Ezért kincs az agráradat – XIX. rész: Digitalizáció a tejtermelésben: adatalapon javítják a folyamatokat Jászárokszálláson (x)

Agro Napló • 2022. szeptember 11. 23:52

Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának nyolcadik, szeptemberi részében az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy különleges, robotizált tejtermelő gazdaság működésénél, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Támogatók:

Digitalizáció a tejtermelésben: adatalapon javítják a folyamatokat Jászárokszálláson

Dr. habil. Milics Gábor

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense fogalmazta meg.

Vízágyak, széles folyosók, kedv és igény szerinti evési idő, fokozott komfortérzet – a fogalmakat olvasva azt is gondolhatnánk, hogy egy remek nyaraláson tölti az idejét az ember. Pedig ezek a korszerű állattartás technológiai elemei, amelyek megléte fontos ahhoz, hogy a termelés a lehető leghatékonyabb legyen. Az állatjóléti szempontok megvalósítása, az, hogy a jószág jól érezze magát, ma már kiemelt szerepet kap annak érdekében, hogy az állatok megfelelő teljesítményt nyújtsanak. A magyar mezőgazdaság egyharmadát az állattenyésztés, az állattartó gazdálkodás teszi ki, ennek ellenére méltatlanul keveset foglalkoznak az ágazat jelentőségével. Az Ezért kincs az agráradat cikksorozat 19. része ezért egy olyan gazdaságot mutat be, ami a precíziós állattartás digitalizációs megoldásait szemlélteti. Az állatok teljesítményének fokozásában, a laktációs idők megfelelő beállításában pedig csak úgy lehet előrelépni, ha a technológia adatalapon valósul meg a telepen.

Az agrárdigitalizáció azt az elvi ellentétet oldja fel, hogy a hatékonyságnövekedés miatt túlzottan igénybe vesszük az állatok teljesítőképességét. De ez nincs így, mert a jobb teljesítményt és hatékonyságot az állatjólét javításával érjük el. Ehhez kell a digitális adatgyűjtés. A jászárokszállási gazdaságban kiemelten fontosak az előrejelzések, ezek pedig szintén csak az agráradatok pontos, rendszerszintű gyűjtésével jöhetnek létre.

Jó olvasást kívánunk!

Kevés helyen foglalkoznak olyan szakmai és technológiai színvonalon állattenyésztéssel Magyarországon, mint a Kossuth 2006 Mezőgazdasági Termelő Zrt. fejőrobotos üzemében.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Jászárokszállás nyugati határában található tehenészeti telepen 2020-ban készült el az új rendszer, ami számos modern megoldással támogatja az állatjólét és a tejtermelés fokozását.

A cégcsoport a szarvasmarha- és a sertéstartás mellett mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodik, a takarmánynövények mellett gabona és napraforgó, valamint vetőmag-előállítás tartozik a tevékenységek közé. Jászárokszálláson gumipadozatú közlekedőfelület, vízágyas matrac, új ventilációs rendszer, korszerű világítástechnika és mozgatható oldalfalfüggönyök biztosítják azt, hogy a tehenek jól érezzék magukat, ami meghatározza a tejtermelésüket is. Csak a maximális komforttal várható tőlük kiváló teljesítmény, mi igyekszünk ezt megadni nekik – mondta Kiss László állattenyésztési ágazatvezető.

Kiss László

A jászárokszállási tehenek nyakában egy transzponder található, ami jeleket bocsát ki, ezeket gyűjti össze a megfigyelő és elemző funkciókat tartalmazó, GPS-es helymeghatározással egybekötött NEDAP ivarzásmegfigyelő rendszer antennája. Ez a jeleket továbbítja az olvasó egységnek, amely azokból üzenetcsomagot állít össze. Ezt a központi vezérlőegységnek küldi tovább, ahol a sok adatból az állattenyésztés hatékonyságát meghatározó információ keletkezik. Ezeket egy informatikai adatfelhőben tároljuk, így egy alkalmazás segítségével bárhol, bármikor elérhetőek a számítógép, a telefon vagy a tablet kijelzőjén. A GPS tányérrendszer nagy előnye, hogy mindig lehet tudni, pontosan hol található az adott egyed.
A nyaktranszporderrel követhető az istállóban az elhelyezkedése, a mozgása, a kérődzése, a takarmányfelvétele, a tejtermelési állapota és a tőgyegészsége is.

Az itt használt nyaki transzponder annyival tud többet a lábra szerelhető változatnál, hogy az ivarzásmegfigyelés és az egyedazonosítás mellett figyelni lehet vele a takarmányfelvétellel, a pihenéssel, illetve a kérődzéssel eltöltött időt is. Ez főként állategészségügyi szempontból fontos. Minden egyes tehén adatai egy idővonalon jelennek meg, az evés, a kérődzés és a pihenés időtartamának értékeit mutató grafikonok formájában. A program a korábban beállított határoknak megfelelően automatikusan feltűnő, narancssárga és piros színnel jelzi az egészségügyi figyelmeztetést. Az időben történő és sikeres beavatkozás után pedig a színek és a számok rendeződnek, optimális esetben újra szép, kék grafikonok láthatóak a kijelzőn.

A cégcsoport igazgatósága 2017-ben döntött a fejlesztés mellett, ekkor adtunk be egy pályázatot az 500 férőhelyes, fejőrobotos istálló megépítésére és a technológiai berendezések kivitelezésére. A kedvező elbírálás után elkezdődhetett az építkezés, ami a tejelő tehenészetben fellelhető technológiai megoldások legmodernebb változatait foglalta magába. Az új istálló fejéstechnológia 4 darab dupla boxos SAC fejőrobotot tartalmaz, így egyszerre 8 állat fejése lehetséges emberi kéz érintése nélkül. Az érintés és a hiánya fontos technológiai elem, a robot látogatása önkéntesen, kényszerítés nélkül történik, nem éri stresszhatás a teheneket. Teljesen önkéntesen alakítják ki a bioritmusukat, akkor és annyiszor esznek, isznak, pihennek és látogatják meg a robotokat, ahányszor jól esik. Ezáltal a napi kétszeri fejés száma akár 2,5–2,8-ra is felmehet.

A szabadon választott mozgást és pihenést számos technológiai elem segíti. A kényelmes pihenést és kérődzést a vízágyas pihenőbox szolgálja, ahol a többi állattól elkülönülve, rugalmas felületen fekszik a tehén. A folyadék felmelegedése főleg télen javítja jelentősen a komfortérzetet. A járófelület gumiborítása csúszásmentes közlekedést biztosít, így biztonságos a járás az etető-itató és pihenő terek között. A világítási rendszer 16 órás nappali fényt, 150–200 luxot, és éjjel 8 órán keresztül sötétvörös fénysugarakat bocsát a tehenek felé. Ez a fényprogram növeli az állatok ivari aktivitását és javítja a termelésüket. A komfortérzés optimalizálását számos technikai eszköz szolgálja, ilyen például a mozgatható oldalfalfüggöny, a párásítás, a nyitott gerincszellőzés, a horizontális ventilátorrendszer, valamint a temperált, nyílt víztükrös itató. Ezek az eszközök az állatok körülményeinek javításán túl a nálunk dolgozó munkatársaknak is vonzó, kulturált környezetet teremtenek.
A termelésszervezők részére pedig az információs rendszer szolgáltat annyi adatot, melyekből szinte óránként lehet döntést hozni, a takarmány összetételének változtatása, tőgyegészségügyi, vagy egyedi kezelés szintjén is.

