A cirok helyettesítheti a kukoricát az aszályos térségekben (x)

Az elmúlt évek tapasztalata egyértelműen rávilágított arra a fontos összefüggésre, hogy Magyarországon minden gazdálkodónak célszerű több lábon állnia, ha hosszú távon kíván gazdálkodással foglalkozni – mutatott rá Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a szakmai találkozó első előadójaként.

Hozzáfűzte: az alternatívák keresése azért fontos főként a növénytermesztésben, mert a klímaváltozás miatt várhatóan hazánkban is mások lesznek az éghajlati viszonyok, mint az eddigiek, így sok esetben már nem használható a megszokott gyakorlat, és így nem űzhető a korábbi tevékenység sem. Ezekkel a megváltozó körülményekkel és viszonyokkal nemcsak az agrotechnikában, és a növényvédelemben, de gyakran már a műtrágyák alkalmazásában is számolni kell, vagyis emiatt erősíteni kell a diverzifikációt. Ez utóbbi alapján került több gazdálkodó figyelmének is a középpontjába Magyarországon a cirok lehetséges termesztése.

A cirok ugyanis egy olyan növény – hívta fel a figyelmet az államtitkár –, amely szárazságtűrő és kedvező takarmányozási tulajdonságokkal rendelkezik. Ezért olyan valós alternatíva lehet a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben a gazdálkodók számára, amivel érdemes számolni a gazdáknak a következő években. Az elmúlt időszakban ugyanis az volt tapasztalható hazánkban, hogy a száraz és aszályos hónapok száma egyre növekedett, és a hagyományos vetésszerkezetben termelt növények ezt gyakran megsínylették. Emiatt a gazdálkodóknak érdemes azon elgondolkodniuk, hogy az eddigi termelési szerkezetükbe esetleg jó, ha beemelnek olyan növényi kultúrákat, amelyek továbbra is biztosítják a gazdálkodás jövedelmezőségét, és a változó éghajlati viszonyokhoz is kedvezően alkalmazkodnak. Ezt a tendenciát támasztja alá az, hogy a ciroktermesztés egyre inkább teret nyer Magyarországon, 2019-2020-ban a cirokot mintegy 23 ezer hektáron termesztették, és a ciroktermesztés területe azóta is folyamatosan nő.

Ennek azért van jelentősége – mondta Feldman Zsolt –, mert a cirok egy olyan növény, amelynek termesztésbe vonásának akkor van értelme, ha a gazdálkodó a termést biztonsággal értékesíteni tudja. Ennek pedig a piaci kereslet a kiindulópontja. Az éghajlatváltozás miatt a cirok jó eséllyel válthatja ki a most megtermelt kukorica egy részét azokon a területeken, ahol azt már nem lehet gazdaságosan megtermelni a változó éghajlati viszonyok miatt. A cirok ugyanis jó eséllyel alternatívája lehet a kukoricának a takarmányozásban. Ez az állattartók számára biztonságot jelenthet. A cirkot ugyanis biztonságosan be lehet építeni a takarmányozási receptúrákba. Az államtitkár úgy vélte, hogy a hazai ciroktermesztés már elérte azt a kritikus tömeget, azt a határpontot, amikor a gazdák biztonságosan, jövedelmezően termeszthetik, mert már van rá piaci kereslet.

Feldman Zsolt jelezte: amennyiiben Magyarországon a ciroktermesztés területe tovább növekszik, úgy hazánk a ciroktermelés európai élvonalába kerülhet. A cirok a következő években mind a növénytermesztők, mind az állattenyésztők számára egy közös nevező lehet annak a helyzetnek a megoldására, hogy a száraz és aszályos időszakokat kedvező módon áthidalhassák a közös érdekek alapján.

„Mi szántóföldi növénytermesztők soha nem látott problémával szembesültünk ebben az évben. A 2022-es aszályhoz, ami most elért bennünket, mintegy 100 éve volt hasonló Magyarországon. Az előrejelzések szerint sajnos a száraz és aszályos időszakok egyre gyakoribbak lesznek abban a régióban, ahol hazánk is fekszik, vagyis nem számíthatunk arra, hogy a mostanihoz hasonló körülmények csak 100 év múlva ismétlődnek meg” – közölte Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Megjegyezte: a mostani aszályos időszak felerősítette azokat a kezdeményezéseket, amelyek új alternatívákat keresnek annak érdekében, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés teljesítménye a jövőben se csökkenjen. Ezért nemcsak a szárazságtűrő fajták kerültek előtérbe, hanem azok a növények is, amelyek esetleg kiválthatják azokat a növényeket, amelyek számára a jelenlegi hazai éghajlat már nem, vagy a közeljövőben nem lesz megfelelő.

