30 éves a Sumi Agro

Híres vagy a versek iránti szeretetedről, nem múlhat el Sumi Agro rendezvény általad tolmácsolt és egy adott helyzetre kiválóan reagáló idézet nélkül. Mely citátium jut most eszedbe a 30. évforduló alkalmából?

Versszerető vagyok, örömmel osztom meg barátaimmal, üzletfeleimmel a versidézeteket. Minél hosszabb időről van szó, annál nehezebb sommás szavakat találni. Ez esetben József Attila versidézete jut az eszembe:

„Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a múltat be kell vallani.
A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés”

Sok dolgunk lesz az előttünk álló időszakban és megpróbáljuk állni a helyünket a partnereink szolgálatában.

Ismerve a céget és hallgatva e sorokat: a „lágy hullámokra” metaforára rögtön a csapatodra asszociálok. A hazai szektort uraló multivállalatok között és azok kereszttüzében, a mai világban különlegesnek számító, családias hangulatú cég a Sumi Agro, pedig multinacionális háttérrel rendelkeztek. Az üzleti partnerekkel kialakított baráti nexus, az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló cégfilozófia érzékelhető minden egyes megmozdulásotokon, rendezvényeteken, s ez megvetette a lábát a Sumiversitas néven futó programsorozatotokban is, ahol évről évre a fiatal generációt vonjátok be szakmai műhelyeitekbe, s mint szemtanú mondhatom: óriási sikerrel. Mi a titok nyitja?

Nincs ebben semmi titok. Mi ezt a munkastílust alakítottuk ki a kezdetektől. Az elmúlt 10–15 évben ezt sikerült azzal a generációval is folytatni, akik azóta csatlakoztak. A legfontosabb értékünk az ember. A jó és hiteles szakember akár csapaton belül, akár a partnerek, felhasználó kollégák körében. Elmondhatom, hogy nem volt egyszerű állni a versenyt ezzel a munkastílussal. De mindvégig az volt a meg­győződésünk, hogy hosszú távon megéri. Nem csupán a gazdasági és piaci térnyerés tekintetében érte meg, hanem az emberi kapcsolatok, a megbízhatóság és a hosszú távú együtt gondolkodás terén is.

Természetesen nagy szükség van arra, hogy folyamatosan megújuló termék- és technológiai palettával rendelkezzünk. Ezt is sikerült elérnünk, hiszen az elmúlt egy-másfél évtizedben látványosan bővült a készítményeink száma.

A „múltat bevallva”, az elmúlt 30 év siker­állomásai és sikertermékei közül kiemelnél néhányat?

Ha a Sumi Agro történelmét nézzük, akkor elsőként a BANCOL 50 WP rovarölő szert kell megemlíteni, 20–25 évvel ezelőtt 40–45%-a forgalmunknak a BANCOL különböző kiszereléseiből állt. Ezzel egyidőben indult a BIOSILD termékcsalád történelmi menetelése, ami a legújabb formájában BIOSILD Extra néven az idei év egyik sikerterméke lett.

Ha visszatérünk a rovarölő szerekre, a másik zászlóshajónk a MOSPILAN. A 90-es évek végétől hosszú ideje eredményesen szolgálja a termelőket a rovarkártevők elleni védekezésben. Ráadásul jövőre folyadék formulációban is forgalomba kerül.

Számos sikertermék született a 2000-es évek végétől, ami lehetővé tette, hogy szinte minden kultúra számos szegmensében legyenek megoldásaink. Ennek jó példája az idei évben forgalomba került TRIKA Expert, ami starter műtrágya és talajfertőtlenítő tulajdonságokat egyesít egyedi formulációjában.

Említetted, hogy sok dolog áll előttetek a következő időszakban. Melyek ezek a kihívások?

Szakmai és gazdasági kihívások előtt áll az egész agrárszakma. A gazdasági kihívások közismertek, az infláció okozta világpiaci áremelkedések, a termelő kapacitások beszűkülése, a logisztikai problémák mind nagy feladatot rónak minden szereplőre.

A szakmai kihívások két legfontosabb tényezője véleményem szerint az éghajlatváltozás, konkrétan az aszály az, ami jelenleg a legnagyobb veszteséget okozza a növényter­mesztésben. A másik minket is érintő kérdés az EU Agrárpolitikája, ami például jól bevált növényvédő szerek visszavonásában is megnyilvánul. Örömmel mondhatom el, hogy 2023-ban a mi palettánkat előre láthatóan ez a tendencia nem fogja érinteni.

Van egy megállapítás, miszerint a kémiai növényvédelemnek nincs alternatívája. Hogyan vélekedsz erről?

Ez egy igen provokatív kérdés. Miért?

Mert ha valaki azt mondja, hogy igen, a kémiai növényvédelemnek nincs alternatívája, minden oldalról lehurrogják. Főleg a zöld szervezetek, de az EU-s agrárpolitika fősodrai és hozzájuk csatlakozott különböző szerveződések is.

Ahogy azt sem lehet kijelenteni, hogy 5–10 év múlva a hagyományos kémiai növényvédelem teljes kiiktatásával lehet nagyüzemi méretekben növényt termeszteni kizárólag biostimulánsok, biológiai növényvédelem, mechanikus megoldások stb. alkalmazásával. Előbb-utóbb a két tábornak együtt kell munkálkodni azon, hogy mely megoldások biztosítanak megfelelő mennyiségű és minőségű termést.

Az európai hatóanyag-kivonások cunamija egyre nehezebb helyzet elé állítja a piaci szereplőket és termelőket, láthatóan felértékelődött a termelői bizalom és a kiszámíthatóság a forgalmazók felé. Mely értékek kerülnek előtérbe?

A hazai termelők többsége konzervatívan gondolkodik, legalábbis ami a vegyszer és technológiák kiválasztását illeti. Ebben a vonatkozásban a Sumi Agro Hungary viszonylag szerencsésnek mondhatja magát, eddig egy igazán fontos hatóanyagunkat, a tiofanát-metylt érintette a visszavonások hulláma. S bár a termelőknek nagyon hiányzik a DON Q és a Yamato, sikerült két másik termékkel átmenetileg enyhíteni a szántóföldi gombalő szer palettában képződött űrt. Mint általában, ebben a helyzetben is rendkívül fontos a kölcsönös bizalom az új technológiák megismertetésében és elfogadtatásában.

A biológiai növényvédelem területén milyen fejlesztéseitek vannak folyamatban, lesznek-e a közeljövőben új termékeitek e szegmensben?

Elkötelezettek vagyunk a biológiai megoldások és minden más környezetkímélő technológia irányában. Számos olyan új hatóanyaggal illetve hatásmechanizmussal rendelkező készítmény áll jelenleg fejlesztés alatt Európában, ami az elkövetkező 2–5 évben már forgalomba is kerülhet Magyarországon.

Sok dolgotok lesz valóban az előttetek álló időszakban, amihez ezúton kívánok sok erőt és kitartást! Köszönöm a beszélgetést!

A cikk szerzője: Gáspár Andrea