A beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője vezette, a résztvevők a következő elismert szakemberek voltak:

Dr. Biró Borbála, az MTA doktora, prof. emerita, az EU Egészséges talaj és élelmiszer misszió szakértője,

Dr. Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója,

Madarász István, Agrárminisztérium, Agrárstratégiai Koordinációs Osztály osztályvezetője,

Pólya Márton, BVKH Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály vizsgálatvezetője.

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének Tagjai a piac meghatározó szereplői, a talajoltó baktériumkészítmények kutatásával, gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. Célkitűzésüknek tekintik a kincsünk a termőföld védelmét, a talajélet fenntartását. Ennek érdekében folyamatosan szakmai anyagokat jelentetnek meg és intenzív edukációt végeznek.

AÖP szabadon választható támogatási rendszer, melyen keresztül a gazdák a talajvédelem szempontjából hasznos technológiákat, gyakorlatokat választhatnak. Ebbe a kategóriába kerültek be a mikrobiológia készítmények. Az a gazda, aki vetés előtt a talajoltó baktérium készítményeket, illetve szárbontáskor a növényi maradványok elbontásához is baktérium készítményeket használ szántó területének legalább 50 %-án, 2 pontot kap, amivel az AÖP feltételeit teljesíti is.

Dr. Biró Borbála elmondta, hogy  

a talajbaktériumok a talajban a legnagyobb tömegben előforduló élőlény csoportok. A talaj egy szuperorganizmusnak tekinthető, ahol egyes élőlények, mint az emberi szervezetben a szervek, egymás között felosztják a feladatokat. A baktériumok sokrétűen közreműködnek, a tápanyagok körforgása az ő kezükben van. Az elhalt szerves anyagok lebontását a baktériumok és gombák végzik. Az apró élőlények morzsolják, aprítják, a baktériumok számára felvehető formává alakítják a szerves anyagokat. A baktériumok a legrugalmasabb élőlények, a legalkalmazkodóbbak a környezeti változásokhoz.  A növények számára a talajból a makro-, mezo- és mikro-elemeket felvehető formává alakítják. Jelenlegi elmélet szerint a talajt tápláljuk és nem a növényt, mert a növény a talajból válogatva tudja magának a tápanyagokat biztosítani.

A talajbaktériumok képesek a növényeknek tápanyagot biztosítani, azáltal, hogy vannak N-kötő baktériumok, P- és K-feltárók. Köztudott, hogy nagy mennyiségű, a talajokban 20-30 évre elegendő P és K van kötött formában, melyeket csak mikrobák tudnak felvehetővé tenni a növények számára. Fontosak a baktériumok által termelt növényi hormonok, melyek a gyökér növekedését serkentik. Sziderofór tulajdonságuk révén a patogén gombák szaporodását vissza tudják szorítani. A szárbontást illetően, hatékonyan és gyorsan tudják a termelt bontóenzimjeikkel a növényi maradványokat lebontani.

Dr. Berényi Üveges Judit szerint az a jó hír,

hogy már egy éves kötelezettség vállalással is ki lehet próbálni azokat a talajvédő gyakorlatokat, amikről a talajtani szakma régóta beszél, hogy alkalmazni kellene. Az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is felhívja a figyelmet arra, hogy a gondolkodásmódon, technológián változtatni kell. Egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy a talaj felszínét minél hosszabb ideig borítsa akár takarónövény, másod-, vagy köztes vetés, illetve a szármaradványokat is hagyjuk a területen és a tarlót más módon kezeljük. Itt jutnak szerephez a tarló lebontásában, szervesanyag talajba integrálásában a szárbontó baktérium készítmények. Másik fontos elem az AÖP-ben, hogy a csökkentett talajművelésre, vagy a talajművelés teljes elhagyására is lehet támogatást igénybe venni. Ez a talajszerkezet, talajélet, vízgazdálkodás helyreállításában tud segíteni. A különböző mikrobiológiai készítmények, valamint a talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával célzott problémákra tudunk megoldást keresni.

Madarász István:

Felismerték a gazdálkodásban és a szakpolitikában, hogy talaj egészsége támogatást igényel, ahhoz, hogy hosszútávon képes legyen ellátni funkcióját. Minél hosszabb távon lehessen ezt a jövedelmező tevékenységet folytatni, a talajnak annál szerteágazóbb funkciókat kell ehhez betöltenie.

AÖP önkéntes program, ahol évente dönthet a gazdálkodó arról, hogy részt vesz-e a programban, iIletve arról is dönthet, hogy milyen gyakorlatokat vállal. Fontos különbség az AÖP és az AKG között, hogy az AKG-ban szabadon választhat mindenki, hogy a gazdaságának mekkora részét viszi be a támogatásba. Az AÖP-ben van viszont a mindent, vagy semmi elv, mely szerint annak a termelőnek, aki részt kíván venni a támogatásban, valamennyi földterületét be kell vinnie. Minden földhasználati kategóriára (szántóra, gyepre, ültetvényre) kell választani gyakorlatot a listából. Kivétel az 5 hektárnál kisebb szántó, valamint az 1 hektárnál kisebb ültetvény. Natura 2000 besorolású gyepek esetén pedig mérettől függetlenül választhat a termelő, hogy azt beviszi-e az AÖP-be, vagy sem.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség az elmúlt 6 évben a Nébih-hel közösen végzett tartamkísérletet a talajbaktérium készítményekkel.  A kisparcellás kísérletek terméseredményei és több esetben az egyéb minőségi paraméterek is a kezeletlen (talajoltóval nem kezelt), valamint a kontroll parcella (+50 kg/ha N műtrágyával kezelt) eredményeihez képest is magasabbak, jobbak voltak a talajoltó baktériumkészítményekkel kezelt területeken. A kisparcellás kísérletek során a teljes technológiát folytatják, így nem csak vetés előtt használnak talajoltó készítményeket, hanem a szármaradványok lebontására is baktériumkészítményeket használnak.

