Születésének 10. évét ünnepeli „a nagy elődök nagy utóda”, az Mv Nádor. Jelenlegi 22%-os részesedéssel 7. éve (2016-tól) piacvezető. A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, így az érdeklődés nem lankad iránta. A termelői és feldolgozóipari elvárásoknak egyaránt megfelel, magas termésszinten éri el a stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrár Innovációs Díjban részesült két ugyancsak figyelemre méltó társával; az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal.

E három „nagykorú” fajta alkotja a martonvásári ajánlat gerincét, de már kopogtatnak a várományos „serdülők”, mint az Mv Felleg (malmi búza) és az Mv Kondás (bőtermő, takarmány, ill. speciális minőség). Ezekből a fajtákból 2021-ben még csak korlátozott mennyiség volt elérhető, de ebben az évben már jelentős volumenben juthatnak hozzá az érdeklődők.

És itt van a „gyermekkorú”, de ígéretes kincs – utalva a címre –, az Mv Seuso!

Bőtermő, korai malmi búza. Potenciális termőképessége 9–10 t/ha. Kedvező agronómiai tulajdonságai, intenzív tápanyag-hasznosító képessége gyorsan a legnépszerűbb búzafajták közé emelheti. A nagy érdeklődés alapján akár 2022 sztárja is lehetne, de felszaporításának jelenlegi fázisa még csak korlátozott elérést tesz lehetővé.

„Nyereségnek tartom továbbá azon meg­győződést, melyre jöttünk, hogy vetőmagunkra nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint azt eddig tettük.” A gondolat Kenessey Kálmántól ered – aki az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés felkarolásáért tevékenykedett – jól példázza, hogy már eleink is felismerték az okszerű vetőmaghasználat jelentőségét.

Mai megközelítésben: a fajtákban rejlő genetikai potenciál kiaknázása a fémzárolt vetőmag használatával valósítható meg, melynek sokat emlegetett és nem vitatott előnyei:

• ellenőrzött, szabvány szerinti; garantált minőség, mely az eladó és vevő egyidejű biztonságát szavatolja,
• magas színvonalú személyi és tárgyi feltételek a szántóföldön és a tisztítóüzemben egyaránt,
• a minőségi árutermesztés és a nyomonkövethetőség alapja,
• a nemesítés legújabb eredményeit és a fajtaváltás lehetőségét kínálja.

Jóllehet, az elmúlt években a felújítási arány javult – egyaránt köszönhetően a bölcs termelői belátásnak és a vetőmag szakma szereplőinek –, továbbra is közös feladat és felelősség a fémzárolt vetőmaghasználat melletti érvelés. Ha lankad a termelői érdeklődés a fémzárolt vetőmag iránt, akkor sérül a vetőmag-szaporítás és -forgalmazás rendszere, mely negatívan hat vissza a nemesítésre; a biológiai alapok fenntartására és megújuló biztosítására. A termelők korszerű fajtákkal, vetőmaggal történő ellátásának megrendülése a termelés biztonságát veszélyeztetné.

Ez különösen fontos napjainkban, mert jóllehet; a magas terményárak a magasabb vetőmagárakat vetítik előre, de a vetőmaghasználat mellőzése veszélyezteti a többi befektetett input anyag és energia megtérülésének hatékonyságát, végső soron a termelés eredményességét. Fontos, hogy időben érjen el az üzenet a vetőmag-előállítókhoz: a magas biológiai értéket képviselő készleteiket ne terményként, hanem vetőmagként értékesítsék. Az árutermelők ehhez vetőmagigényük mielőbbi lekötésével tudnak hozzájárulni.

Zárógondolatként hívjuk ismét segítségül a régieket! A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1931. évi vetőmag árjegyzékének előszavában ezt olvashatjuk: „Régi tapasztalás, melyre t. Gazdatársaink figyelmét ismételten felhívjuk, melyet azonban nem lehet eléggé gyakran hangsúlyozni, hogy a termés eredménye elsősorban a jó vetőmagon fordul meg. A vetőmag jellegzetesen bizalmi cikk. A rossz vetőmag nemcsak gyenge termést, esetleg értékesíthetetlen minőséget, hanem elfecsérelt munkát s az állótőkének rossz kamatozását is jelenti.”

A cikk szerzője: Juhász Zoltán