A batidai rendezvény házigazdája, a Hódagro Zrt. 3800 hektáron folytat szántóföldi tevékenységet, emellett szarvasmarha- és baromfi tenyésztéssel foglalkoznak. Szabó Lajos vezérigazgató örömét fejezte ki a nagy érdeklődés láttán, miközben felhívta a fi gyelmet a kalászos termesztés idei kihívásaira. Kiemelte, hogy 2022-ben az aszály következtében nagy meglepetés várható az egyes táblák termésátlagaiban, hiszen az aszálytűrő képesség közötti különbség a fajták esetében ebben az évjáratban egyértelműen megmutatkozik. Utalt arra, hogy ez a GINOP-pályázat keretein belül zajló kísérleteiknek is egyik kitűzött célja volt a szárazságtűrés vizsgálata. A fajtasorban az újabb szegedi fajták közül a GK Megyer és GK Arató szerepelt kiemelkedően. Szabó Lajos hangsúlyozta: az aszályos időjárás okán nem biztonságos a silókukorica-termesztés, így a tejelő állományuk takarmányozása új alternatívák felé orientálódik. A szintén GINOP-pályázat keretén belül zajló őszi takarmánykeverékekkel (őszi tritikálé, őszi takarmányborsó, Pannonbükköny) végzett kísérleteik célja, hogy új típusú takarmánykeverékeket hozzanak létre a fajlagos takarmányfelhasználás csökkentése és a magasabb tejhozam elérése céljából.

Tarpataki Tamás helyettes államtitkár az aktuális piaci viszonyokról szóló előadásában kiemelte, az ukrajnai helyzet okán a világpiaci feszültség elkerülése céljából az Európai Bizottság gyors intézkedéseket hozott a területi korlátok feloldására, például a területpihentetésre vonatkozóan. Így az őszi vetésű kalászosok 4-5%-os termésnövekedéshez képest a tavaszi vetésű kultúráknál még nagyobb növekedés tapasztalható Európában, hazánkban és világszinten is. Nemcsak az a kérdés, hogy mekkora mennyiség terem Ukrajnában, hanem az is, hogy az exportáru kiszállításra kerülhet-e, hiszen a háború a fekete-tengeri kikötőket is érinti. Jelenleg legalább 15 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában. Megjegyezte: világszinten a kukorica 18, a búza és az árpa 12-12, a napraforgómag, -liszt, illetve napraforgóolaj 50 százalékát az ukránok exportja biztosítja. Hangsúlyozta viszont, hogy az ukrán kibocsátás csökkenéséből adódóan nem várható komoly globális kiesés, mert a világ országai azonnal reagáltak az érintett kultúrák vetésterületeinek növelésével, ugyanakkor a hiány az ukrán exportot felvevő piacokon lokálisan és rövid távon nehézséget okoz. Békeidőben Ukrajna a világpiacon versenytársunk, így a mostani piaci helyzetben felértékelődik a magyar terménykereskedelem szerepe is.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az éghajlati kihívásokon túl a jövő évi termesztési önköltségek emelkedését helyezte kilátásba, ami korántsem biztos, hogy magas terményárral párosul majd. Míg 2022-ben egy hektár őszi kalászos termesztési költsége 430–470 ezer forint, a következő szezontól az inputárak, az energiaárak és a munkaerőköltségek emelkedése okán akár a 660 ezer forintot is elérheti, ezáltal a technológiai felkészültségnek és odafigyelésnek még nagyobb jelentősége lesz.

Süliné Faragó Erzsébet, a Gabonakutató új kereskedelmi vezetője előadásában kihangsúlyozta: az ügyvezetővel, Mandák Attilával és a kutatási igazgatóval, Dr. Tóth Beátával szoros együttműködésben, rendszeres egyeztetés útján tárják fel az egyes kultúrákra vonatkozó piaci igényeket, s adják meg a választ a kihívásokra.

Kiemelte: növényfajaik támogatják az állattenyésztést, a 2021. évi Innovációs Nagydíj pályázat kiemelt elismerését nyerték el például a szegedi tritikálék, amelyet a gyakorlat is visszaigazolt, hiszen a Hódagro Zrt. brojler és tejelő szarvasmarha etetési kísérleteinek eredményei a tritikálé takarmányozásban betöltött egyre meghatározóbb szerepét támasztják alá. Kalászos fajtáik koraisága és szárazságtűrése jelentik az előnyt a klímaváltozás kihívásokkal teli időszakában – emelte ki a kereskedelmi vezető asszony. Kalászos választékuk széles spektrumot fed le: a közönséges búza mellett durum- és tönkölybúza-, tritikálé-, árpa- és zabfajtáink teszik teljessé a kínálatot. A batidai rendezvény keretében 14 kenyérbúza, 4 árpa, 3 zab, 2 durumbúza és 1 tönkölybúza fajtát tekinthettek meg az érdeklődők.

Az őszi búza fajtaválasztásban kimagasló jelentőséggel bír a termőképesség, a GK fajtái is megfelelnek e mutató magas szintű elvárásainak. A bőtermő fajtáik a GK Arató, a GK Szilárd optimális viszonyok közt 10–12 t/ha hozamra képesek, előbbi fajta a szemtermésben a közép és középkésői kategóriában 3. helyezést ért el a GOSZ-VSZT-NAK kísérleteiben, úgy is jellemezhetjük, hogy a legtöbb termést adó fajta, hiszen csak a hibrid búzák előzték meg a fajtasorban.

A malmi kategóriában a korai érésű GK Magvető minőségi mutatóit hangsúlyozták, de kiemelt szerepet kap a fajtasorban az idősebb generáció képviselője, a GK Csillag, amelynek vetésterülete napjainkban is jelentős. A főként az Alföldön népszerű GK Csillag sikerének titka a széles körű alkalmazkodóképességből adódó kiegyenlített terméshozam, illetve az átlagosnál jobb, stabil minőség. Két prémium minőségű fajtájukra (GK Békés, GK Bakony) elsősorban a javító kategóriát megcélzó gazdálkodók figyelmét hívták fel.

Dr. Beke Béla nemesítő kiemelte: a kalászos fajták évjárat-reakciója egyértelműen megmutatkozott az idei fajtasorokban. Magasságban, érésidőben és kalászolásban jelentkeztek a különbségek, illetve a betakarításkori eredmények fogják majd „leleplezni” az aszályos évjárat valódi nyerteseit.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea