Agro Napló • 2022. október 7. 22:58
A szántóföldi növénytermesztés lényeges, a mai inputárakat is figyelembe véve, kritikus eleme az okszerű trágyázás, melynek célja a talaj termékenységének megőrzése, fenntartása, növelése. Ennek során a cél a legnagyobb jövedelem elérése. Az ősz az alaptrágyázás ideje. Az őszi vetésű kalászosok gazdaságosan magas termésátlagának eléréséhez, valamint a termésbiztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a szakszerű őszi NPK alaptrágyázás. Miért is olyan fontos ez az agrotechnikai elem?
Azért, mert a hiányos makroelem-ellátás akár 50-60%-kal, a nem megfelelő mikroelem-ellátás 5-15%-kal (extrém esetben akár 40%-kal is) csökkentheti a termést, és rontja a termés minőségét. Az őszi búza foszforigényes kultúra, mely a teljes foszforigényének kb. 1/3-át ősszel veszi fel, ezért fontos, hogy azt ősszel, felvehető formában meg is kapja. Bár minden talajnak van természetes foszforszolgáltató képessége, ez az esetek döntő többségében (a túlzott foszfor-ellátottság kivételével, ha nincsenek talajhibák) nem fedezi a búza igényét. Ennek egyik oka, hogy a talajban (pontosabban a talajoldatban) nagyon alacsony a foszfor koncentrációja, így még jó-igen jó foszfor-ellátottság esetén is kérdéses a növény menynyiséget és dinamikáját tekintve is megfelelő foszforellátása. Ráadásul a búza meghálálja a „friss” foszfor kijuttatást még jól ellátott talajokon is.
A foszfor ősszel – a nitrogén mellett – az intenzív gyökérfejlődés és bokrosodás mozgatója. Ezzel szemben a búza káliumigénye szerényebb (bár öszszességében több káliumot vesz fel, mint foszfort), a teljes szükségletének negyedét az ősz folyamán beépíti, mely hozzájárul a jó télállóság, szárszilárdság, betegségellenálló-képesség kialakításához. A búza esetén is ügyeljünk arra, hogy azonos ellátottsági szinten a lazább talajokban mindig több a felvehető kálium, mint a kötöttebb talajokon, ugyanakkor a lazább talajokban a kálium könnyebben mozdul el lefelé, a gyökérzóna alá, mint kötöttebb területeken. Ősszel a búzának természetesen nitrogénre is szüksége van, azonban ezen tápelem mobilitása miatt csak annyit érdemes kiadni belőle, amennyit az őszi-téli időszakban fel is használ az állomány.
Ez maximum a számított nitrogénadag 25-35%-át, praktikusan 30-50 kg N/ha dózist jelenti. Ezt befolyásolja az elővetemény is, mert a nagyobb szártömeget visszahagyó kukorica, vagy napraforgó esetén a növényi maradványok lebontásához (a káros pentozán hatás elkerülése érdekében) is szükség van nitrogénre. Azzal, hogy lehetővé tesszük a szármaradványok lebomlását, segítjük, hogy a bennük lévő, elsősorban kálium, tápelemek időben a növények rendelkezésére álljanak. Ez azonban a tavaszi
időszak előtt nemigen következik be. A búza NPK alaptrágyázásához vízben jól oldódó, magas foszfortartalmú készítményeket célszerű előnyben részesíteni. Ugyanakkor ott ahol nagyobb mértékű káliumpótlásra van szükség vagy a talaj foszfor-ellátottsága ezt indokolttá teszi, szóba jöhet a kiegyenlített PK tartalmú (1:1) vagy esetleg a kálium túlsúlyos NPK alkalmazása is. A kompaktált műtrágyák egyik nagy előnye, hogy már kis mennyiségű nedvesség hatására is könnyen szétesik a szemcse, és hatóanyagai vízben jól oldódnak, így a növény számára gyorsan biztosítja a közvetlenül felvehető tápanyagokat.
A foszfor és a kálium alig mozog a talajban, ezért célszerű az alapműveléssel a gyökérzónába dolgozni. Az eredményes búzatermesztés egyik legkritikusabb pontja (a tápanyag-utánpótlás oldaláról) a megfelelő PK-ellátottság biztosítása. Ugyanis
több évtizedes gyakorlati tapasztalat és kutatási eredmény is igazolja, hogy a nagy hozamok és a megfelelő termésbiztonság elérése csak akkor lehetséges, ha a talajunk PK-ellátottsága legalább közepes és a növény PK-igénye is kielégítésre kerül. Ez jóval kisebb mértékű tápanyag-feltöltést jelent, mint amit a 70-es 80-as években alkalmaztunk a MÉM NAK rendszer keretein belül, azonban a tápanyag-utánpótlásnak mégis egyik sarkalatos pontja, hiszen jelenleg ugyanis évente hektáronként 20-40 kg-mal viszünk ki kevesebb foszfor és kálium hatóanyagot, mint amennyit elvonunk a talajból. Márpedig ez tartósan nem fenntartható. Gyenge foszfor-ellátottság esetén ugyanis a termésingadozás 50% körüli, míg jó foszfor-ellátottság mellet 27% körüli értéket mutatott. Ráadásul a megfelelő foszfortrágyázás javítja a nitrogén érvényesülését, a kijuttatott nitrogén hatóanyag hatékonyságát is. Ez utóbbihoz, valamint az egészséges állomány fejlődéséhez a megfelelő kénpótlásra is szükség van, melyet részben vagy egészben szintén biztosíthatunk kéntartalmú NPK műtrágyák alkalmazásával. Ilyen például a Genezis NPK 10-20-10, Genezis NPK 10-20-5, Genezis NPK 8-15-15, vagy a Genezis NPK 15-25, mely utóbbi kiváló starterműtrágya is.
A kompaktált NPK műtrágya vízoldható, hatóanyagai jól, könnyen érvényesülnek, az egyes szemcsék összetétele, alakja és fajsúlya azonos, ezért jól szórható, szórásképe kiváló, ami egyenletes tápelemeloszlást és így egyenletesen fejlett állományt eredményez a táblán belül.