A robotizált tehénistállót és a hozzá tartozó trágyatechnológiát a Biatorbágy központú Bosmark Kft. valósította meg. A közel 6000 m2-es, nagy légterű, hőszigetelt tetőhéjazatú istállóban összesen 8 darab SAC márkájú robot fejőállás, a GPS alapú ivarzásmegfigyelő rendszer, a vízágyas gumimatracok, az intelligens lámparendszer, a takarmányvisszatoló robot, a gumiszőnyeg alkalmazása a közlekedőtereken, a ventilációs klímatechnika, a korszerű nyílt vizű itatók, a tehénvakaró kefék, az automata trágyatechnológia, az automata lábfürösztő rendszer, az automata oldalfalfüggöny, a direkt tejhűtők a tehenek komfortérzetét és a tejtermelés maximalizálását szolgálják.

Kiss Lászlóval a helyszínen, valamint telefonon is beszélgettünk a részletekről.

Az alaptechnológia 8 darab fejőrobotot jelent, ezek robotboxonként korlátozott létszámban, maximum 60 tehénnel dolgoznak. A hagyományos fejési rendszerektől eltérően nálunk nincs menet közbeni csoportváltás. Ahová ellés után az állat bekerül, ott marad a termelő pályafutása végéig, aminek az elapasztás és a vágóhíd az utolsó két állomása. Mivel a tehenek között komoly hierarchia és szociális rangsor van, ezt lehetőség szerint minél kisebb mértékben bolygatjuk. További fontos rendszerező elvünk, hogy az idősebb és a fiatalabb teheneket, tehát az első borjas és a többször ellett állatokat külön csoportokba osztjuk, hogy a testméretükből adódó erőkülönbség se jelenjen meg a rangsort rendező kérdéseknél.

Az istállótechnológia kialakítása során lényeges szempont volt, hogy a közlekedőutakon és az itatószigeteken 2 vagy több tehén is elférjen egymás mellett, így nem fordul elő, hogy egy domináns tehén elállja az utat, megbénítva ezzel a forgalmat. Az egyetlen szűkebb keresztmetszet a fejőrobot boxa, ott tényleg egyedül van az állat. Ide biztonsággal áll be, mert tudja, hogy ott az ajtó rázáródik, senki nem bántja, teljes nyugalomban töltheti a fejés idejét, ez pedig gyorsabb tejleadáshoz vezet.

Számszerűsíthetőek az eredmények

A változások hatására azt lehet látni, hogy a korábbi technológiánkhoz képest a megbetegedések száma kevesebb, javult a tehénjólét. Egy további nagy különbség a hagyományos fejőházi és a robotos technológia között, hogy az utóbbiban tőgynegyedenként fejjük az állatokat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a program le tudja kezelni az eltérő fejési idejű negyedeket, így a tőgygyulladás kialakulásának veszélye is sokkal kisebb. A jobb egészségi állapot következtében az állatok szaporodási mutatói nagyon jók, az adatok alapján az élmezőnyben vagyunk a szaporodásbiológiai eredmények terén. Talán már kicsit közhely lett a frázis, miszerint a technológia „Csoportos tartást, de egyedi bánásmódot biztosít.” Ennek megfelelően igaz, hogy fizikailag négy csoportot különítünk el, ám virtuálisan akármennyit létre tudunk hozni. A digitális csoportkialakítással eljuthatunk addig, hogy akár egy tehén szintjére is tudunk folyamatokat kialakítani.

Fontos, hogy tehenenként eltérő a fejési intervallum, vagyis az, hogy hány óránként feji meg az adott egyedet a robot. Ezt szintén automatizmusok útján határozza meg a rendszer, többek között az elléstől eltelt idő, valamint a szaporodásbiológiai állapot is számít. A 2022 nyarán fejt 450 tehén közül például 33-nak 4 órás fejési intervalluma van.

