Ezért kincs az agráradat – XXII. rész: Újdonságok és fejlesztések Debrecenben: drónok, tartamkísérletek és adatalapú megoldások segítik a szakmérnöki képzést (x)

Támogatók:

Újdonságok és fejlesztések Debrecenben: drónok, tartamkísérletek és adatalapú megoldások segítik a szakmérnöki képzést 

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense fogalmazta meg.

Az elmúlt évtized során oly mértékben változott meg a hazai agrárium, hogy az egy 10 éves csipkerózsika álmából felébredő embernek is megdöbbenést jelentene. Az összkép ugyan árnyaltabb, hiszen van olyan gazdaság, ahol az elmúlt évtized nem hozott jelentős technológiai újítást, de a modern gazdálkodás számos olyan új eszközt alkalmaz, amiről néhány éve még nem is sejtettük, hogy milyen hasznát vehetjük. Ezek megmozgatták a hazai agrár-felsőoktatás szereplőinek fantáziáját is, hiszen a 15–20 évvel ezelőtt végzett szakembereknek az új eszközök bemutatása, az új technológiák alkalmazásának ismertetése elengedhetetlen.

A precíziós gazdálkodás szemlélete egyre szélesebb körben terjed el Magyarországon, és komoly szakmai viták zajlanak arról, hogy a technológia kinőtte-e már magát az önálló tantárggyá formálódásra. A jelentősebb hazai agrárműhelyek, felsőoktatási intézmények közül van, ahol amellett érvelnek, hogy a szakmérnöki szintű képzés mellett önálló BSc szintű képzésnek is helye van már (precíziós mezőgazdasági mérnöki képzés), másutt a precíziós gazdálkodásra úgy tekintenek, mint az „új normális”, azaz a szükséges ismeretanyagot beépítik a tanmenet azon elemeihez, ahogy a precíziós szemléletnek van létjogosultsága. Hogy melyik a helyes út, azt majd az idő dönti el. Ami azonban biztos: az oktatáshoz is szükséges az adatok gyűjtése, rendszerezése és az adatkezelés lehetőségeinek megismerése, valamint az információk elemzése. Ezek biztosan átszövik a hazai agrár­felsőoktatás következő évtizedét. A cikksorozat jelenlegi számában a Debreceni Egyetem szemléletével, feladataival és eredményeivel ismerkedhetünk meg. Jó olvasást kívánunk!

A hazai agrár szakirányú továbbképzésben hirdetett szakok között található meg a Debreceni Egyetemen a Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés. A levelező munkarendben szervezett szakért a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar felelős, az oktatás vezetője Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense. Őt kérdeztük a részletekről, valamint a 2023. szeptembertől kezdődő, az országban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc alapképzési szak tudnivalóiról.

Miért döntöttek úgy, hogy önálló szakként bevezetik a precíziós gazdálkodást az alapképzésbe is?

A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó, több éve folyó kutatási-fejlesztési tevékenységek, a színvonalas képzés megvalósításához szükséges oktatási-módszertani fejlesztések, valamint a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésben szerzett tapasztalatok vezettek oda minket, hogy 2023. szeptembertől elindítjuk a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc alapképzési szakot. A célunk olyan precíziós mezőgazdasági mérnökök képzése, akik képesek a precíziós mezőgazdasági folyamatok tervezési és üzemeltetési feladatainak ellátására. Rendelkeznek a fenntartható mezőgazdasági termelés közvetlen irányításához, a technológiai folyamatok módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez szükséges ismeretekkel. Képesek a precíziós mezőgazdaság technológiáinak alkalmazására, valamint az agrártudomány társadalmi-gazdasági kérdéseinek kezelésére. Képesek a digitális térképek létrehozásához szükséges adatok összegyűjtésére, rendszerezésére, elemzésére és szintetizálására speciális szoftverek felhasználásával, továbbá speciális precíziós mezőgazdasági berendezések, infokommunikációs eszközök alkalmazási és működési ismereteinek birtokában menedzsment döntések támogatására és ajánlások megfogalmazására.

A Magyarországon és Európában is egyedülálló képzés magába fogalja a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen precíziós, agrárdigitalizációs ismereteket, a precíziós mezőgazdasági berendezések, infokommunikációs eszközök alkalmazási és működési ismereteit, a térinformatikai, adatgyűjtési és adatkezelési ismereteket, a mezőgazdaságban alkalmazott szoftverek használatának tudását, a mezőgazdasági robotikai ismereteket, a mezőgazdasági drónok üzemeltetésének alapjait, a precíziós termesztéstechnológiai gyakorlatokat, a precíziós szaktanácsadási rendszerek alapelveit, felépítését és működését. 

A precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak indításával a Kar a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, speciális szakirányú ismeretekkel rendelkező, az ágazati kommunikációt magas szinten művelő hallgatók képzését tűzte ki céljául. Hazai viszonylatban a szakemberek ez irányú képzettségének hiánya az ágazat fejlesztésének egyre inkább gátló tényezőjévé válik, ami indokolja a képzés elindítását.

A végzettek elhelyezkedhetnek mezőgazdasági kis-, közép- és nagyvállalkozásokban, mezőgazdasági integrátoroknál, szolgáltató és kereskedelmi cégeknél, szaktanácsadási hálózatokban, szakigazgatási szervezeteknél, valamint oktatási intézményekben és kutatóintézetekben is. A képzésben részt vevő, a precíziós gazdálkodás témaköreiben már oktatási tapasztalattal rendelkező kollégák a tantervben szereplő speciális témakörök ismertetése során a valós életre felkészítő, elméleti és gyakorlati tudást adják át a hallgatóknak.

A képzést magyar és angol nyelven is meghirdetjük. A képzés egyediségét a kettős diploma megszerzésének lehetősége adja. A hallgatók a képzés során két szemesztert külföldi partnerintézményben tölthetnek el, így a hazai diplomával párhuzamosan külföldi diplomát is szerezhetnek.

Miért van szükség Magyarországon a Precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésre?

A precíziós növénytermesztési technológiák fejlődése és szélesebb körű alkalmazása következtében a hazai agrár munkaerőpiacon egyre kifejezettebbé vált az igény a precíziós gazdálkodással kapcsolatos munkavállalói ismeretekre. A vezető mezőgazdasági gépkereskedők kínálatában már döntő mértékben jelen vannak a precíziós művelésre alkalmas erő- és munkagépek, ahogy egyre inkább a gazdák gépparkjaiban is.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara 2019-ben indította el a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki továbbképzési szakot. A képzésre az agrár vagy a műszaki képzési területen legalább alapképzésben (BSc) szerzett mérnöki oklevéllel rendelkező szakemberek jelentkezhetnek. A szakmérnöki képzés célja a precíziós gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen szerteágazó informatikai, műszaki és termesztéstechnológiai ismeretek átadása. A célunk, hogy a képzésben részt vevők képesek legyenek kialakítani és sikeresen működtetni a termesztési körülményekhez leginkább alkalmas precíziós gazdálkodási rendszereket.

A két féléves szakképzés főbb ismeretkörei: az agrárinformációs rendszerek és az e-kommunikáció, a helymeghatározó és adatgyűjtő eszközök, illetve alkalmazásuk, a geoinformációs és a távérzékelési rendszerek, a precíziós növénytermesztés műszaki feltételrendszere, a precíziós talajművelés és vetés, a precíziós tápanyag-gazdálkodás és öntözés, a precíziós fajtaismeret és növényápolás, a precíziós gazdálkodás szervezése és gazdaságtana, valamint a szaktanácsadás a precíziós gazdálkodásban. 

A debreceni szakmérnöki képzésben már több mint 100 hallgató vett részt, indítása óta folyamatos az érdeklődés iránta. A szak sikerét garantálja, hogy a KITE Zrt. aktív résztvevője a szakmérnöki képzésnek. A precíziós gazdálkodásban gyakorlattal rendelkező legtapasztaltabb szaktanácsadók és fejlesztőmérnökök ismertetik a tantervben szereplő speciális témaköröket.

Kísérletekkel, zónázással, műholdakkal és drónokkal szélesíti az adatgyűjtést

A Karon tanít, kutat és fejleszt Dr. Ragán Péter egyetemi adjunktus, aki a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki és a drónpilóta képzéseken dolgozik együtt a hallgatókkal.

