A Marton Genetics nem a bőrét viszi a vásárra – évértékelő Sándorfy Andrással, az MG cégcsoport ügyvezetőjével

Tükrözi-e ez a fajta kreativitás és ötletgazdagság a 2022-es éveteket? Az aszály, a háború, a vetőmagárak drasztikus emelkedése – néhány kulcsszó a tavalyi évről. Hogy értékeled mindezt a Marton Genetics cégcsoport oldaláról: e kihívások össztüzében, milyen kreatív ötletekre volt szükség a részetekről, hogy a pozíciótokat megtartsátok, mi több, erősítsétek a vetőmagok piacán?

– Első gondolatomat, hogy a magyar agrártársadalom összes szereplőjének kívánok bő termést és sikeres gazdálkodási évet, hadd közvetítsem az Agro Napló hasábjain keresztül is. Az előző évünk – ahogy mondtad – összességében katasztrofális volt: a természet sokat elvett és keveset adott ahhoz, hogy a szántóföldi növényter­mesztésből eredő javak a Kárpát-medence minden régiójában fedezzék az újratermeléshez szükséges forgótőkét. Kis ország vagyunk, s mégis szinte kettészakadtunk. A terményárak az év fordulóján lejtmenetbe tartanak a tőzsdéken, a cereáliák és az olajos magvak árai is. Nálunk az ukrajnai import gabonák olcsósága miatt nyomott a terménypiac, a tavalyi termés java a tárolókban várakozik, vagy muszájból jóval értéke alatt cserél gazdát.

Nos, innen szép a győzelem (!) – munkával, előre gondolkodással és alkalmazkodással haladunk tovább a Marton Genetics cégcsoport stratégiai útján, a magyar vetőmag, mint brand megvalósításán és valóban kellenek a kreatív ötletek. Soha nem tekintettem szemellenzősen csakis a vetőmagra, mint a növénytermesztés csúcstermékére. Tervezni és gondolkodni a többi ágazattal való kontextusban szükséges, sőt, én idesorolom az agrárképzést, az informatikai specializációt, az alapkutatásokat, a nemesítést és igen, az űrtechnológiai kutatásokat is. Nagyjából ezt jelenítjük meg az idei AGROmashEXPO-n is. Nem elég 10–20 zsák különböző vetőmag a standunkon arra, hogy a Marton Genetics vállalati filozófiáját közvetítsük – mosolyog Sándorfy András.

Nem kerülöm meg a mi évünk értékelését sem! Vetőmagforgalmunk tavaly is növekedett, a martonvásári fajták és hibridek részaránya a minősített vetőmaghasználatban szintén. Ennek érdekében pl. tartottuk a magyar szabványt, „nem engedtünk a '48-ból” és kölcsönösen előnyös megállapodások mentén dolgoztunk együtt a kereskedelmi partnereinkkel.

Az idei kukoricaértékesítési szezon korán, valamikor 2022 őszén elindult, amikor azt üzentétek a termelőknek: „A Marton Genetics nem a virtuális, becsült készletét értékesíti, hanem hibridenként a valós, minősített mennyiséget.” Utána jött egy megtorpanás, amikor a termelők zöme kivárt a vásárlással. Most mik a tapasztalatok? Érezhető a termelői bizalom erősödése a martonvásári hibridek iránt?

– Az a betakarításkor is nyilvánvaló volt, hogy mennyiségi és minőségi problémák is lesznek a hibrid vetőmagok piacán. Ráadásul az erős piaci verseny miatt évről évre korábban kezdődik meg az értékesítésük a piacon, ugyanakkor a feldolgozás és minősítés etapjait nem lehet lerövidíteni. Ergo sokan a virtuális, még nem fogható készleteiket értékesítik, később pedig a gazda kárára kell cserélgetniük a kukoricahibridet egy másik típusúra. 2022-ben mi nem ültünk fel erre a körhintára, vállalva ennek esetleges hátrányait is.  Január első hetének statisztikáját elemezve: jól tettük, valós készletet értékesítünk, amit értékelnek a vevőink.

A martonvásári kukoricák már tavaly is relative jobban teljesítettek, a stessztűrést és a termésbiztonságot a vetőmagok kikészítésekor még egy talajbaktériumos kezeléssel is fokozzuk, az innováció folyamatos.

Az aszály egyre inkább veszélyezteti a kukoricatermesztés biztonságát, várhatóan előtérbe kerülnek más kultúrák, változik a vetésforgó. A Marton Genetics felkészült az ebből fakadó piaci igények kielégítésére?

– Egyértelműen csökkeni fog a kukorica vetésterülete tavasszal, ezt már látni lehet az őszi vetések megoszlásából is. Bár sokan még nem döntöttek. A téli, kora tavaszi csapadék mennyiségétől teszik függővé a kukorica vetését, a koraiság még jobban előtérbe kerül, a 300-400-as hibridek a keresettebbek. Silóhibridjeink használata talán lassabban növekszik, ami a tömegtakarmányra alapozott állattartással függ össze. Az biztos, hogy az őszi gabonák vetésterületét nem lehet végletekig növelni egy gazdaságon belül (sem), mert a biztonságos vetésforgót felrúgni több mint felelőtlenség.

A Marton Genetics tavaszi vetésű portfólióját most cirokkal is kiegészítettük.