A takarmány csábító ereje

Az állomány az etetésnél a jászlon csak PMR alaptakarmányt kap, ami a hagyományos rendszerek teljes takarmányával, a TMR-rel ellentétben részleges keveréket jelent. Fontos, hogy a fejőrobot is adtakarmányt, amit ugyan csalogóatóabraknak hívunk, de korántsemcsak az, mert jelentős táplálóanyag-tartalma is van. Ezzel is komolykülönbséget lehet tenni tehén és tehén között a tervezésnél és a megvalósításnál is. Az irányított változattal szemben ugyanis a szabad tehénforgalom több lehetőséget ad a robotban adagolt takarmánymennyiség beállítása tekintetében. Egyedenként 1 és 8 kilogramm közötti intervallumban tudunk robottakarmányt adni nekik, ezt is kétféle takarmányból, eltérő beltartalommal tehetjük meg. Míg az egyikben a fehérje-, a másikban az energiatartalom magasabb, és ezt is lehet akár tehenenként változtatni. A beállítás az állat tejtermelésétől és a laktációs stádiumtól is függ. Az ellés után például az állat növekvő tejtermeléssel és negatív energiamérleggel rendelkezik. Ekkor meg tudjuk tenni azt, hogy nagyjából 7 kilogramm robotos táppal magasabb energiamennyiséget adunk neki, így támogatjuk az optimális bevitelt. Viszont abban az esetben, ha a jószág vemhes, a laktáció utolsó harmadában kialakul az energiaegyensúly. Sőt, a korábban leadott, felhasznált izmot, testsúlyt visszapótolta, ha pedig ekkor egy energiagazdag takarmánnyal etetnénk, az állat elhízna. Elkerülhető a helyzet, ha az ilyen, magasvemhes tehénnek energiaszegény, de fehérjében gazdagabb robotos tápot adunk, gátolva a hízási folyamatot, aminek hatása a következő elléskor jelentene komoly gondot, akkor jelentkeznének anyagforgalmi problémák.

Takarmányösszetétel és -adagolás

Az istállóban a takarmányvisszatoló robot tolja az állatok elé a PMR tömegtakarmányt, ami zömmel szenázs alapú. Ezt többnyire fű-, rozs- és lucernaszenázs, valamint kukoricaszilázs alkotja, esetleg fű- vagy lucernaszéna is van benne, továbbá alkalmanként bioetanol gyártási mellékterméket, kukoricatörkölyt kapnak hozzá (WDGS). Természetesen a PMR kiegészül némi tejelőtáppal is. A rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a jászolban kiosztott takarmányadag 25-26 kilogramm tejtermelés táplálóanyag-igényét fedezi.

A többi tápanyagot két úton kapja az állat, az egyik részt robotban, legfeljebb 8 kilogrammot naponta. Másrészt a magas tejtermelésű teheneknél előfordul, hogy 45 kg felett adnak egy nap, sőt, 5–8 tehén 60 feletti mennyiséget is képes hozni. Ennek fedezésére az egyik lehetőség, hogy az állat bontja a saját tartalékait, a másik, hogy több száraz anyagot vesz fel, mint az átlagos, 24-25 kilogramm takarmány száraz anyagot fogyasztó tehén. A kiemelkedő hozamúak ehelyett 26-27-et vesznek fel, ebből adódhat a magas termelési érték, amihez igény szerint a robot a lehetséges maximumot odaadja a boxban. Olyan soha nem fordulhat elő, hogy egy fejésben lévő tehén nem jut hozzá a takarmányhoz, ez a fejőrobot meglátogatásának fő motivációja. Úgy alakul ki a feltételes reflex, hogy ott egy jót eszik, a második motiváció pedig, ha a tej feszíti a tőgyét, és a megkönnyebbülés érdekében adja le a tejét az állat.

Fontos szempont, hogy a tehén a fejőrobotban nem ehet tovább, míg a fejés tart, mert ezzel elvenné a lehetőséget más állatoktól. A robotos táp mennyiségét egy mátrix alapján számolja a program, amely figyelembe veszi az ellés, a napi termelés és a laktációs, vemhességi stádium adatait is. A napi adagot fejésenként egyenletesen elosztva kapja meg a tehén. Egy elapasztás előtt álló tehénnél hiába magasabb a tejtermelés, ekkor már kezdi csökkenteni a rendszer a robotos táp mennyiségét úgy, hogy az elapasztásra már csak maximum 1 kilogrammot kapjon naponta.