A szakember kutatásai során többféle információforrásból származó adatok gyűjtésével, elemzésével és feldolgozásával foglalkozik. A kézi méréstől többek között a talajszkennelésen és a monitoring drónokon át egészen a műholdfelvételekig dolgozik agráradatokkal. A rengeteg információt összegyúrja és egymáshoz rendeli, amelyek alapján összefüggések és következtetések születnek a termelésre vonatkozóan. A Debrecenben egyetemi adjunktus szakember Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Miskolc mellől, Hejőkeresztúr községből származik, korábban pedig itt végzett a környezetgazdálkodási agrármérnök szakon.

Helyspecifikus vizsgálatok és összefüggések

Sok korábbi közös munka után egy GINOP pályázaton keresztül a KITE Zrt.-vel közösen 2016-tól szervezett és megvalósított projektben kerültem kapcsolatba a precíziós gazdálkodás gyakorlatával – mesélt a kísérletekről Dr. Ragán Péter. Mivel eredetileg az öntözés és a műtrágyareakció kukoricában végzett kutatás volt a doktori témám, ebből haladtam tovább a precíziós gazdálkodás technológiái felé. A térinformatika ismerete és szeretete miatt nem okozott gondot az adatok összevágása és a különböző mérési eredmények egymáshoz és rendszerbe szervezése. Az addigi kisparcellás kísérletek után az üzemi szinten végzett vizsgálatokat is a gyakorlatunkba illesztettük, ezzel is növelve a beérkező adatok mennyiségét.

Több tartamkísérletet is párhuzamosan végzünk, ezek egyik legfontosabbika a talajművelési tartamkísérlet, amely 1990 óta tart. Ezt a kísérletet Nagy János professzor úr állította be, amely korábban Dr. Rátonyi Tamás, jelenleg pedig Dr. Tamás András fenntartásában folyamatosan működik.

A három évtized alatt több kiemelten fontos időszak volt, amikor a naprakészség érdekében módosítottunk a kísérleten. 2004 és 2014 között minden évben három kukoricahibriden vizsgáltuk az őszi szántott, a tavaszi szántott, illetve tavaszi sekélyműveléses kísérletek eredményeit. 2012-ben aztán elindult a magyar precíziós gazdálkodás hőskora, egyik legintenzívebb időszaka. Ebben volt kiemelt jelentőségű 2015-től az egyik legkomolyabb szakmai partnerünkkel, a KITE Zrt. szakembereivel folytatott együttműködés és közös munka. Az őszi szántott vizsgálat a korábbiak szerint folytatódott, viszont megváltoztattuk a tartamkísérlet több, további elemét. A tavaszi szántott esetében sávos művelésre tértünk át, a tavaszi sekély művelésből pedig lazításos, forgatás nélküli technológiára váltottunk. 

Az azóta gyűjtött adatok és terméseredmények sokat mutatnak szakmai szempontból. Erről készítettünk egy anyagot az eredményekkel, melyek szerint meg tudjuk állapítani, hogy az adott évben melyik technológia hogyan teljesített, melyik volt a legjobb. Statisztikai modellel a 2015 és 2022 közötti évjáratok hatásait számszerűsítettük, megvannak az adatok az összes talajművelés és műtrágya átlagában, mindez 2 tőszám és 3 hibrid használatával. Az ábrán az alsó betűk jelölik a homogén csoportokat, tehát ahol azonos betű található, azok között nincs statisztikai különbség. A kísérleti eredmények tartalmazzák a kísérlet beállítása óta nem műtrágyázott parcellákat, valamint a 80 kg N/ha + PK valamint 160 kg N/ha + PK parcellákat is.  

Szépen kirajzolódik a tendencia, miszerint 2015 kedvezőtlen és 2016 pedig kedvező év volt, 2017-ben visszaestek az eredmények, 2018, 2019 és 2020 aztán 9 tonnás évek voltak, 2021 pedig 6,6-os. A 2022-es év adatai feldolgozás alatt vannak, de előzetesen  elmondható, hogy ez az év a 2021-estől is sokkal rosszabb terméseredményeket adott.

A tapasztalatokat összegezve az elmúlt 7 értékelhető évben az őszi szántott kukorica termése csak háromszor haladta meg a sávos művelés eredményeit.

A beszédes tapasztalatok hatására megállapítottuk, hogy a kukorica sávos művelésével elérhető a hagyományos technológia termésszintje. Ehhez még jönnek a precíziós technológia további előnyei; kíméli a szervesanyag-készletet és segíti a talajnedvesség megőrzését, energiatakarékos és csak 30%-át bolygatjuk meg vele a talajfelszínnek. A tarlómaradványok megvédik a területet az erózió és a defláció hatásaitól. Fontos elmondani, hogy meglepetésre a 7 évből 6 éven a lazítással megvalósított technológia adta a legtöbb termést. A mélylazítás hatására jobb csapadékbeszivárgás valósult meg, a kiadott műtrágyából pedig elég volt 80 kg nitrogéndózis hektáronként. 

Egy további kísérleti tevékenységünk az üzemi táblákon történik, ahol a zónázásokat vizsgáljuk. Ide kapcsolódik, hogy a zónázást egy kis odafigyeléssel bárki meg tudja tanulni és magának otthon elkészítheti, de a termelői tapasztalatokat mindig figyelembe kell venni a területek felosztásakor. A gazda ismeri a gyenge foltokat és valószínűleg azt is, hogy miért olyanok. Ezek elemzését és felhasználását a szakmérnöki képzésen is oktatjuk. Az egész folyamat zóna alapon megy és természetesen applikációs térképeket is készítünk.

A lehatárolással kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy igen sok vegetációs index közül lehet választani, mi a gyakorlaton a szakma többségéhez hasonlóan az NDVI-t vettük és vesszük alapul, hogy a más szolgáltatók által készített felvételeket ezekkel össze lehessen vetni. De korántsem ez az egyetlen használható és hasznos tartomány, hiszen összesen közel 500 vegetációs index van. Sokat kísérletezünk ezzel is. Persze nem mindegyik jó mindenre, de sok egyéb használható vegetációs index van a növényvizsgálatra az NDVI-n kívül is. Például lehetőség van kizárólag látható fénytartományú NGRDI-index felhasználására is. 

Fontos továbbá, hogy ha valaki össze akarja vetni a saját drónjával készített zónázást a műholdakéval, lehetőség szerint ugyanazokat a csatornákat és képleteket használja, és akkor jó összefüggés lesz az adatok között. Például, aki a műhold alapján NDVI-felvételt készít, ne lepődjön meg, hogy a látható fény tartományban felvett drónos indexadatok nem lesznek jó összefüggésben azzal. Van olyan drónkamera, amelyik csereszabatos a műholdak felvételeivel, és van, amelyik nem, erre figyelni kell. Aki felvételezni akar, vegye meg a látható fény tartományban dolgozó kamerát, ami egy nagyon alapszintű monitorozáshoz megfelelő, nagyjából fél és egymillió forintért. Ha viszont komolyabb képeket kíván, vegyen multispektrális kamerával ellátott eszközt, ami a többszörösébe kerül. Aki pedig még komolyabban, szolgáltatni akar, még nagyobb beruházásra lesz szüksége, tízmillió felettire. Nagy ugrás van a szintek minősége között, a következőn a hiperspektrális kamera és rendszerének ára pedig az előző 6–8-szorosa is lehet.

A mérés minősége és eredménye

Számunkra fontos, hogy az agrotechnika, az informatika, ezen belül a térinformatika és a műszaki megoldás ismerete is meglegyen, a visszaellenőrzés lehetőségével. A talajadatok alapján javasolt mélységállítás ellenőrzésére például Dr. Rátonyi Tamással közösen kidolgoztunk egy precíziós lazítási tervet, amiben penetrométer segítségével mértük fel a talajművelés változó mélységek közötti különbségeit. Kiderült, hogy a vizsgált kísérleti területnek csak a 30%-át kell lazítani. Ennek is nagy jelentősége van, a 70%-os spórolás hatalmas szám.

Gyakorlati, otthoni földeken is hasznosítható tudás

Oktatási szempontból Debrecenben a precíziós képzésben igyekszünk összefogni a mezőgazdasági tudást és az új technológiákat, főleg az agronómia van a középpontban, azt támogatjuk az agrárdigitalizációs megoldásokkal. Gyakorlatorientáltak vagyunk, ennek a része az is, hogy a zónázást megtanulják a hallgatók. Az adatfeldolgozás rész hozzám tartozik, összehozom a különböző információforrásokat, a drónt a műholddal, amiből nemcsak térinformatikai rendszerekben készül adat, hanem numerikus statisztikát készítünk, amelyeket a kutatásban is fel lehet használni. Az adatbázisok közötti átjárás fontos, oda-vissza konvertálunk a térinformatikai és a numerikus statisztikai elemek között. Saját scripteket is készítek, például az évjárathatás üzemi táblán történő vizsgálatakor. Ha az egyik éven búza, a következőben kukorica, napraforgó vagy szója van is a táblán, az adattömeget úgy kell rendszerezni, hogy átjárhatóak és értelmezhetőek legyenek az eredmények. Ha egy műholdfelvétel NDVI-értéke 0,3, az önmagában nem mond sokat, viszont akkor, ha tudjuk, hogy ez a táblaátlag 30 százalékát jelenti, már sokkal beszédesebb a gazdálkodó számára. 

A hallgatók elég jól elsajátítják az itt gyakorolt tudást. Nagy eredmény, hogy az, aki előtte nem foglalkozott térinformatikával, itt megtanulja a termelésben, a saját területein használni a programokat és a rendszereket. Több adatforrás alapján, általában a műholdas adatokból a hallgatók a saját tábláikon próbálhatják és gyakorolhatják a módszereket és a használatot. 

A szakmérnöki képzésünkön többnyire az életkor jelenti a szórást, a részt vevő gazdák és szaktanácsadók is felkészülten, érdeklődően érkeznek hozzánk. Senki sem ellensége a saját pénztárcájának, így közös érdek a tanulás és a fejlődés.

Elértük azt is, hogy az egyik gazda azt tudta mondani egy hozzá betérő szaktanácsadónak, hogy valótlanok a számításai, amelyekre alapozta az ajánlatát. Ez hatalmas dolog, segít tisztítani a sok, nem mindig pontos információ okozta zavaros helyzeteket.  

A termelő az itt tanultakat használva maga is kiszámolta, mi és mennyibe kerül majd a megfelelő hatékonyságú művelethez és be is tudta bizonyítani, hogy miért pontatlan a másik számítás. Mondani akármit lehet, de az adatokat ismerve, feldolgozva és felhasználva könnyebben látja az igazságot és a gyakorlatot az ember. Hasznos a gépkereskedőnek, a szolgáltatónak és a termelőnek is. Természetesen nagyon sok hallgató érkezik hozzánk a KITE Zrt. szakemberei közül, akiktől a csoportokban végzettekhez hasonlóan nagyon jó visszajelzéseket kapunk.

Az idei évfolyam 20 fős és december 6-án tartottuk a szakvizsga napunkat, frissen végzett szakmérnökökként tölthetik a 2022-es karácsonyt. A képzések minden februárban indulnak és 2 félévesek, januárban már lehet jelentkezni hozzánk.

Drónok, repülés és kísérletek Látóképen

A gyakorlati kihívásokról, a drónos felvételezésről és a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep vizsgálatairól Dr. Tamás András egyetemi adjunktus beszélt bővebben.

A munkatársakkal igyekeztünk a vegetációs idő során hetente teljes repülést végezni a látóképi kísérleti területek felett, amelyeken számos vizsgálat zajlik – mondta a szakember. Ezek közé tartozik a talajművelési polifaktorális tartamkísérlet, valamint a nitrogén fejtrágya és az N-dózis-vizsgálat is. Eleinte külön-külön repültük ezeket a kísérleteket, aztán az egyszerűség és az időhatékonyság szempontjából a teljes látóképi területet felvételeztük, amiből ki tudtuk választani az adott kutatáshoz szükséges területeket. Ehhez egy DJI Phantom 4 Pro V2 típusú drónt használtunk, amire a gyári RGB kamera mellé egy Sentera mezőgazdasági kamerát szereltünk, ami valós NDVI- és NDRE-felvételeket készít. Rendelkezésünkre áll továbbá egy DJI Matrice 200 drón is, ami DJI Zenmuse XT hőkamerával szerelt.

A mezőgazdasági felhasználáshoz a felvételezés tehát az NDVI, az NDRE és a látható RGB tartományban történik, az adatokat parcellaszinten rögzítjük. Lényeges, hogy a repülési magasság függvényében a GSD-(pixel/cm) érték meghatározott, a képekből készített ortomozaik felbontása ettől függ. Minden egyes kísérlethez a parcellák körvonalát egy Shape (shp) fájlban felvisszük az adatrendszerbe. Minden fájlhoz egyedi azonosító kód tartozik, például: a talajművelési tartamkísérlet öntözetlen részének, őszi szántott 1-es parcellája, monokultúra, 60 ezres tőszám és az adott hibrid fajtája. Továbbiakban a QGIS szoftvert használjuk, az egyedi azonosítókhoz tartozó értékeket elemezzük ezzel. Az összefűzött ortomozaikokhoz ekkor nem társul érték. Ezeket raszterkalkulátor segítségével a rendelkezésünkre álló csatornákból számítjuk ki. Minden vegetációs indexnek van képlete, közel 500 vegetációs index áll rendelkezésre. A Sentera cég által gyártott és forgalmazott kamera esetében korrekcióra is szükség van, ha nem a gyári szoftvert használjuk. Innentől az összes parcellához tartozó értéket Excel-táblázatban rögzíthetjük, szűrhetjük.

A kísérletek helyszíne és eredményei

A komplex talajművelési (vetésváltás x talajművelés x trágyázás x öntözés x tőszám x genotípus) tartamkísérletet Győrffy Béla akadémikus javaslatára Prof. Dr. Nagy János alapította, amely az országban és Európában is egyedülálló. A kísérlet talajművelési blokkja 8064 m2. Egy-egy hibriddel beállított főparcella mérete 2688 m2, a műtrágyakezelések parcellái 4 ismétlésben összesen 336 m2 nagyságúak.

A távérzékelt felvételezések vizsgálatai 2021-ben kezdődtek a drónokkal, idén volt a második év, hogy a teljes vegetáció során felvételeztük az állományt. Több szakmai cikk is készült az eredményekről és a tapasztalatokról. Többek között megnéztük, hogyan alakul a vegetáció során az NDVI-, NDRE-dinamika, milyen eltéréseket mutatnak a vegetációs indexek a különböző hibridek esetén talajművelésenként és tápanyagszintenként és ez milyen szorosan függ össze a terméssel. A célunk, hogy hosszú távon tudjuk ezt vizsgálni, validálni, ám az idei rendkívüli aszály a méréseket és terméseredményeket kedvezőtlenül befolyásolta. Rengeteg parcellán nem tudtunk termést betakarítani, de ez is jól mutatja az eltérő évjáratok hatását és a negatív eredmény is eredmény. Nem meglepő, hogy aszályos évben, főleg öntözetlen körülmények között, alacsonyabb terméshozamra számíthatunk, ráadásul víz hiányában a fejtrágyázás is okozhat kellemetlen meglepetéseket. Jelen helyzetben és éghajlati viszonyok mellett, aki teheti, annak öntözésre lehet szüksége az eredményes termelés érdekében.

A hibridválasztásban és a tápanyag-utánpótlásban van jelentősége a vizsgálatoknak. A fejtrágyát a szárazabb évjáratokban kerülni érdemes, bár ezt nem tudhatjuk előre. Célszerű lehet alaptrágyaként kijuttatni a kívánt dózist, főleg, ha nincs lehetőség öntözésre. A kísérletek ezt igazolták ebben az évben. Az idei évben a drónos felvételek dinamikája és a terméseredmények is azt mutatták, hogy az ősszel kijuttatott alaptrágya esetén az eredmények túlszárnyaltak bármilyen alap + fejtrágya kombinációt. Természetesen ez nagyban függ a csapadéktól és attól, hogy a vegetáció során az milyen eloszlásban esik le. A virágzáskor, a terméskötéskor és a fejtrágyázáskor érkező víz komoly előnyt, ha elmarad, ahogy az idén, az pedig nagy gondot jelent.

