Hazánkban és a teljes Európai Unióban fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése, ugyanis az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középgeneráció kiöregedett, és egyre kevesebb a fiatal gazdálkodó, akik átvehetnék a helyüket. Ezek a trendek nem fenntarthatóak, ezért fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszer-gazdaság működőképessége.

A Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi gazdaságszerkezeti összeírásának adatai alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyéni gazdálkodók több mint 60%-a 55 év feletti, és ennek a csoportnak több mint fele 65 éves vagy idősebb, a gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél. Ugyanakkor a 40 év alattiak aránya az egyéni gazdálkodók között 10%, a gazdasági szervezetek irányítói között pedig 12%.

Összességében elmondható, hogy a KSH gazdaságszerkezeti összeírásának 2016-os és 2020-as adatainak összevetésében mindkét csoport korösszetétele romlott, másrészt a probléma nagyobb súllyal jelentkezik az egyéni gazdaságok körében, mivel számosságukban több személyt érint, rosszabbak az adatok, továbbá esetükben a társas vállalkozásokkal (gazdasági szervezetekkel) szemben nincsenek meg a gazdaságátadás kiépített jogi lehetőségei.

Jelenleg a magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó egyénileg vagy családi gazdaság keretein belül dolgozó mezőgazdasági őstermelők vagy mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődése szempontjából.

Ezt felismerve fogadta el az Országgyűlés 2020-ban sok párti támogatással a családi gazdaságokról szóló törvényt, amely az első lépcsője volt a mezőgazdaságban megcélzott generációs megújulási törekvéseinknek azzal, hogy rendezte a mezőgazdasági őstermelők jogállásának kérdéseit.

A törvény hatálybalépése óta a mezőgazdasági őstermelők száma mintegy 290 ezer főről több mint 400 ezer főre emelkedett, 23 ezer családi gazdaság helyett 63 ezer őstermelő családi gazdaság működik, amely tagjainak létszáma megduplázódott és 83 ezer főről 172 ezer főre nőtt.

Bár hosszú évek óta fontos téma a generációs megújulás szükségessége, a számok azt mutatják, hogy nem történt eddig áttörés. Mostanra azonban a gazdálkodók gerincét adó rendszerváltó generáció elérte, sőt nagymértékben át is lépte a nyugdíjkorhatárt. A gazdálkodók a gazdaságuk átadása során a következő nehézségekkel szembesülnek:

1. Adminisztrációs nehézségek

Az elmúlt időszak felméréseinek eredményeit tekintve a megkérdezett érintettek számára – saját megítélésük szerint – a legnagyobb nehézséget a gazdaság átadásánál-átvételénél az adminisztrációs feladatok jelentik. Az átadás során problémaként merül fel, hogy rendezni kell a különböző (beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási) szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását. Ez így egy átlagos gazdaságot nézve tízes nagyságrendben kötendő átruházási szerződést, jó pár szerződésmódosítást, támogatási okirat-módosítást és számos hatósági engedély módosítását jelenti, amelyek összességében 8–10 hónapig is eltartanak.

A legnagyobb nehézséget a gazdaság egyben tartása jelenti, különös tekintettel a mező- és erdőgazdasági földek átadására. A földek átruházása során csak a közeli hozzátartozóknak történő átruházás (adásvétel, ajándékozás) során nem áll fenn a törvényben meghatározott elővásárlási jog. Ha a családon belül, de nem leszármazónak vagy testvérnek, hanem testvér gyerekének, gyereke vagy unokája házastársának kívánja valaki átruházni a föld tulajdonjogát, akkor az elővásárlásra jogosultak élhetnek az elővásárlási jogukkal, és megszerezhetik a föld tulajdonjogát. A gazdálkodó tulajdonban nem lévő, csak használatban álló földeknek az esetleges átvevő részére történő átengedése során új haszonbérleti szerződést kell kötni, így az előhaszonbérletre jogosultak szintén élhetnek előhaszonbérleti jogukkal. Tehát nem lehet garantálni a földek és ezáltal a gazdaság egyben tartását, ha nem közeli hozzátartozók között kerül sor az átadásra.