Gépek és programok a modern tejtermelő gazdaságban

Az SAC fejőrobotok komplett telepirányító rendszere a TIM, ehhez jön hozzá a holland NEDAP cég VELOS rendszere. Nálunk a két program integrálva van, kiegészítik egymást. A harmadik pillér a magyar Riska program, ahol az alap tenyésztési adatok sok évre visszamenőleg elérhetőek. Az ősi sorok, a laktációs termelési adatok eseménynaptár-szerűen jelennek meg, amelyben egy állat életútja a születéstől kezdve pontosan lekövethető. Ezek alapján például azt is tudjuk, hogy egy egyednek volt-e hasmenése borjú korában, és ha igen, hányszor.

A fejlesztéssel elemi érdekünk volt, hogy a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés is sikeres legyen. Az új technológiák alkalmazásával többek között lecsökkent a gazdaság spermafelhasználása, a termékenyülés eredményei pedig javultak. A modern rendszer nagy előnye, hogy nem kell minden nap végignézni az összes állatot, hanem előre megadott adatok alapján kijelöl a rendszer 3-5-8-12 egyedet, amire fókuszálni kell. Ráadásul ezt is két kategóriába sorolja a figyelmeztetés sürgőssége szempontjából, így a fontossági sorrend felállításában is segít. Természetesen a szakmai szempontok alapján felülírhatóak a tevékenységek. A fejlesztések bevezetése óta sokkal egyszerűbb néhány tehénre fókuszálni, mint több 100-ra, alaposabbá vált a termelési rendszerünk. Ugyanez igaz az ivarzásfelderítésre is. Amennyiben a feladat emberi erőre van bízva, 40, de legfeljebb 60 százalékos hatékonysággal találjuk meg az érintett teheneket. A hagyományos rendszerben ehhez képest a jó működés érdekében el fogják kezdeni a programozott, hormonkezeléssel, a meghatározott napra és órára történő termékenyítéseket. Nálunk viszont a vemhességek hormonprotokollal való érintettsége átlagosan 10 százalék körül mozog. A 90 százalékot a rendszer ivarzóként hozza, azokat csak termékenyíteni kell.

Az állatok aktivitását a NEDAP rendszer már az ellés napjától kezdve, az 50 napos önkéntes várakozási idő alatt is monitorozza. Ez idő alatt történik a méh involúciója, az ellés utáni visszaalakulás. A petefészek működése már hamarabb beindul, amit megerősít a rendszer azzal, hogy mutatja; ivarzik a tehén. Ez alapján figyelhetjük és látjuk, hogy rendben van-e minden az állat életfolyamataival, amely ciklusba lendült és akár 3 hét múlva már termékenyíthető lesz. A vemhes tehenek ellés óta eltelt átlagos napjainak száma a Kossuth istállójában jelenleg 88–90 nap. Amennyiben ehhez hozzáadjuk a telepen jellemző 277 napos átlag Holstein-fríz fajta vemhességi időt, oda jutunk, hogy szinte egy éven belül megellik egy átlagos tehén, 370 nap körül jön ki a két ellés közötti idő. Az országos magyar átlag pedig 420 felett van. Ennek a jelentősége a számításoknál mutatkozik meg. Figyelembe véve, hogy 1 nap takarmányozási költsége legalább 1000 forint tehenenként, ha ezt 50 nappal és 500 egyeddel beszorozzuk, milliókat tesz ki a technológiával megtakarított összeg.