„A cirok kedvező tulajdonságaival néhány évvel ezelőtt egy ceglédi rendezvényen szembesültem, amikor augusztus végén a kukorica már el volt száradva, míg a cirok hektáronkénti 10 tonnás termést adott. Akkor egy állattenyésztő kolléga azt mondta, hogy véleménye szerint a cirokban van a jövő.” – osztotta meg első, kedvező tapasztalatait a jelenlévőkkel a GOSZ elnöke.

Utalt arra is: a ciroktermesztés nem egyszerű ugyan, de meg kell tanulni, mert ezt várhatóan a nem túl távoli jövőben akár már be is kell építeni a vetésforgóba. Petőházi Tamás úgy vélte, hogy a jövőben a cirok vetésterülete eléri majd a mostaninak a három-, akár ötszörösét is. A jelenlegi bizonytalan helyzet várhatóan segíti majd a cirok szélesebb körű hazai elterjedését. Jelenleg még ugyan jön Magyarországra az ukrán kukorica, de ha szomszédunkban más lesz a helyzet – mondta az elnök –, akkor a saját takarmányozási gondjainkat nekünk kell itthon megoldani. A magyar széntóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb célja ugyanis, hogy a magyar állattenyésztőknek hazai takarmánybázist biztosítson. Ennek egyik fontos eleme lehet a kukorica és más, már meglévő takarmánynövények mellett a cirok is.

A ciroktermesztés előnyei már sok gazdálkodó számára ismertek, de sokak számára még nem. Ezért is fontos, hogy azok, akik ennek a növénynek az előnyeit nem ismerik, kapjanak róla tájékoztatást. Például hogy a vetésforgóba beilleszthető, a gyengébb adottságú, aszályra hajlamos területeken is megfelelő hozamokkal termeszthető, jó stressztűrő, betegségekkel szemben jó ellenálló-képességű és megfelelően kedvező hozamadatokkal rendelkezik. A ciroktermesztés nem újdonság Magyarországon, mivel – ha kis területen is – folyamatosan termesztettek cirkot hazánkban évtizedek óta. Előtérbe azonban csak 2010 után került ez a növény, amikor egyre szaporodtak az aszályos időszakok Magyarországon. Ebben az időben ugyanis egyre többen ismerték fel azt, hogy számukra ez a növény megoldást jelenthet az aszály sújtotta területeken – mondta Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere.

Hozzáfűzte: sokan rájöttek arra, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken a cirok termesztése biztonságos, és jövedelmező is lehet, ha azt megfelelő szaktudással végzik. A szakember franciaországi példát hozott, amely azt támasztja alá, hogy azokon a területeken, ahol a kukorica termesztése már nem kifizetődő, ott a ciroktermesztés jövedelmező lehet a tapasztalatok alapján. Ezt az is bizonyítja, hogy évről-évre növekszik Franciaországban a cirok termőterülete. A ciroktermesztés felfutása a nemesítők számára is további feladatokat jelölt ki, mert egyre kedvezőbb beltartalmú, egyre nagyobb hozamú fajtákra van igény a termelők részéről. Ezek az elvárásoknak megfelelő, korszerű hibridek már rendelkezésre állnak a magyar termelők számára. Nemcsak a növényfajták teljesítményét kell növelni, hanem folyamatosan fejleszteni kell a hazai körülmények között már működő termesztés technológiát a még hatékonyabb termesztés érdekében. Ebben segítenek a Magyarországon beállított technológia kísérletek.

