PR cikk • 2023. január 28. 13:58
Azt mondják a kukorica a takarmányok királya, a lucerna pedig a királynője. De vajon belegondoltunk-e, hogy a silócirok és a festulolium fűféléknek hol a helye ebben a királyi udvarban és hogyan férnek meg egymás mellett, vagyis egymás után...
Mára nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hazai tapasztalataink és eredmények alapján is a silócirok potenciális vetélytársa a silókukoricának, a fű pedig minden tekintetben maga alá gyűrte a gabonaszenázsokat. A festulolium szenázs fűfélék majd a silócirok egymás után vetve olyan összetett, egyedi problémákra kínál alternatív megoldást, mint a hozam maximalizásása egy adott területen egy tenyészidőszakra vonatkozólag, mindkét növényfaj genetikai potenciáljának kihasználása, munkacsúcsok elkerülése, takarmányozási érték maximalizálása, költségek optimalizásása, takarmánybiztonság, a klímaváltozás negatív hatásainak tompítása stb.
Az éghajlati viszonyok változásával, valamint a termelési költségek és kihívások növekedésével a termelők gyakorlati alternatívákat keresnek. Az optimális megoldások keresése során az egyik olyan növény, amelyre egyre gyakrabban figyelnek fel, a silócirok. A rendkívül magas emészthetőséget biztosító BMR silócirkok a hagyományos évtizedekkel ezelőtti cirokrégióktól jóval északabbra, számos gazdaságban hazánkban is, megtalálták nyereséges és produktív szerepüket a vetésforgóban, immáron több mint 15.000 hektáron. A festulolium fűfélék pedig több mint egy évtizede kínálnak megoldásokat évente több mint 10.000 hektáron a magyar gazdaságok számára.
Visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre, hogy miért is ezt a két növényt állítottuk egymás mellé, pontosabban vetettük egymás után?
Vegyük sorra az előnyöket a telepítésnél és az egyes vegetációs szakaszokon, valamint a betakarítás körülményeit, a főbb takarmányozási értékeket valamint egyéb ökonómiai szempontokat figyelembe véve.
A fűfélék telepítése esetében a vetőmag egy hektárra vetített költsége jóval alacsonyabb mint egyéb, ősszel telepített, tavasszal korán lekerülő szenázsfélék esetében, mint például a sokat emlegetett rozs- és egyéb gabonaszenázsok vonatkozásában. A vetőmag bekerülési költségét figyelembe véve a silócirok hektárra vetített vetőmagköltsége szintén alacsonyabb mint kukorica esetében.
Mindkét növényről elmondhatjuk azt is, hogy vetési ideje sokkal rugalmasabb mint egyéb takarmányféleségeinké. Vagyis a festulolium fűfélék vonatkozásában az optimális vetési idő egészen augusztus második felétől szeptember végéig tart. Korábbi vetések eredményeként a fűféléket ilyenkor november elején kaszálni kell – lehetőleg magasabb tárolóval, amit nulladik kaszálásnak hívunk, hiszen a közel 60 cm magas állomány nehezen heveri csak ki a tél viszontagságait.
A silócirok esetében pedig, mivel a cirok egy „mediterrán növényféle” a melegebb talaj nélkülözhetetlen a biztonságos keléshez és kezdeti fejlődéshez, így május elejétől egészen június közepéig biztonsággal vethetjük. Ennél korábbi vetése esetén fokozottan fennáll a veszélye, hogy egy heterogénebb állományt kapunk a hidegstressz miatt, valamint erősen korlátozódik a tápanyagok felvételének lehetősége, mely kihat a vegetáció későbbi szakaszaira, így a végén komoly terméskiesést és beltartalmi paraméterek tekintetében a genetikában rejlő maximum kiaknázatlanságát eredményezheti, így esetleges téves következtetéseket vonhat le egy-egy termelő a cirokhibridekkel kapcsolatban.
A tápanyag-utánpótlással kapcsolatosan mindenképpen meg kell említeni, hogy a silócirok számára tápanyagforrásként biztosított nitrogén hatóanyagot semmiképpen se emeljük 80 kg/hektár fölé, hiszen a magas emészthetőségű BMR típusú cirokhibridek szárszilárdságára negatív hatással lehet a vegetáció későbbi szakaszaiban. A nitrogénforrás tekintetében a festulolium fűszenázsok maximum 100–120 kg hatóanyagot igényelnek a teljes vegetációs periódusban. Amennyiben a fűszenázst keverékben vagyis pillangós fajokkal vetjük együtt, ennek arányában a nitrogén szükséges pótlását egyenes arányban csökkenthetjük.
