusztonna termény háromszor annyit ér, mint két éve. A partnereinkkel kapcsolatban lévő munkatársainknak az a legfontosabb feladata – a kiváló szakmai munkájuk mellett –, hogy a pillanatnyi helyzet üzenetét eljuttassák a termelőkhöz. Ne maradjon le senki a piaci lehetőség kiaknázásából.

Emellett hosszú távon is kell gondolkodnia annak, aki gazdálkodik: vízmegőrző talajművelést kell folytatnia, a talaj életét növelnie kell, színesítenie kell a vetésforgót, a modern technológia adta lehetőségek alkalmazására fel kell készülnie és még lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyekről beszélni kell. A lista hosszú és bővül…

Mi a módja egy gazdaságban a termelési intenzitás optimális beállításának?

Ez egy izgalmas kérdés és a gazdaság méretétől, ellátottságától és még sok tényezőtől függ. Minden gazdálkodó a saját erőforrásait kockáztatja a termelés során. A valódi termelési adatokból és tényekből kiindulva lehet optimalizálni a növénytermesztést. Ez egyben az első lépés a precíziós gazdálkodáshoz vezető úton: tudnunk kell minden adatot és tényt az egyes táblákról (bevitt anyag/művelet/termés stb.). Érdemes tanácsot kérni az egyes területek szakértőitől (vetőmag, tápanyag, növényvédelem stb.), hogy tartsuk a jó irányt. Szerencsére hazai viszonylatban jól állunk ezen a területen. Merni kell kérdezni, és ami a legfontosabb, MINDIG SZÁMOLJUNK! Van olyan eset, hogy egy gyenge minőségű, rossz vízellátottságú termőhelyen extenzíven tudunk eredményesek lenni => ez a kisebbik véglet, de javarészt az előbbiekben felsorolt minden inputanyagot, tudásunkat, mint muníciót fel kell használnunk – és így leszünk a legeredményesebbek.

Mindig érdemes konkrét számokról beszélni. Készültek-e összehasonlító számítások arra vonatkozóan, hogy az extenzív és intenzív kalászos termesztés a jelenlegi magas input- és terményár esetében milyen jövedelmezőséget hoznak?

Igen, a konkrét számok beszédesek és mi is végeztünk ilyen számításokat. Az AKI tesztüzem adatait használtuk fel 2020-ra (jelenleg a legfrissebben), a termelés átlagos költsége nagyságrendileg 290 E Ft/ha volt, emellett egy 55 E Ft/tonna termény árszinten és 6 t/ha átlagtermést figyelembe véve 30 E Ft/ha nominális eredményt realizálhattak a termelők. Ezzel szemben a számok most, becslésünk alapján: 620 E Ft/ha (nagyon) pesszimista költségvetéssel, 146 E Ft/tonna terményár, 256 Ft/ha nominális eredményt ad. Itt az intenzitás nem változott csak a kiadás-bevétel szerkezete változott. Minél intenzívebb a termelés, annál inkább a termelő javára „nyílik az olló” – ami eddig nem volt jellemző a szektorra. Az extenzív termelés így csak azokra a területekre és gazdaságokra jó megoldás, ahol a körülmények nem teszik lehetővé az intenzitás növelését. Speciális eset az ökológiai termelés, ami más lapra tartozik.

Arról már volt szó, hogy a fémzárolt vetőmag-használat az intenzív búzatermesztés egyik kulcseleme, de most vegyük górcső alá a további technológiai elemek kihagyhatatlan részeit az intenzív búzatermesztés esetében:

Talajművelés:

Vízmegtartó, okszerű művelés, talajoltó baktériumok alkalmazása, forgatás alkalmazása csak a legszükségesebb esetekben.

Vetés:

A fajtára megadott optimális időpontban, mélységben és csíraszámmal, fémzárolt és csávázott vetőmag használata, mélység a talajnedvesség függvényében.

(Több termelői tapasztalat támasztja alá, hogy az őszi búza vetéssel egy menetben kijuttatott komplex műtrágya alkalmazása már ősszel homogénebb és fejlettebb állományt eredményez az ettől eltérő technológia alkalmazásától.)

Tápanyag-gazdálkodás: alap-, fej- és lombtrágyázás:

Ne sajnáljuk a szakszerű tápanyag-visszapótlási tervre az időt, vagy, ha biztosra akarunk menni a szaktanácsadó díját, mert itt a spórolás nem kifizetődő. A foszfor és kálium hatóanyag teljes mennyiségét ősszel, a nitrogénmennyiség (elővetemény szármaradványait nézve) 0–15%-át ősszel juttassuk ki. A fejtrágya megállapítása a termesztési cél függvénye is: jó minőségű kenyérgabonát kétszer-, javító minőségűt, pedig háromszor fejtrágyázzunk. Ha a csapadék mennyisége csekély, akkor a műtrágya egy részét folyékony formában juttassuk ki. (De a folyékony műtrágyához is kell némi bemosó csapadék). Speciálisan faj vagy fajcsoportra kialakított lombtrágyák alkalmazását technológia szintjén tervezzük be.

Gyomirtás:

Korai vetésnél már ősszel szükség lehet a gyomirtás elvégzésére, de az optimális időben elvetett őszi kalászosokat tavasszal, bokrosodás végén gyomirtjuk okszerűen, tehát csak szükség esetén. Ne használjunk a gyomirtó szerekkel együtt biostimulátorokat, komplex levéltrágyákat, mert ezek segítenek a gyomoknak, hogy túléljék a gyomirtást.

Növényvédelem: gomba- és rovarölő szeres kezelés:

A rovarölő szeres kezeléseket okszerűen kell alkalmazni az előrejelzés és az üzemi szignalizáció alapján. Általában más kezeléssel együtt végezzük a védekezést.

A gombaölő szeres kezeléseket célszerű technológiai szinten betervezni. Ha módunkban áll válasszunk korai lombvédelmet adó csávázószert (Systiva), így a T1-es védekezést kihagyhatjuk. A zászlóslevél megvédésére irányuló kezelés üzemi növényvédős opcionális döntésére bíznám, viszont a kalászosok virágzásakor preventíven, technológia szinten javasolható a Fusarium (ssp.) elleni védekezés.

Növekedés-szabályozás:

Minden igyekezetünket latba vetjük és még az időjárás is kegyes hozzánk, akkor technológia szintjén érdemes elgondolkodni a regulátorok alkalmazásán. A bőtermés még a legszilárdabb kalászosokat is ledöntheti a „lábáról”. A tömörebb, szilárdabb szár nekünk dolgozik.

Betakarítás, tárolás:

A megfelelő víztartalmú, érett termény betakarításánál ügyelnünk kell a legkisebb gépi veszteségre. Ha már sikerült megtermeli az árut, ne hagyjuk, hogy árva kelést okozzon az utóveteményben és így csökkentse az eredményünket. A tároló tisztítására, fertőtlenítésére fordítsunk gondot. Az eleve hosszabb időtávra betárolt terményt kezeljük le rovarölő szerrel (K-Obiol), rendszeresen ellenőrizzük és naplózzuk a hőmérsékletét, szükség esetén szellőztessük vagy forgassuk. Igyekezzünk megvédeni a terményünket a károkozóktól (rágcsálók, madarak).