Mindennek alapján a termelők számára biztosítani kell azt a tudásbázist, ami a ciroktermesztéshez szükséges, mert csak így tudják jövedelmezően beépíteni a gazdálkodásukba a ciroktermesztést, eleget a téve a mennyiségileg és minőségileg is növekvő piaci keresletnek. Ezért is célszerűek a termelési integrációk. Emellett a végfelhasználók, elsősorban az állattenyésztők számára is még szélesebb körben meg kell mutatni, hogy a cirok takarmányozásra alkalmas, kifejezetten javasolt és reális alternatívája lehet a kukoricának a takarmányokban. A szemes cirok beltartalmát tekintve nagyjából hasonló minőségű takarmány alapanyag, mint a kukorica, de egyes paramétereit tekintve (pl.: fehérjetartalom) lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal bír. A független hazai és nemzetközi etetési kísérletek bebizonyították, hogy a cirok beépítésévek a takarmányozási mutatók nem romlottak, a jövedelmezőség viszont nőtt.

Összességében megállapítható – mondta a szakember –, hogy a cirok használata a növénytermesztőtől a végfelhasználóig mindenki számára kedvező, amennyiben az megfelelő ismeretekkel és technológiával párosul. Balogh László úgy vélte, hogy Magyarországon mintegy 100 ezer hektárnyi annak a területnek a nagysága, amelyen a kukorica termesztése kockázatos és ezeken a helyeken javasolt helyette a cirok termesztése.

Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője arról beszélt: „Cégünk több mint 30 éve foglalkozik cirokfélékkel; vetőmag-előállítással mégpedig úgy, hogy a hazai területekre választja ki azokat, de a növényvédelmi technológiák fejlesztésével is foglalkozunk ezen a területen, sőt, a termelők számára cégünk piaci lehetőségeket is felkutat. De ide tartozik még, hogy az élelmezés közébe tartozó termékek fejlesztésében is részt veszünk.”

A növénytermesztési oldalról a termelő szervezeteknek már korábban megvolt a véleményük arról, hogy a cirok egy kiváló takarmány-alapanyag, főként az aszálytűrő képessége miatt. Ezt az idei év igazolta is – mondta a szakember. Megjegyezte: korábban az volt a gond, hogy ennek a szemes terménynek az értékesítése korábban meglehetősen nehézkes volt. Ez annak ellenére volt így, hogy a takarmánygyártók tisztában voltak a cirok nagyon kedvező beltartalmi értékével, viszont kevés volt a számukra elérhető hazai cirokmennyiség, ami lehetővé tette volna a cirok folyamatos használatát a különböző takarmány-előállítási receptúrákban.

A cirok első üzemi jellegű felhasználási lehetőségét az Agroszemek Kft. Észak-kelet-Magyarországon indította el egy nagy baromfitenyésztő – víziszárnyas-kibocsátó – kül- és belföldön egyaránt ismert vállalattal. A cirok felhasználása az elmúlt években a cégnél exponenciálisan nőtt, és ma már meghaladja a 40 ezer tonnás éves mennyiséget. A többi takarmányfelhasználó üzem esetében is nagyon komoly növekedés látszik – mondta az ügyvezető –, hozzátéve: a komoly nemesítési munkának köszönhetően ma már a jó genetikájú cirokvetőmag adott a hazai céltermelésnek köszönhetően, ugyanis ezt a vetőmagot itthon, hazai földben állítják elő.       Feczák Gábor kitért arra is, hogy a szemes cirok előállítása mellett az idén elkezdődött a silócirok termelése is a megnövekedett igények miatt. Gyakorlatilag így minimalizálták ennek a terménynek az elérhetőségi kockázatát, különös tekintettel a logisztikai problémákra. Az Agroszemek Kft. teljes körű szolgáltatást ad partnerei részére a hibridválasztásban, a termesztéstechnológiában, a piaci alternatívák megválasztásában is. De ma már ott tart a magyar piac, hogy a cirok keresett terménnyé vált, amit az is jelez, hogy már a termesztőket integrátorok fogják össze. Új irányzat, hogy a szemes cirkot a humán felhasználásba is szélesebb körben el szeretnék terjeszteni az eddiginél.

Ezért a cég a múlt évben létrehozott egy, kifejezetten erre a célra szakosodott üzemet, ahol gluténmentes cirokól készült élelmiszereket állítanak elő.

A fórumot követően a résztvevők a szántóföldön ismerhették meg a ciroktermesztés lehetőségeit, amelyet az Agroprodukt képviselője Hirka Krisztián növényvédelmi szakirányító mutatott be az érdeklődő szakembereknek.