E növény jó alternatíva lehet bizonyos termőterületeken. Felhasználását, illetve feldolgozását tekintve termesztése versenyképes jövedelemtartalmat ígér és nemcsak az állattenyésztő gazdaságoknak. A cirok itthon már a bioenergia-előállítás alapanyagaként is újra reneszánszát éli.

A vetőmag-előállító vertikum jelentősen járul hozzá az agrárium éves teljesítményéhez. Mit tapasztaltatok, hogyan változott a vetőmag-előállító területeitek nagysága 2022-ben, illetve a fémzárolt vetőmagok használata hogyan alakult a kalászosban?

– Erre a kérdésre a vetésbejelentések feldolgozása (Nébih) után tudunk pontos választ adni. Az én várakozásom szerint a fémzárolt vetőmag használatának – annak ellenére, hogy az előző évihez képest duplájába került – növekednie kellett. Józan paraszti ésszel gondolkodva az inputok közül a termés mennyiségének és minőségének genetikai biztonságát a minősített vetőmag jelenti. Hogy milyen évjarata lesz a kalászosoknak, azt még senki nem tudja, most éppen januárban minden gyönyörű, nem érdemes kockáztatni „sufnimaggal”, bárhogy is alakul az időjárás az aratásig.

Összességében hogyan értékeled a 2022-es kalászos vetőmagpiacot, léptetek előre piaci részesedésben?

– Igen, én úgy látom, utaltam is beszélgetésünk elején rá. Annyira jól szerepeltek a hazai nemesítésű martonvásári kalászos fajták a tavalyi extrém időjárású évben, hogy jelentős keresletet generáltak ősszel. Az Mv Nádor, az Mv Nemere és az Mv Ménróton kívül az Mv Felleg és az új csillagunk, az Mv Seuso is elkelt az utolsó szemig.  A martonvásári piaci részesedés (számszerűsíteni még nem tudom) növekedéséhez a saját előállításainkból származó vetőmagok mellett a partnereink, a martonvásári licences szaporítók és természetesen forgalmazó partnereink is hozzájárultak. Amint a statisztikai adatok elkészülnek, jó lenne visszatérni erre a kérdésre.

Az innováció fontosságát hangsúlyozzátok a különböző fórumokon, ennek jól látható eredménye, hogy az idei AGROmashEXPO hazai termékfejlesztési díját elnyertétek a vetőmagjaitok biológiailag aktív anyagokkal való kezelése témában beadott pályázattal. Mit takar ez a technológia?

– Pontosabban az Mv Seuso Suparyval történő csávázása az, amit a korábbi évhez képest széles körben elérhető fejlesztésként értékeltek, amire nagyon büszke vagyok személy szerint is. Eddig a vetőmagok csírakori gombabetegségek, esetleg rovarkártevők elleni védelmét jelentette a csávázás, az adott vegyszerek kombinációjával. Azokat a hasznos baktériumokat, amelyek a talaj táp­anyagkészletének feltáródásában aktívak, segítik a csíranövények gyökérfejlődését és hozzájárulnak a szárazságtűrésük növeléséhez pl., eddig külön menetben, közvetlenül a talajra kijuttatva és bedolgozva kellett felhasználni.

A Suparyt három spóraképző baktériumból fejlesztették ki abból a célból, hogy a vetőmagra kenve és vetéskor azzal együtt a földbe kerülve, ott újra életre kelve szaporodik a növény közvetlen közelében és teljesíti áldásos tevékenységét. 

Szóval mi a MG cégcsoportban úgy gondoltuk, hogy minden általunk értékesített megkülönböztetett minőségű vetőmagunkat Suparys csávázással forgalmazzuk. Ha ilyet vásárol a gazda, akkor nemcsak a jó termésre szavaz, hanem tesz a környezet-, illetve a talajterhelés mérsékléséért is, kevesebb és okszerűbb műtrágyahasználat szükséges az adott területen.  

Meg kell említenünk a töretlen exportpiaci törekvéseiteket, hiszen az elmúlt évben is intenzíven kerestétek és alapoztatok meg új piacokat a közép-ázsiai országokban. Milyen eredményekről tudsz beszámolni?

– A vetőmag exportjának elsősorban logisztikai, szállítási aspektusból vannak markáns határai. Ami bennünket illet, például a szomszédos országok mindegyikében (talán Ausztria kivételével) ismerik és használják a fajtáinkat és a hibridjeinket. Újak bevezetésekor a nem EU-s országokban természetesen regisztráltatni kell ezeket, szerencsére az érdeklődés folyamatos.

Van viszont egy olyan hatalmas, a mi léptékeinkhez nem is fogható távoli nagy terület, ahova nem csupán vetőmagot, hanem a martonvásári know-howt szánjuk.

A vetőmag-előállítás teljes vertikumát: az oktatást, a genetikát a feldolgozást és felhasználást kívánjuk „exportálni”. Ezek a nagy keleti országok – Kazahsztán, Üzbegisztán –, ahol nagyjából a föld adott, továbbá a fejlesztési lehetőségek végeláthatatlan sora. Hosszú távon gondolkodunk, mondhatnám megágyazunk a sokszínű martonvásári genetikának. Partnerkapcsolataink állami szinten is bővülnek, a megfelelő fajták és hibridek kísérleteit beállítottuk, az eredményeket közösen értékeljük a fogadó intézmények kollégái és a mi képzett szakembereink tapasztalatai alapján – érdemes energiát fektetni ebbe a nagy projektbe. Két éve kezdtük a munkát és folytatjuk!

A cikk szerzője: Gáspár Andrea

(x)