Helyzetértékelés – emelkedő inputárak

Több tényező együttes hatásának eredményeként a mezőgazdaság számára legfontosabb inputok árai az elmúlt bő másfél évben világszerte jelentős mértékben emelkedtek. Ezt a folyamatot erősítette fel az orosz–ukrán háború. A gáz, az áram és kőolaj nemzetközi ára rendkívüli magasságokba emelkedett, amit a műtrágya is követett, hiszen a műtrágyagyártás fő költségeleme a földgáz.

Az állattartók számára még a magas gabona-, olaj- és fehérjenövény árak is kihívást jelentenek. Mindez hozzájárult az infláció emelkedéséhez is, aminek a megfékezése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat határozott mértékű emelésébe kezdett. Ez viszont hatással van a vállalatok forrásköltségeire is.

Megállapíthatjuk, hogy rövid idő alatt egy teljesen új gazdasági környezetben kell helytálljon a magyar mezőgazdaság, a megváltozott körülményekhez mindenképpen alkalmazkodni szükséges. Ennek első lépéseként érdemes áttekinteni a főbb inputok áralakulásának trendjeit.

Energia- és műtrágyaárak

A Világbank adatai szerint a nemzetközi energiaárak 2021 folyamán elsősorban a gazdaság Covid okozta visszaesést követő újraindulásának következtében, illetve a kínálati oldalon jelentkező problémák (pl. elmaradt beruházások) hatására meredeken kezdtek emelkedni, ezt a folyamatot gyorsította fel az orosz–ukrán háború. A Világbank szerint az 1970-es évek óta nem volt ilyen mértékű piaci sokk. A kőolaj ára 2020 áprilisában érte el a mélypontját, majd folyamatosan drágult, 2022 áprilisig közel az ötszörösére. Egy év alatt, 2021 és 2022 áprilisa között közel kétharmaddal (+64,3%) drágult a kőolaj. Az elmúlt egy hónapban ugyanakkor kisebb korrekció volt megfigyelhető, 8 százalékkal csökkent a kőolaj nemzetközi ára. 

A földgáz európai ára ennél is jóval nagyobb mértékben emelkedett és rekordszintre nőtt. A 2020 júliusi mélypont és 2022 április között 15-szörösére drágult, 2021 és 2022 áprilisa között 4,5 szeresére növekedett az ára. Ugyanakkor reménykeltő, hogy március és április között 24,0 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.

Ennek a folyamatnak jelentős mértékű közvetett és közvetlen hatása van az agrárgazdaságra. Egyrészt a magas energiaárak hatására közvetlenül megemelkedik a mezőgazdasági termelés költsége, másrészt drágulnak az inputok (pl. műtrágya), valamint a magas olajár hatására megnő a kereslet a bioüzemanyagok iránt, ami a gabonafélék, az olajnövények és a cukor árának további emelkedéséhez vezet. Továbbá a szállítási, logisztikai költségek is jelentősen növekednek az olajár emelkedésének köszönhetően, ami az élelmiszer termékpálya minden fázisára kihat.

A gázár növekedésének következtében kiugró mértékben drágult a műtrágya is. A diammónium-foszfát (röviden DAP, N és P műtrágya) világpiaci ára 2020 és 2022 áprilisa között a 3,4-szeresére emelkedett, egy év alatt 75,6 százalékos, az utóbbi egy hónapban további 1,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A karbamid (N műtrágya) ára két év alatt a 3,9-szeresére növekedett, áprilisban havi alapon 1,9 százalékos volt a drágulás. A magas árak miatt piaci információk szerint a gazdálkodók nemzetközi szinten is visszafogják a műtrágya-felhasználást, ami a hozamokra lehet kedvezőtlen hatással.

Hazánkban is hasonló mértékben emelkedtek a műtrágyaárak, és ennek hatására a gazdálkodók visszafogták vásárlásaikat.
Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb, 2022 első negyedévére vonatkozó adatai szerint a műtrágyaforgalom 15 százalékkal csökkent az árak 2–3,6 szoros emelkedése mellett.

Terményárak

A növekvő kereslet (elsősorban Kína megugró takarmányigénye), és az emelkedő inputárak hatására a főbb gabonafélék és olajnövények ára 2020 második féléve óta dinamikusan emelkedő trendet mutat. Ezt a folyamatot felerősítette az orosz–ukrán háború, mivel a két ország vezető búza-, kukorica- és napraforgóolaj exportőrnek számít. Az amerikai lágybúza és a napraforgóolaj tőzsdei ára egy év alatt közel a másfélszeresére növekedett, de jelentős volt a kukorica (+29,8%) és a szója (+20,7%) drágulása is. Két év alatt a kukorica és a szója a kétszeresére, a napraforgóolaj és a búza ára 3-szorosára növekedett. Mindez világszerte jelentős mértékben növeli az állattartók és az élelmiszeripar inputköltségeit és jelentős élelmiszerár-emelkedést von maga után.

Kamatok

Az energia- és élelmiszerárak növekedésének, valamint a forint gyengülésének hatására 2021 folyamán emelkedni kezdett az infláció Magyarországon, 2022 áprilisban 9,5 százalékos volt. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusban kamatemelési ciklusba kezdett, 2022 áprilisig több lépcsőben 0,6-ról 5,4 százalékra emelte az alapkamatot. Ennek hatására növekedtek a bankközi és a vállalati kamatlábak is, ami a vállalatok finanszírozási költségeit emelte meg.