A vetés kürül mindenképpen említésre méltó gondolat, hogy mindkét növény esetében igaz a gyors talajtakarás. A festulolium fűfélék esetében a bokrosodás olyannyira gyors, hogy a gyomoknak szinte esélyük sincsen a területen történő megtelepedésre, és őszintén szólva a növényvédelem itt le is zárult.
A BMR típusú silócirok hibridek esetében a kukoricánál szűkebb tőtáv és a gyors növekedési erély miatt a gyomnyomás jóval alacsonyabb mint a kukorica esetében. A silócirkok rendkívül gyorsan borítják a teljes talajfelületet és elzárják azt a napfény elől. Tehát mindkét növény esetében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gyomirtás egyszerűbb feladattal jár mint festulolium fűfélékkel szemben a gabonaszenázsok, silócirkokkal szemben pedig a silókukorica esetében. A növényvédelem rejtelmeibe nem jobban elmélyedve azonban meg kell említenem, hogy a BMR típusú silócirok hibridekkel történt eddigi tapasztalataink alapján fungicidek alkalmazására nem volt szükség.
Vegetáció és betakarítás
A festulolium fűfélék az aszályos őszi időjárással szemben ellenállóbbak, és tapasztalataink azt mutatják, hogy olyan termőterületek, amelyekről a tél beálltáig már-már lemondtunk tavasszal a téli minimális csapadékkal gyorsan fejlődésnek indul, vagyis a mag képes sok esetben hónapokig pihenni a talajban. A fűfélék, szemben a gabonaszenázsokkal sokkal hamarabb heverik ki a tél viszontagságait, akár a belvizeket és a kedvezőtlen őszi, akár aszályos periódust is. Ez a tulajdonsága egyszerűen abból fakad, hogy amíg az egyszerű olaszperje típusok valamint a gabonaszenázsok növekedése csupán lelassul a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett, a festulolium hibrid füvek növekedése, fejlődése leáll – dormancy fázis –, így óvja meg a növény saját magát az esetleges visszafordíthatatlan károsodástól. Tavaszi növekedési erélye viszont jóval intenzívebb a konkurens, korán lekerülő tavaszi takarmányféleségeinknél. A tavaszi aszály, melyet az elmúlt években gyakran tapasztalunk, a gabonaszenázsok hozamát nagyon erősen visszaveti. A festuloliumok betakarítás ablaka szélesebb, így az aranyat érő májusi esők még a festulolium füveket vegetációban érik, vagyis a beltartalmi értékek még növekednek és a vegetációs tömeg is emelkedik.
Itt gondolom, hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy mindenki előtt világossá tegyük miért is szerepel most együtt a BMR típusú silócirok és a festulolium fűhibridek.
Mivel korábban említettem, hogy a fű esetében 2 tavaszi betakarítás is lehetséges – szemben a gabonaszenázsokkal –, és a silócirok hibridek vetési ideje szélesebb és a talajhőmérséklet igénye magasabb, így rendkívüli lehetőség kínálkozik arra, hogy mindkét növényből kihozzuk a maximumot, vagyis a fűszenázsok esetében 2 tavaszi kaszálást realizáljunk. Az elsőt április közepén, majd a másiodikat május közepén 12 tonna feletti éves szárazanyag-kihozatallal hektáronként (ami egy gabonaszenázs esetében lehetetlen), majd másodvetésként ehhez párosul a silócirok hibridek rendkívüli szárazságtűrő képessége, amit a 2022. évi vegetációs periódusban szintén tényszerűen bizonyított, némely területen átlagosan 35–40 tonna közötti zöldtömeghozammal hektáronként. Amennyiben a gondolattal továbbjátszadozunk, könnyen levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a festulolium füvek második kaszálásának lehetőségét is kihasználva és a BMR silócirkok későbbi vetése a munkacsúcsokat is elkerülhetővé teszi. Mivel a kora tavasszal lekerülő takarmánynövények már a depóban pihennek és a tavaszi vetések már hetek óta szépen sorolnak, a BMR silócirok hibridünket pedig ekkor ajánlatos vetni.
