Agro Napló • 2022. szeptember 5. 20:05
Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.
Az intenzíven megművelt földek felszínét a télen elvitte a szél. Ez mutatta, hogy talajtakaró nélkül mekkora veszteség éri a termelőket – talaj és nedvesség szempontjából. Az elmúlt héten kb. 40–50 mm csapadék hullott, és van már olyan termelő, aki szánt mert repcét vetne, mellette a kukorica meg sínylődik. Nem tanulunk!
A talaj takarása be kellene ismerni, egy hasznos dolog. Szeptemberben kell vetni, és azokra a területekre, ahova tavaszi kultúra kerül.
Azonban a nyári talajnedvesség vagy csapadék vesztésével a tarlók kezelésével is kell valamit kezdeni. Egyre nagyobb a dilemma, hogy aratás után legyen-e tarlóhántás, mivel amúgy is nagyon száraz a föld. A nyáron véletlenül összejött egy kísérlet. Egyik parcellát Cultróval ultrasekélyen műveltük, másikon nem történt semmi.
2-3 cm ultrasekély tarlóhántás CultróvalAz ott hagyott alacsony tarló képes volt olyan mértékben kiszáradni, hogy alig lehetett megásni. Olyan volt mintha földutat próbáltunk volna felszedni. Az ultrasekélyen művelt is veszített a nedvességből, de jóval kevesebbet. Szabad szemmel lehetett látni, hogy 25 cm mélyen mennyivel sötétebb a föld, sokkal több a nedvességtartalma. A tarlóhántás kb. egy hónap után kapott csapadékot, és a kihullott magvak elkezdtek csírázni. A műveletlen tarlón nem történt semmi. Azonban azt is jól lehetett látni, hogy ahol a műveletlen tarlón a tarlómagasság nagyobb ott kisebb volt a nedvességveszteség. Két lehetőség áll előttünk, alacsony tarlót vágunk és ultrasekélyen tarlót hántunk, vagy ha nem hántunk, akkor a lehető legnagyobb tarlót hagyjuk, minél több nódusz marad fent, annál kisebb a kipárolgás.
A mulcsos talajművelés egyik alapvető gépe a Sprinter. A szármaradvánnyal borított felületre a csoroszlya alulról nyúl a talajba, és a vetőmagot így helyezi a talajba. A szármaradvány a felszínen marad és továbbra is védi azt a kipárolgástól és az eróziótól.
Duett PPF csoroszlyaA csoroszlya csúcsa lazít és félretolja a nagy mennyiségű szármaradványt, a mögötte keletkezett barázdába kerül a műtrágya. Ezt a részt egy ferdén futó talp tömöríti, majd erre ikersávba kerül a vetőmag. A talajáram, ami elhaladt a csoroszlyatest mellett, betakarja a vetőmagot. Alulra kerül az apróbb morzsa, a felszínre a nagyobb és a legtetejére a szalma. A csoroszlyák háromgerendelyes kivitele óriási átömlő keresztmetszetet hoz magával, így nagy mennyiségű szármaradvány mellett is dugulásmentesen tud dolgozni.
Sprinter vetés: a műtrágya a vetett sávok közé-alá kerülMinden csoroszlya után egy gumikerék halad, ami lezárja a vetést. Az apró magok vetésénél a mulcs bizonyos hátrányt jelenthet, azonban a Sprinter segítségével ezt eltávolítjuk a vetési síkból, és a felszínen helyezzük el takaróként. A felszíni szalmatakarás védi a talajt a kipárolgástól, az esetleges hirtelen lezúduló, nagy intenzitású esők eróziójától, lecserepedéstől. A Sprinternél a Duett csoroszlyával bevetett felület 35%-át vetőmag borítja. A vetőmagvak ilyen módon történő térállása biztosítja a jobb bokrosodást és a még jobb gyomelnyomó képességet. A vetéssel egy menetben történő vetési sík alatti műtrágyázás a fiatalkori erőteljes fejlődést és bokrosodást támogatja.
NoTill Sprinter a ThinEdge csoroszlyávalAz aszály rámutat a sokéves hibákra. Ezeknek a kiküszöbölését legegyszerűbben kezdhetjük ott is, hogy minden termelő minden parcellája szélébe minden évben ültessen el egy csemetét!
Talajegyengetés – műtrágyázás – vetés = SprinterA Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.
Szász Zoltán+36-30/743-0302
A cikk szerzője: Szász Zoltán