Pólya Márton a kísérletek vezetője tapasztalatairól számolt be:

A kísérletek során az alkalmazott készítményekben lévő baktériumok és a talajban élő egyéb organizmusoknak és szervezeteknek az együttes hatását tapasztalhatták meg a növényekre és a terméseredményekre. Mindig ugyanazon a területeken folytak a kísérletek. Azon a területen, ahol használtak szárbontó baktérium készítményt tavasszal például a kukorica után a vetőgép nem sodorta össze a gyökér- és szármaradványokat, mert a tarlókezelés hatására ezek nem voltak ott, tápanyaggá alakultak a talajban. Nem csak terméseredményben volt hatásos a kísérlet, hanem egyéb paraméterekben is. A kísérletben a talajokat évről évre vizsgálják laboratóriumban, de kifejezetten talajszerkezet vizsgálatra még nem került sor. A kísérlet vezetője javasolta, hogy későbbiekben penetrométeres talajellenállás mérést is végezzenek.  

Arra a kérdésre, hogy a mikrobiológiai termékek előnyei milyen technológiák alkalmazásával növelhetők a növénytermesztésben? a részvevők a következőket javasolták.

Dr. Berényi Üveges Judit szerint fontos, hogy megfelelő talajhoz és problémához válasszunk készítményt. Fontos, hogy az alacsony szervesanyag tartalmú területeken a tápanyag visszapótlása megtörténjen, például szakszerű mikrobiológiai szárbontással.

Pólya Márton: Nem a növényt, hanem a talajt kell a középpontba helyezni az adott termesztés során. Az adott területre a talajspecifikus talajoltót használjunk, hosszú távon ezzel tudunk a talaj állapotán javítani.

Madarász István: AÖP-ben a szántóföldi földhasználati kategóriában lévő gyakorlatok alkalmasak erre a célra, hogy megfelelő kombinációkat válasszanak a gazdák. A talajtakarás, a kevésbé bolygatott talajfelszín és az aktívabb mikrobiológia élet egymást erősítheti. Az AÖP-ben lehetőség van ezeket a gyakorlatok kombinálni.

Milyen eredmények várhatók az AÖP támogatási program hatására? 

Madarász István: Évente kell az EU Bizottság felé teljesítményértékelést benyújtani, melyben az eredményindikátorokról kell számot adni. Az AÖP a legnagyobb hatással kell hogy bírjon a legtöbb környezeti eredmény mutatóra. A jelenlegi 3 éves AKG-ban rekordot jelent az 1 millió ha feletti részvétel. Az AÖP-ben 2,5-3,3 millió ha közötti terület vesz majd részt várhatóan. Az a gazdálkodó, aki nem vesz részt az AÖP-ben, az lemond a közvetlen támogatások 15%-áról.

Dr. Berényi Üveges Judit: Talán a gazdálkodók kísérletező kedve megjön a tekintetben, hogy új technológiákat próbáljanak ki. A támogatásokat tudatosabban kezdik használni a termelők, s a saját terület adottságaihoz igazodva választanak majd technológiát, mely hosszú távon a talaj megőrzését, javítását szolgálja.

Dr. Biró Borbála: Nagy valószínűséggel új vizsgálati módszerek terjednek majd el és fejlődik majd a laboratóriumi rendszer is. A terv szerint az EU ún. „élő laboratóriumokat” hoz létre, melyek a gazdák kérdéseire pontos, precíz választ adnak majd. Erre a tanácsadásra szükség van a talajok különbözősége miatt. Növények erejét kihasználva, a talaj állapotát ismerve, a gazda eszközrendszeréhez igazodva kell olyan módszert adni, ami a gazda növénytermesztését segíti.

Végül minden résztvevő tanácsot adott azoknak a gazdának, aki mikrobiológiai készítményeket szeretne használni az AÖP-ben:

Az AÖP-be azért is érdemes belépni, mivel két szezonban is tudják használni a gazdálkodók a mikrobiológiai készítményeket, tavasszal és ősszel vetés előtt, valamint betakarítás után nyáron és ősszel  a szármaradványokat tudja lebontani a készítményekkel.

Dr. Biró Borbála: Tekintsük a talajt a saját partnerünknek. Vizsgáljuk meg mire van szüksége és úgy válasszuk meg a helyes technológiát.  A talaj is beszél, a növény is jelez. A talaj önálló működőképességét kell felhasználni, s az életútját figyelni.

Dr. Berényi Üveges Judit: Nézzük meg, hogy milyen adottságokkal gazdálkodunk és ahhoz válasszunk technológiát, előírást, amiben részt tudunk venni.

Madarász István: Az AÖP több lehetőséget nyújt. Gyakorlatokat ne az alapján válasszanak a termelők, amiket a legkönnyebb megvalósítani, hanem ha van lehetőség a talajt állapotát javítani, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel.

Pólya Márton: Összes vizsgálatot nemzetközi minőségbiztosítási rendszerben végzi a Kormányhivatal, így az eredményeikre garanciát vállalnak. Készséggel állnak a gazdák rendelkezésére felmerülő kérdések esetén.