G. A.: A fehérjenövények termelői számára rendelkezésre álló, a közvetlen támogatási keret 2 százalékát kitevő összegből az eddiginél nagyobb mértékben részesülnek a szemes fehérjenövények. Ennek következtében várhatóan 13 millió euróról 15,9 millió euróra emelkedik az éves keret. Milyen szakmai érveket felsorakoztatva tudták az Agrárminisztérium támogatását elnyerni és a szektor érdekeit érvényesíttetni?
V. A.: Egyesületünk megalakulása óta kiemelt szakmai partnere az Agrárminisztériumnak, így a folyamatos együttműködésnek köszönhetően lehetőségünk van a szójatermesztés elterjedését, a hazai termelők támogatását célzó javaslatokat beterjeszteni a jogalkotási folyamat elősegítése érdekében. A fehérjenövények támogatását célzó keret részleges módosítását – szálas fehérje támogatás mérséklése, szemes fehérje támogatás növelése – adatgyűjtés, -elemzés előzte meg, ahol egyértelműen kiderült, hogy a szálas pillangósokat olyan területeken is termesztik a támogatás miatt, ahol a környezeti feltételek nem felelnek meg az adott kultúrának. Így indokoltnak éreztük nemzetgazdasági szempontból egy olyan növény többlettámogatását szorgalmazni, mint a hazai előállítású GMO-mentes szójabab. A hazai előállítású szójababra felfokozott kereslet jellemző, a termény ára évről évre nő úgy, hogy a termés jelentős része exportra kerül. Eközben a hazai állattenyésztők is igény tartanak a GMO-mentes szójababra, így a termelés további emelése a cél, és a kereslet-kínálati egyensúly beálltáig indokolt a felfutó termelés támogatása.
G. A.: Az eredmény bizonyítja, hogy nagy a lobbierejük, de szakmaközi szervezetként ennél jóval nagyobb erőket tudnának mozgósítani érdekképviseleti célból. Mi szükséges a továbblépéshez, illetve milyen előnyökkel járna az átalakulás az ágazatra nézve?
B. T.: Ahhoz, hogy szakmaközi szervezetté alakulhassunk, szükség van a tagságunk növelésére. Tagjaink között megtalálható a termékpálya minden résztvevője, de ahogy a mondás tartja: „Sokan vagyunk, de nem elegen!”. Minden lehetséges eszközt felhasználunk a tagság növelésére, toborzásunk folyamatos. Tagsági díjunk elhanyagolható, ezért viszont a szervezetünk tagjai teljes körű, naprakész szakmai információkat kapnak a termesztéssel kapcsolatos munkájuk megkönnyítése érdekében.
Amennyiben a szervezetünket elismernék, lehetőségünk lenne további érdekérvényesítésre, nagyobb erőt kifejtve, még eredményesebben képviselve a fehérjenövény-termelő ágazatot a vetőmag-előállítástól kezdve a szójabab megtermelésén át a feldolgozás minden lehetséges fokozatáig: nyersanyag, állati takarmányozásra alkalmas termékek, élelmiszeripari alapanyag, energiatermelés, ipari alapanyag stb.
G. A.: Az évi 5000 forint tagdíj valóban csekély összeg az egyesület által nyújtott szolgáltatásokért, sokat dolgoznak például azért, hogy a szójával kapcsolatos tudást a gyakorlatba is átültessék, amely a jövedelmezőség javára fordítható. Milyen programjaik vannak?
V. A.: Programjaink közül kiemelném a tavaszi munkák előtt, több helyszínen megtartott, elméleti és gyakorlati szakemberek által vezetett oktatásainkat, ahol a termelőink a legmodernebb információkat kapják kézhez, miközben lehetőségük nyílik elismert termelőktől kérdezni, tanulni és egymással beszélgetni. Fontos megemlítenem az ország 5-6 helyszínén elvetett, majd a tenyészidőszak végén, aratás előtt megtartott fajtabemutató kísérleteinket, ahol minden partnerünk megtalálhatja a legmodernebb, hazai köztermesztésben elérhető GMO-mentes szójagenetikákat. Év végi rendezvényeink során értékeljük az eltelt év során összegyűlt információkat és közösen meghatározzuk a jövő évi kísérletek és bemutatók tartalmát és irányát.
G. A.: Több fórumon is elhangzott már, hogy az energiaárak emelkedése a szóját kevésbé érinti, hiszen megspórolhatjuk a szárítási költségeket, ami azt eredményezheti, hogy a gazdák nyitottabbak lesznek a szója irányába, ezáltal van esély arra, hogy a jelenlegi 68 000 hektár vetésterület elmozdulhat felfelé. Mi a véleménye erről?
V. A.: Az agrárágazat szempontjából az évszázad legnehezebb évén vagyunk túl, az aszályos időjárás 1000 Mrd Ft (!) körüli kárt okozott. Ennek ellenére a szójatermesztőink jelentős része – az alacsonyabb termésátlag dacára – jobb eredményt ért el, mint a kukoricatermelők többsége. Ahol volt csapadék vagy öntözésre lehetőség, ott a helyzet kiegyenlítettebb, de a szója újra megmutatta, hogy érdemes a vetésforgóban tartani. Aki időben döntött és nem várt, az 240–265.000 Ft/tonna áron adta el a termését. Az ukrán háború miatt az árak esésnek indultak, de ez minden gabonát és olajos magot egyformán érint. Bízunk benne, hogy idén újra 70.000 ha fölé emelkedhet a hazai szójabab vetésterület.
G. A.: A magas terményár a szója alternatíváját jelentő egyéb fehérjenövények receptúrákba való beépítését „kényszerítette ki”. Ön szerint is kedvező piaci kilátások előtt állnak ezek a fehérjenövények? Melyek azok a kultúrák, amelyeket mindenképpen kiemelne?
B. T.: Feltétlenül kiemelném a korábban háttérbe szorult őszi és tavaszi vetésű borsóinkat és a csillagfürtöt. Az elmúlt időszak intenzív gabonadrágulása a helyére tette ezeket a növényeket, hiszen az állattartóink fehérje alapon számolt receptjeiben újra helyet kaptak ezek a növények. Az intenzív nemesítésnek köszönhetően egyre magasabb beltartalmi mutatókat mérünk a borsók és a csillagfürt esetében, amely növeli az állattartók által támasztott keresletet.
A megfelelő tudás birtokában a szója és fehérjenövények szegmens profitabilitása garantált, a tudásbázis elérése adott, érdemes rendszeresen látogatni az egyesület honlapját, ahol a belépési nyilatkozat is megtalálható. Tegyünk azért, hogy megfelelő létszámmal, szakmaközi szervezetként még hatékonyabban tudják képviselni az érdekeinket!
A cikk szerzője: Gáspár Andrea