A technológia ismertetése során elmondta: a cirok előveteménye búza volt, így a tábla, amelybe a cirok vetőmagja került, a búza aratását követően kapott egy tarlóhántást, majd tavasszal a bemutatott táblára műtrágyát juttattak ki a szakemberek. Ezt egy forgóboronás eszközzel dolgozták a talajba, és május első hetében vetették el a területen a cirkot. A szóban forgó területen hektáronként 280 ezer magot helyeztek a talajba. A talaj vetés után kapott egy hengerezést. A vetés, amikor a növények fejlődése 1-3 leveles lett, kapott továbbá egy, egy-kétszikű permetezést. A felmerülő költségek a jelzett munkafolyamatok együttes összegét figyelembe véve mintegy 240 ezer forintot tettek ki.

A táblán átlagosan mintegy hektáronkénti 7 tonnás termést várnak – szólt közbe Petőházi Tamás –, jelezve, hogy a cirok tonnánkénti ára jelenleg mintegy 120 ezer forint körül mozog. Feldman Zsolt arra utalt, hogy ez mindenképpen kedvező, mivel a termelők költségét mintegy 2 tonna cirok már fedezi is. Feczák Gábor mindehhez még azt tette hozzá, hogy az általa képviselt cég a ciroktermesztést a gyengébb adottságú területeken javasolja. Azzal a tápanyag-utánpótlással, amit az Agroszemek Kft. javasol a termelőknek, 5-7 tonna termésmennyiség érhető el optimálisan hektáronként.

Értelemszerűen, ha a termesztési feltételeket intenzívebb módon alkalmazzák, vagyis a cirok intenzív termesztési növényi kultúrák közé kerül, akkor a 8-10 tonnás hektáronkénti terméseredmény sem ritka Magyarországon. Példaként hozta a szakember a cirok dunántúli termesztését, ahol az idén kedvezőbb csapadékeloszlás volt, mint az ország középső, illetve tiszántúli régióiban. Ott több olyan ciroktábla is van, amelynek hozama leginkább a 10 tonna körül mozog. Szerinte a jelenlévők által szemlélt táblán a növények fejlettségi állapotát tekintve a hektáronkénti átlagtermés 7,5 tonna körül mozoghat majd.

Balogh László elmondta még, hogy amiért a környék gazdái közül többen belevágtak a ciroktermesztésbe, annak az az oka, hogy az esetleges aszályok miatt a kukoricatermesztés bizonytalanná vált a térségben. A cirok pedig aszályos körülmények között is biztonságos jövedelmet termel a gazdálkodók számára. Mindez azt jelenti, hogy a gazdálkodók a ciroktermesztést oda pozicionálják, ahol a kukoricatermesztés már nem oldható meg biztonsággal. Jelenleg mintegy 500 ezer tonna szemes cirokra lenne tartós igény a hazai takarmánygyártók körében – közölte Balogh László, hozzátéve, hogy emellett folyamatos az igény az export piacokon is a termény iránt.

Feldman Zsolt összegezve a látottakat úgy vélekedett, hogy amit Zagyvaszántón a ciroktermesztésről megtudott, az igen impozáns, mivel a gazdálkodók számára valós alternatívát nyújthat a ciroktermesztés a kukoricatermesztéssel szemben nemcsak mint alternatív növény, hanem azért is, mert a termesztés önköltsége igen kedvező jelenleg.

A szakemberek közölték: a cirok ára most együtt mozog a kukoricáéval. Megjegyezték azt is, hogy a cirokban tett vadkár sem akkora, mint amit a vadak a kukoricában okoznak általában. Az a ciroktermesztés szempontjából szintén kedvező, hogy a növénynek, lévén szárazságtűrő, a túlélőképessége is nagyobb, mint például a kukoricáé.

Minderre bizonyíték, hogy a jelenlegi esős időjárás miatt a cirok a főbuga mellett már mellékbugákat is hajt, de ezeknek a továbbiakban betakarítás miatt már nem lesz jelentőségük – tájékoztatott Feczák Gábor. Hozzáfűzte: az aratásnál a kombájn vágóasztala 8-10 centiméterrel lesz a buga alatt, vagyis a kombájnnal nem takarítják be a teljes növényt.

lidea-seeds.hu/crops/cirok