A tehén polifaktoriális állat, nála minden mindennel összefügg. Ha például bármi miatt megnyúlna a két vemhesség közötti idő, késve vemhesülnének a tehenek, így átlagosan nem 300, hanem 400 napig tartana egy laktáció. Az utolsó időszakban alacsony tejtermelés mellett magasabb takarmányfelvétel valósul meg, amikor az állat a saját zsírtartalékait tölti fel. Aztán elléskor könnyen kialakulhat a zsírbontásból a zsírmájszindróma vagy a ketózis. Amennyiben viszont a két ellés közötti idő rövid, az állatok aránylag sűrűn ellenek, nincs idejük alacsony laktációs stádiumban lenni a vemhesség záró periódusára, így behízni sem tudnak. Ezáltal el lehet kerülni a kövér tehén ellésével keletkező ördögi kör kialakulását, ami abból áll, hogy az ellés utáni gondok kiheverésére több idő szükséges, megint később vemhesül, megint behízik, és kezdődik elölről az egész. Amennyiben normális kondícióval apasztjuk el őket, kevesebb a gond és a kockázat.

A jövő tervei

A fejőrobotokon túl további nagy továbblépési lehetőség az etetéshez használt robotok használata. Ezekhez egy takarmánykonyhában különböző bokszokban különféle takarmányokat készítenek be, aztán a robot azokból rakja össze saját maga az adagot pontosan úgy, ahogy az a receptúrában le van írva. A borjúnevelés fejlesztésére a borjúitató automata lehet jó megoldás a telepek számára. Mi ezen a területen is léptünk, de más irányba: a ketreces tartáshoz igazodva oldottuk meg, hogy olyan tejkiosztónk legyen, amely tudja, hogy kinek, mennyit és mit ad, ezáltal jelentősen növeltünk a hatékonyságon. Persze itt még további lehetőségek is vannak. A fejőrobotok vonatkozásában a piacon kapható olyan rendszer, ami progeszteron hormon szintet is mutat a tejben, ezáltal következtetni lehet az ivarzásra vagy akár a vemhességre is. A fejlesztéseknél fontos, hogy aki beruház, lehetőleg a ma elérhető legmodernebb technikát építse be, mert ellenkező esetben nagyon lemarad a versenyben. Az informatikához hasonlóan ugyanis a mai megoldások holnap már elavultnak számítanak az állattartásban is.

A robotizáció további előnyei

Jászárokszálláson az egész termelési rendszer összefügg, a robot- és az istállótechnika csak együtt képes jó teljesítményre. Mert hiába van valahol remek robot, a régi, elavult, meleg, nem szellőző istállóban nem lehet megfelelő termelésnövekedést elérni általa. Bizonyos előnyök természetesen megjelennek, de nem mindegyik. Ha a szellőzés, a nagy légtér, a ventiláció, a tehénlocsolás és a modern trágyakihúzás megvalósul, a pihenőbox is kényelmes, így a higiénia is jó a fekvőhelyen, jóval kevesebb a probléma, az elvesztegetett idő és a költség is. A robotos rendszer kiemelkedő nyugalmat jelent az állatoknak. Pontos, kiszámítható keretek között élik az életüket, egyedi ritmusuk alakul ki. Kedvük és szokásuk szerint esznek, fekszenek, isznak, vagy mennek fejésre.

A rendszer az etetési mintázatot csoport- és egyedszinten is tudja mutatni. Ritka, hogy az adott csoporton belül 50% egyszerre egyen. Ebből az is következik, hogy a robotos rendszereknél elfogadható, hogy 3 sor pihenőbox van, hogy nincs meg az etetőasztalon az egy tehénre jutó minimális, 70 centiméteres jászolhossz. Ha egy fejőházból jönne vissza a csoport, mind egyszerre akarna enni, de nem tudna, mert nem férne oda. A robotos rendszerben viszont számokkal bizonyítható, hogy nem eszik mindenki egyszerre, ahogy az is, hogy a 24 óra alatt valaki mindig táplálkozik. Míg egy átlagos tehén akár 10-14-16 evési periódust is elvégez naponta a robotos rendszernél, addig egy hagyományos rendszernél ezt az értéket meghatározza a fejések száma, amelyek után van egy konfliktusokkal járó fő evési periódus, amit követően kiegészítő, kisebb evések ugyan előfordulhatnak, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek meg is történnek. Lényeges még, hogy a bendő pH-ingadozás a robotos rendszernél nem mutat olyan szélsőségeket, mint a hagyományos fejőházas rendszereknél. Az, hogy az állomány nem kerül acidózisba, a kritikus pH-szint közelébe, rendkívül fontos az egészség és a tejtermelés szempontjából is.