Mindezek fényében úgy gondoljuk, hogy az állattartó gazdaságok számára tehát egy minőségi takarmány valamint a nagyfokú takarmánybiztonság elérése érdekében a lehető legjobb alternatíva a festulolium fű és utána a BMR silócirok kombináció.
Takarmányozási és takarmányozási értékek tekintetében a részleteket mellőzném is, csupán felszínesen annyi mégis említésre érdemes lehet, hogy mind a festulolium fűfélék, mind a BMR típusú silócirkok nemesítési iránya a kérődző állattartó gazdaságok számára legfőbb irányelvek alapján az emészthető rosttartalom maximalizálására helyezte a hangsúlyt. Így az emészthető rosttartalom a hazai előállítású Helus Festuloliumban valamint a BMR cirokhibridekben 80%-hoz közelít, mely a tej- és húskihozatal szempontjából a legfontosabb takarmány értékmérő tulajdonság.
Csupán kis kitérőként mindenképpen megemlíteném a helyes fajtaválasztást, főleg a fű után vetett silócirkok vonatkozásában. Mindenképpen a hasznosítási iránynak megfelelő választást, hiszen a nagy fajtaválaszték között meg kell találnunk a hozam és beltartalom vonatkozásában a legmegfelelőbb hibrideket, hiszen a piacon kapható hibridek közül több a törpe növésű silócirok, melyek hiába biztosítanak magas beltartalmi értékeket, a hozam tekintetében messze elmaradnak, főleg az aszályos időjárás esetén, melyre az idei évben bőven volt példa. Hozam tekintetében a magasabb növésű hibridek sok esetben a 3-4 méteres növényállomány viszont a takarmányozási mérőszámok tekintetében marad el.
A legmegfelelőbb választás a Vital-Feed Kft. tapasztalatai szerint azok a BMR típusú silócirok hibridek, melyek középkorai vagy középkései vegetációs periódussal rendelkeznek, 2–2,5 méter magasra növő hibridek, melyek magas emészthetőség és zöldhozam mellett fejlett bugával is rendelkeznek egyben, a legmegfelelőbb kombinációt megteremtve a hazai gazdaságok számára. Így különösen nagy siker és egyben biztonság is a magyar gazdaságok számára az az előbbre lépés, hogy mindezen tulajdonságokat maximálisan ötvöző, korábbi években nagy népszerűségnek örvendő Arigato BMR névre hallgató hibrid vetőmag előállítása már hazánkban is zajlik.
Amit, azt gondolom, a fajtaválasztás esetében szükséges folymatosan hangsúlyozni, hogy a szemes cirok hibridek alkalmazása silócirokként tejhasznú gazdaságok számára hibás döntés, hiszen egyéb paraméterek mellett a szemes cirkok magja beltartalmi mutatói alapján a test és így a tőgy elzsírosodását eredményezi és a testi zsír megjelenése a tőgyben a tejtermelés visszaesését okozhatja.
Bátran mondhatjuk, hogy a Vital-Feed Kft. a jövőben is ezen szilárd meggyőződése alapján folytatja a munkát a festulolium fű és BMR silócirok fajták vonatkozásában egy olyan innovatív technológiára, vetésforgóra alapozva, amelyet több ezer hektáron sikerrel alkalmaznak évek óta partnereink országszerte.
A DLF genetikai háttérével az immáron több mint tíz éve hazai előállítású vetőmagokkal, a BMR cirokhibridek tekintetében pedig a Lidea cég hazai csapatával, élmezőnyt jelentő silócirok hibridek genetikai hátterével, fajtaválasztékával, ahol a vetőmagellátás biztonságos bázisát jelentő magas fokú szakértelmet az Agroszemek Kft. biztosítja a vetőmagok hazai előállításával.
BMR típusú cirkokról tájékozódjon bővebben honlapunkról: www.vitalfeed.hu
Keresse kérdéseivel vagy szaktanáccsal kapcsolatosan területi kollégáinkat!
VITAL-FEED KFT. , 9330 Kapuvár, Kossuth Lajos u. 9., info@vitalfeed.hu • www.vitalfeed.hu
Szabó Béla kereskedelmi igazgató, vitalfeed@t-online.hu, +36 20 254 0408
Csermák István területi vezető, Alföld, csermakistvan@vitalfeed.hu, +36 20 468 8687
Vajda Péter területi vezető, Dunántúl, vajda.peter@vitalfeed.hu, +36 20 318 6067
(x)