Ki kell emelni a támogatásokkal kapcsolatos problémákat is. Egy jól működő gazdaság számára is elemi nehézséget okoz, ha egy folyamatban lévő támogatást vissza kell fizetni, mert a gazdaságot átvevő nem felel meg a támogatási kritériumoknak. Emiatt vagy a támogatásokról mondanak le a gazdálkodók, vagy az átadást halasztják a végsőkig.

2. A gazdaságátadásról való döntés

2.1. Az utódlás kérdése

Az adminisztrációs nehézségek ellenére nem mehetünk el a generációs megújulás érzelmi kérdései mellett. A gazdálkodók életük munkájával épített gazdaságátadásáról van szó. Az évtizedeken át tartó munkában, építkezésben, fejlődésben szellemileg és fizikailag is elfárad a vezető, azonban a tétlenség, dolognélküliség ugyanannyira rémisztő lehet, mint a folyamatos tevékenykedés. Ezt támasztják alá a felméréseink is. A Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi gazdaságszerkezeti összeírásának adatai alapján arra a kérdésre, hogy a gazdálkodó hogyan képzeli a gazdasága jövőjét a megkérdezettek 55%-a nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Az összes választ adó 86%-a nyilatkozott úgy, hogy családon belül képzeli el a gazdaságának továbbélését, miután ő felhagy a gazdálkodással. A 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozó gazdálkodóknak – azok között, akiknek már vannak terveik a gazdaságuk jövőjére nézve – négyötöde gondolja úgy, hogy családon belüli utód viszi majd tovább a gazdálkodást, a 40 év alatti gazdálkodóknál ugyanez az érték több mint 90%. Megfigyelhető, hogy minél tovább tervez valaki gazdálkodni, annál nagyobb arányban képzeli úgy, hogy a gazdaság a családban marad, miután ő majd felhagy a gazdálkodással.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGRYA közösen végzett felmérése alapján válaszolók mind az átvevő személyre, mind pedig az átadó anyagi biztonságára vonatkozó kérdésben egyértelműen megjelenítették, hogy a családon belül kívánják átadni a gazdaságot. A válaszadók 90%-a valamilyen formában a családon belüli átadását kívánja választani.

2.2. Az anyagi kérdések

Azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdaságok az egész család (ide számítva a nagyszülők, azok gyerekeinek és unokáinak) egzisztenciáját biztosítják, így az arról való döntés sem egyszerű. Egy működő gazdaság a földekkel, gépekkel, jószágokkal olyan vagyont jelent, amelynek piaci alapon történő átvétele egy fiatal gazdálkodó számára elképzelhetetlen. A másik oldalról pedig a gazdaság átruházása a család legfőbb tőkéjétől való megválást jelenti, amely komoly hatást gyakorol a gazdálkodó megélhetésére, jövőbeli életszínvonalára, valamint a gyerekei örökségére is. A nemzedékváltásnak nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje, így az anyagiakkal történő elszámolás rendje sem.

Agrárpolitikai cél

A már említett agrárpolitikai céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy a generációs megújulás során felmerülő nehézségek ellenére a gazdaságok működőképességét megőrizzük. Ehhez tehát csökkenteni kell az adminisztrációs nehézségeket, meg kell teremteni a gazdaság egyben maradásának lehetőségét. Meg kell teremteni az időt és a módot a gazdálkodó számára, hogy megtapasztalhassa, hogy a gazdasága jó kezekbe kerül, és a fiatal gazdálkodó számára, hogy megismerhesse a gazdaságot, annak működési rendjét.

Egy sikeres gazdaságátadás feltétele a gazdaság átadásáról szóló döntés meghozatala, a családon mint érzelmi és vagyonközösségen belül történő megegyezés és az érintett felek közötti jó együttműködés. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződés egy keretet kínál az átadók és az átvevők számára, hogy a saját feltételeknek megfelelően a lehető legsikeresebben tudják lebonyolítani.

A cikk szerzője: Dr. Kapitány Gabriella