Az adatokból származtatható hasznosságra további jó példa, amikor egyszerű termelési mennyiségi értékek ismeretével tudjuk támogatni a döntéseket. A hagyományos termelési rendszernél, ahol nincs napi tejmérő, csak a havi próbafejésből lehetett bármilyen tenyésztési vagy selejtezési döntést hozni. A modern technológiával gyűjtött adatok alapján viszont el lehet dönteni, hogy az adott állat azért adott kevesebb tejet, mert rossz napja van, vagy egy folyamat részeként, esetleg már nem is érdemes termelésben tartani. Így könnyen meghatározhatjuk, melyek azok a tehenek, akiket célszerű bent hagyni az állományban és ternyésztésben tartani.

Tanácsok a hatékonyság javításához

Ahogy a szántóföldön a helyspecifikus gazdálkodásnál, úgy az állattartás során is igaz, hogy az információ óriási érték. Amiről rendelkezünk adattal, megismerhetjük, az adatok ismeretében pedig korrigálhatóak a hibák. Nagyon nem mindegy, hogy 400 vagy 8 tehenet kell átnézni, és melyekre figyelünk oda jobban. A másik kiemelt jelentőségű fejlesztés, hogy a takarmányfelvétel, a kérődzés, a pihenés és a tőgyegészségügy változásainál is jelez a rendszer. Mutatja, ha eltérés van a tejtermelésben, vagy az összetételben. Ezeknek köszönhetően időben be lehet avatkozni a kedvezőtlen folyamatokba. Korábban, amikor a hagyományos rendszerben gond volt egy tehénnel, a munkatársunk jelezte, hogy nem tudta felhajtani fejésre, de már hiába jött az állatorvos, azt a tehenet rendszerint nem tudta megmenteni. Az adatalapú állattenyésztésnél kis túlzással viszont már akkor tisztában vagyunk a problémával és annak állapotával, amikor az érintett tehén még nem is tud róla.

Vizsgálatok és következtetések

A telepen kutatásokat, fejlesztéseket és vizsgálatokat is végzünk. Az egészségi állapotra és annak meghatározó összefüggéseire fókuszálunk, a cél, hogy minél hamarabb megtaláljuk azt, ha gond van a tehénnel egyedileg és csoportszinten is. A begyűjtött adatokat azzal a céllal kezdtük el értékelni, hogy az evési és a kérődzési idő, valamint tejtermelés összefüggéseit vizsgáljuk. Kiderült, hogy ugyan van köztük kapcsolat, de nincs túl szoros korreláció. Nincs olyan releváns hatás, hogy aki többet kérődzik, biztosan többet tejel, az evési időről pláne nem mondható ez el. Egy nagy tejű tehén lehet, hogy feleannyit eszik, mint egy közepes tejű, de ez nem szignifikáns. Az viszont rögtön látszik, hogy egy hőstresszes napon visszaesik az étvágy és az evési idő is. Ezt a rendszer pontosan mutatja, kirajzolódik a tendencia, hogy mi fog következni. Akkor is, ha a tejtermelésen még nem látszik, így előre lehet gondolkodni és korábban tudunk megoldást találni, ami hatalmas előny.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 20. részében a kukoricatermesztés hatékonyságát segítő agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról írunk részletesen.

Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

Sorozatunkban korábban:

Címkék:

mezőgazdaság, digitalizáció, szarvasmarha, tejtermelés, mezőgépészet, mezőgép, precíziós állattenyésztés, robotizáció, agráradat,