Meglepetések a vizsgálatoknál

A környezetkímélő talajművelési módok az utóbbi időben előtérbe kerültek, a sávos és a lazított megoldások jó terméseredményeket mutattak. Ezeknél a művelési módoknál a töredékét mozgatjuk meg a művelt talajnak, mint őszi szántás esetén. Kevésbé szárítjuk a talajt, így víztakarékos technológia, jobban melegszik, kevésbé hűl vissza télen. A többéves termés átlagok összevetése után látható, hogy átlagban jobban teljesítenek a forgatásos műveléshez képest. Természetesen a megfelelő mennyiségű csapadék esetén ez átfordulhat az utóbbi javára, de ha több év átlagát nézzük, a sávos művelés lehet a legjobb opció. Továbbá több figyelmet kellene fordítani talajaink állapotára!

A látóképi kísérletek számos alkalmat biztosítanak a kísérletekhez. Lehetőségünk van a KITE Zrt. szakembereivel együttműködve eltérő tőszámok hatását is vizsgálni. Az utóbbi években alkalmazott variációk esetén megfigyelhető, hogy az alacsonyabb tőszám bizonyult eredményesebbnek. Természetesen ez köszönhető az aszályosnak számító évjáratoknak, ahol így több víz és tápanyag jut a növényeknek. Az előző évi hozamadatok és vegetációs indexek alapján differenciálni tudjuk a területeket, ahol pedig rendelkezésre áll a technológia, ott a vetésnél is megtehetjük ezt, 2-3 eltérő tőszám beállításával. Idén tavasszal jelent meg „A termesztéstechnológiai tényezők hatása a kukorica (Zea mays L.) terméseredményeire polifaktorális tartamkísérletben” című tanulmányunk, ebben további részleteket is meg lehet találni a témában.

A hibridválasztás nagyon fontos tényező, illetve a csapadék eloszlása jelentősen meghatározza, mely éréscsoportba tartozó hibridek teljesítenek jobban. Idén például az öntözött monokultúra esetén a rövid és közepes éréscsoportba tartozó, 380-420 FAO-számú hibridek hozták a legjobb terméseredményt átlagosan. Az eredmények természetesen talajművelési módonként, tápanyagszintenként eltérnek, erre is oda kell figyelni – mondta Dr. Tamás András.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 23. részében a technológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több, tapasztalt, a gépészetben jártas szakembert megkérdezve, hogy a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról írjunk.

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet
• Ezért kincs az agráradat – 7. rész: A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése
• Ezért kincs az agráradat – 8. rész: Forgatással és forgatás nélkül is cél a vízmegőrzés
• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést
• Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra
  
• Ezért kincs az agráradat – 11. rész: Költséget és időt kímél az agráradatok felhasználása
• Ezért kincs az agráradat – 12. rész: Tőszámkísérletek a Szigetközben
• Ezért kincs az agráradat – 13. rész: Tesztelték a precíziós szolgáltatókat
• Ezért kincs az agráradat – 14. rész: A legokosabb informátor a növény, attól kérdezünk meg mindent: Adatalapon a gyümölcsösben és a lombtrágyában is
• Ezért kincs az agráradat – 15. rész: Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken
• Ezért kincs az agráradat – 16. rész: Kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása Alsódobszán
• Ezért kincs az agráradat – 17. rész: A téradatok szerepe és jelentősége az agráradatok rendszerében
• Ezért kincs az agráradat – 18. rész: Betakarítás és hozammérés egy adatalapon működő gazdaságban, Letenyén
• Ezért kincs az agráradat – 19. rész: Digitalizáció a tejtermelésben: adatalapon javítják a folyamatokat Jászárokszálláson
• Ezért kincs az agráradat – 20. rész: Informatikus és autószerelő testvérpár viszi a precíziós gazdálkodást Tóalmáson
• Ezért kincs az agráradat – 21. rész: Rendszerben gondolkodva gazdálkodnak és fejlesztenek Hajdúböszörményben