PR cikk • 2023. január 21. 09:51
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.
A konzervipari célra termesztett fürtös meggy Kelet-Magyarországon nem szenvedett fagykárt, de a rendkívüli szárazság hatására a termés mérete nem, vagy alig érte el a 18 mm átmérőt. A konzervgyárak az öntözetlen ültetvényekből származó apró termést sok esetben nem vették át, mert ezek feldolgozására a konzervipari technológia nem alkalmas.
Gyümölcstermesztésünk általános szerkezeti hibái – a léalma ültetvények túlsúlya, elöregedett ültetvények, átgondolatlan támogatások, a termelői szervezetlenség, az öntözés hiánya, a peszticid hatóanyagok számának jelentős csökkenése – 2022-ben is megmutatkoztak. A jéghálóval fedett és korszerű öntözéssel ellátott almaültetvényekben lehetett csak olyan minőségi almát megtermelni, amit a fogyasztó elvár. Perzselt héjú, 65 mm alatti átmérőjű almának nincs piaca hazánkban. Alapos növényélettani ismeretek és speciális peszticidek alkalmazása is szükséges, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak – pl. az extrém hőség és UV-sugárzás – ellenére kiváló minőségű gyümölcsöt tehessünk a fogyasztók asztalára. Az egy évtizede még csak lokálisan gondot jelentő munkaerő hiánya napjainkban országos probléma lett. A kémiai gyümölcsritkítás és termőegyensúly-szabályozás erre a problémára is megoldást adhat.
2022 áprilisában mérsékelt fagykárt szenvedtek a gyümölcsfák virágai a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A kelet-magyarországi gyümölcsösöket a tavaszi fagy ugyan megkímélte, ennek ellenére almából az elmúlt évtized legkisebb termése született. Az alacsony árak és a kereslet csökkenése miatt a termés egy része a fán maradt. A kelet-magyarországi termelők értetlenül szemlélik, hogy amíg a terményárak megduplázódtak az elmúlt két évben, addig a meggy és főleg az alma ára jelentősen csökkent.
Az extrém aszály várható hatása érvényesült leginkább a 2022-es növényvédelmi szezonban a gyümölcstermesztőknél. Évtizedes probléma a szívó kártevők látványos fölszaporodása a nyár közepére, amely a hagyományos és a félintenzív, illetve a rezisztens almaültetvényekben okoz szinte kezelhetetlen problémát. Az inszekticid hatóanyagok számának csökkenése, illetve egyes speciális hatásmechanizmusú hatóanyagok teljes visszavonása (fenoxikarb, indoxakarb, spirodiklofen) csak fokozni fogja a problémát a jövőben.
A felszívódó acetamiprid hatóanyag-tartalmú Mospilan 20 SG méhekre nem jelölésköteles inszekticid, amely virágzásban nappal is kipermetezhető. Tebukonazol fungiciddel együtt tankkombinációban kijuttatva méhkímélő technológiát kell alkalmazni! Egy tenyészidőszakban 2 alkalommal lehet almában kijuttatni, így az elsőt érdemes virágzásra időzíteni, mert az akár 3 hétig is virágzó almában ebben az időszakban sokféle rovar és bogár károsíthat. Ezek közül az egyik legfontosabb a májusi cserebogár, mely a levelek és a virágok megrágása mellett lárva állapotban a gyümölcsfák gyökereit károsítja. A lárvák 3 évig fejlődnek és károsítanak talajban, ellenük védekezni nagyon korlátozottan és meglehetősen drágán lehet.
Többféle levéltetű okozhat gondot az almaültetvényekben, melyek közül a leggyakoribb a zöld-almalevéltetű (Aphis pomi). Ez a faj egérfüles állapottól egészen a nyár közepéig aktívan szívogat a levelek fonákán és üríti a mézharmatot. Nagy hajtásnövekedés és besodródott levelek esetén a kontakt inszekticidek kisebb hatékonyságúak, mint a felszívódó termékek, Sokkal hatékonyabb és biztosabb megoldás a levéltetvek és a cserebogár imágók ellen védekezni Mospilan 20 SG-vel (0,3-0,4 kg/ha), amely hosszú időre (7–14 nap) megvédi a gyümölcsfákat. A szilikonbázisú SPUR tapadásfokozó termék (0,05%) javítja a felszívódó hatóanyagok növényi szövetekbe jutását, illetve a kontakt hatóanyagoknál a permetlé terülékenységét, ezért alkalmazását Mospilan 20 SG használata esetén mindenképpen javasoljuk.
Egy 2021-ben az Eurofins által elvégzett hazai vizsgálat szerint a Mospilan 20 SG 0,2 kg/ha dózisban (Spur tapadásfokozóval együtt) kiváló hatékonyságot adott a zöld almalevéltetű ellen a kezeléstől számított 14. napon is.
A Mospilan 20 SG dózisának növelése a hatékonyságot érdemben nem növelte.
A standard kontrollként használt kontakt Wakizasi 0,3 kg/ha dózisban (Spur tapadásfokozóval együtt) 7 napig jó hatást nyújtott, de a 14. napon – mint minden egyéb piretroid – hatékonysága jelentősen csökkent.