A három hónapos bankközi forinthitel kamatláb 2021 június és 2022 március között 0,9 százalékról 6,0 százalékra növekedett, ugyanebben az időszakban a folyószámlahitelek kamata 2,8-ról 5,9 százalékra, az éven belüli hiteleké 2,1-ről 6,4 százalékra, a hosszú távú hiteleké 2,7 százalékról 4,6 százalékra emelkedett. A következő időszakban a vállalati hitelkamatok további igen jelentős növekedése várható. Piaci információk szerint a banki kamatok csak időeltolódással követik az alapkamat növekedését. Az év végére várhatóan 8–10 százalék közötti kamatokkal számolhatnak az agrárvállalkozások, ami nagy váltás az elmúlt évek 2,5 százalék körüli szintjéhez viszonyítva.

A magas inputárak miatt megugrott a mezőgazdasági vállalkozások forgóeszközigénye, ami egyrészt a rendelkezésre álló pénzeszközöket veszi igénybe, másrészt élénkíti a keresletet a forgóeszközhitelek iránt.

Árfolyam

Az elmúlt években a forint folyamatosan gyengült az euróval és az amerikai dollárral szemben. A háború kitörése után ez felerősödött, az euró árfolyam 360 forint körüli szintről 400 forint közelébe gyengült, majd 370–380 forint közelébe korrigált. Áprilisban összességében 4 százalékkal volt gyengébb a forint az euróval szemben, mint egy évvel ezelőtt. Az USD-vel szemben ugyanakkor nagyobb mértékben, 15 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. A forint gyengülése kedvező az export szempontjából rövid távon, de emeli az importált inputok árát (pl. műtrágya, vetőmag, növényvédő szer, takarmány), ami a termelési költségek növekedését vonja maga után.

Termelékenység

A drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet a hatékonyságot növelő fejlesztések fontosságára, hiszen a jövedelmezőség fenntartásához egységnyi termék előállítását egyre kevesebb input felhasználásával szükséges megoldani. Ez egybevág az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerülő környezeti fenntarthatóság céljaival.
A közép-hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen a modernizáció, hogy előre meneküljön a magyar mezőgazdaság.

A hatékonyság és termelékenység területén évtizedes távlatban uniós összehasonlításban is érdemben sikerült előre lépni. Ennek következtében érdemi felzárkózás ment végbe a régi tagországokhoz. Ezt mutatják a Mezőgazdasági Számlarendszer EUROSTAT által publikált, ágazati szintű adatai is.

A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2021 között közel felével (45,8 százalék) emelkedett. Ez a növekedés uniós összehasonlításban is kedvező, hiszen a nyolcadik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja a régi és az új tagországok, valamint a V4 országok mutatóit is. Ez a kedvező folyamat elsősorban a géppark, az agrotechnológia és a termelői szaktudás fejlődésének köszönhető.

Ugyanakkor a területi termelékenységben jelentős hullámzás is megfigyelhető, ami a termelés volumenének szélsőséges időjárási események miatt bekövetkezett ingadozására, illetve az állatbetegségekre vezethető vissza. Ugyanannyi ráfordítás mellett egy-egy tavaszi fagy vagy aszályos időszak kisebb termésmennyiséghez vezet, vagy éppen a madárinfluenza miatti állományfelszámolások és kereskedelmi korlátozások vetik vissza a teljesítményt. Mindez egyúttal felhívja a figyelmet a termelői kármegelőző rendszerek (öntözés, jég-, fagy-, járványvédelem) és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológia fontosságára.

A magyar mezőgazdaság termelékenysége a látványos növekedés ellenére még jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az egy hektárra jutó 2010-es árakon számolt 538 eurós bruttó hozzáadott érték 2021-ben bár meghaladta az új tagországok 525 eurós értékét, de nagymértékben elmaradt a régi tagországok 1 261 eurós mutatójától.

A magyar mezőgazdaság termelékenysége az elmúlt 10 évben érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországok 33,0 százalékát érte el, ez az arány 2021-ben már 42,6 százalék volt. Már ma is vannak olyan magyar gazdaságok, amelyek termelési mutatóikban versenyképesek a nyugat-európai élmezőnnyel.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítására, a hatékonyság és a versenyképesség széles körű növelésére van szükség a mostani gazdasági környezetben is. Ehhez jó alapot nyújt az, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A Kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé. A 2021–2027-es időszakban a KAP I. pillére keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében 4265 milliárd forintot fordít agrárpolitikai célokra. A vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztésre szánt forrás aránya 50 százalék feletti.

A beruházási támogatások keretében a legfontosabb fejlesztési prioritás a mezőgazdaságban a hozzáadott érték emelése, és a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások segítése. Fontos kiemelni, hogy a fejlesztések egy része a hatékonyság mellett a környezeti és klímapolitikai célokhoz is hozzájárul. Ilyenek többek között a precíziós eszközök beszerzése, az állattartó telepek modernizációja és járványvédelmi fejlesztése, vagy éppen az ültetvényeken a fagyvédelem.

Ezért a támogatási környezet adott lesz, fontos, hogy minél több gazdálkodó a nehézségek ellenére éljen a lehetőségekkel és modernizálja üzemét.

A cikk szerzője: Bakota Bettina