Ez a hazai vizsgálat is megerősítette, hogy a Mospilan 20 SG inszekticidet a gyümölcstermesztők továbbra is bátran alkalmazhatják a sikeres védelem érdekében!
Az almalisztharmat évek óta nagy gondot okoz hazánkban, már nemcsak a fogékony Jonathán és Idared fajtájú ültetvényekben, hanem a Golden, Jonagold, Gála és az úgynevezett rezisztens (Florina, „Re”) fajtákban is látványos a kártétele. A primer tünetek pirosbimbós fenológiai állapottól már jól láthatók, és ettől az időponttól kezdve már szükséges védekezni, mert korai kezeléssel megelőzhetjük a nagyobb kárt az egészséges rügyből fejlődött leveleken.
A Sumi Agro forgalmazza hazánkban a japán CYFLAMID fungicidet, amely egy új originális hatóanyagcsalád (amidoxim) első tagja. Egyedülálló hatásmechanizmusa révén látványosan és gyorsan fejti ki hatását az almalisztharmat ellen 0,3–0,5 l/ha dózisban. Rezisztenciatörő hatása révén kiváló rotációs partnere a már évtizedek óta alkalmazott triazoloknak, melyeknél termelői tapasztalatok szerint érezhető hatáscsökkenés lépett fel. A CYFLAMID fungicid a korábban alkalmazott lisztharmat elleni szerektől eltérően nem egy vagy két ponton támadja a gombát fejlődése során, hanem öt ponton avatkozik be a gomba életébe, így a lisztharmat ellen minden növekedési stádiumában hatékony. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a felhasználó pirosbimbós állapottól a vegetáció végéig bármikor kijuttathatja évi két alkalommal. Ez a rugalmas kijuttatás teszi lehetővé, hogy kihasználjuk a készítmény akár preventív (megelőző), akár kuratív (gyógyító) hatását.
Az étkezési cseresznye és az ipari meggy termesztésének sikerességét nagymértékben csökkentette az elmúlt másfél évtizedben az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) megjelenése hazánkban az őshonos európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) mellett. A két faj együttes károsítása nagy szakmai kihívás elé állítja a növényvédelmi szakembereket, mert az elhúzódó szüret során az inszekticidek csak korlátozottan alkalmazhatók. Hasonló problémákkal küzdenek a diótermelők is, ahol a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) már egy évtizede nehezíti meg a sikeres termesztést és már-már ellehetetleníti a diótermesztést, főleg a Dunántúlon.
A Sumi Agro 2022-ben kezdte forgalmazni a Combi-Protec csalétek típusú segédanyagot, mely forradalmian új megközelítés a gyümölcslegyek elleni védelemben. Németországban már több éve bizonyított, bevált védekezési mód a cseresznyetermesztők körében.
A csali technológia lényege, hogy a Combi-Protec az engedélyezett rovarölő szerek, pl. Mospilan 20 SG csökkentett dózisával együtt, nagy cseppekben, kis vízmennyiség felhasználásával, a célkártevők rajzási időszakában, 10 naponta szükséges kijuttatni. A gyümölcslegyek a számukra vonzó nagyméretű permetlécseppeket elfogyasztják az érési táplálkozás során, így még azelőtt elpusztulnak, hogy lerakhatnák petéiket.
Javasolt dózis: Combi-Protec 1 l/ha + Mospilan 20 SG 40 g/ha, 20–40 l/ha lémennyiséggel kijuttatva!
A Combi-Protec e legyekre vonzó, csalogató hatással bír, a mellette levő rovarölő szer, a Mospilan 20 SG pedig nagy biztonsággal elpusztítja őket.
A cseresznyelegyek ill. a dióburok-fúrólégy megjelenését rajzásmegfigyelő színes ragacslapokkal lehet a legegyszerűbben követni. A cseresznyelegyek rajzáskezdete általában májusra, az akác virágzási idejére, a dióburok-fúrólégyé július közepére tehető. A kezeléseket nem a hagyományos permetezési módon kell végezni! A csalitechnológiánál elég a fák lombkoronájának felső felét úgynevezett „fröcskölő” technológiával permetezni, azaz a nagyméretű, 2-3 mm átmérőjű cseppekkel kezelni. A cél az, hogy a cseppek a nem túl jól repülő, a talajból kikelő legyek számára megfelelő módon és rendszerességgel jelen legyenek védendő fáinkon.
Cseresznyelegyek esetében évjárattól és fajtától függően 3–5, dióburok-fúrólégy esetében 5-6 kezelésre is szükség lehet.
A Combi-Protec csalitechnológia hatékonysága sokkal jobb, mint a hagyományos, teljes dózisú rovarölő szeres kezeléseké, ráadásul a többszöri kezelés ellenére is jóval kevesebb rovarölő szert juttatunk ki.
Használja Ön is Sumi Agro termékeit a gyümölcsösök sikeres védelme érdekében!
Simon Zoltán
mérnök-üzletkötő
A cikk szerzője: Simon Zoltán
(x)