1. Az együttműködési időszak
A gazdaság nem csak az előző részben meghatározott elemek összessége. Elválaszthatatlan részét képezi a gazdálkodó tudása, tapasztalata és kapcsolatrendszere, amely működteti a gazdaságot. Az együttműködési időszak egy lehetőség mindezek átadására, amely segíti a gazdaságátadás érzelmi, emocionális oldalát is. A mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdasága és a mezőgazdasági egyéni vállalkozások esetében a vállalkozás fennmaradása, működése kontinuitásának és prosperitásának biztosítása nem csupán üzleti, hanem legalább ugyanolyan mértékben érzelmi kérdés is az alapítók számára.
Az együttműködés időtartama alatt az átadó nemcsak a tudását és tapasztalatát oszthatja meg az átvevővel, hanem megismerheti az átvevőt, megbizonyosodhat arról, hogy a gazdaság fennmaradása biztosított.
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő legfeljebb 5 éven át a gazdaságot közösen működtessék. Ez alatt az időtartam alatt, tehát az együttműködés utolsó napjáig a gazdaságátadó tulajdonában van a gazdaság, harmadik felek irányában a gazdaságátadó felelős a gazdaságért, eközben a gazdaságátvevő személyesen részt vesz a gazdaság működtetésében, a felek pedig az ügyviteli döntéseket együttesen hozzák meg. Annak érdekében, hogy harmadik felek is értesülhessenek a gazdaságátadás megkezdéséről, az együttműködési időszak alatt a gazdaságátvevő kérheti a gazdaságátadás tényének feljegyzését az ingatlanügyi hatóságtól. Az együttműködés, a gazdaságátvevő személyes közreműködésének módját a gazdaságátadási szerződésben kell meghatározni. Ez történhet egy közös őstermelők családi gazdaságában is, de akár ettől függetlenül is szabályozhatják a gazdaságátadási szerződésben az együttműködés részleteit.
Ebben az esetben rendelkezni kell arról, hogy
- pontosan milyen tevékenységekben működik közre a gazdaságátvevő,
- miért felelnek a felek,
- milyen módon osztják meg a kötelezettségeket (ideértve az anyagi terheket is), és ugyanebben az arányban osztoznak a bevételen is.
Ez utóbbi, vagyis a bevételek aránya eltérhet a költségek arányától.
Ha visszterhes a szerződés vagy egyes részei, akkor a gazdaságátadó által megszerzett többletbevételt adásvételi szerződés esetében vételárrészletként, életjáradéki szerződés esetében életjáradékként kell elszámolni, valamint a gazdaságátvevőt a megfizetett vételárrészletek erejéig a gazdaság egyes elemein zálogjog illeti meg. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a gazdaság tulajdonjogának átszállása nem kötődik a teljes ellenérték kifizetéséhez, akkor pedig a gazdaságátadót illeti meg a zálogjog a meg nem fizetett vételárrészletek erejéig.
Az együttműködés időtartamának utolsó napján szerzi meg a gazdaságátvevő a földek, a többi ingatlan, ingóság tulajdonjogát és vagyoni értékű jogot, és a gazdaságátadó tulajdonában maradó földek használata is ekkor száll át a gazdaságátvevőre.
Az együttműködés időtartama alatt a gazdaságátadási szerződés csak akkor mondható fel azonnali hatállyal, ha a felek valamelyike a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy a gazdaságátvevő egészségi állapota olyan mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. Ezen esetekben a gazdaságátadó újra kérheti az élelmiszer-felügyeleti információs rendszerbe, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő felvételét.
Ha az együttműködés időszaka alatt a gazdaságátadó meghal, és a törvényes örökös nem azonos a gazdaságátvevővel, akkor az örököst nem terheli az átvevővel történő együttműködés kényszere, és az együttműködési időszak lezárása érdekében a gazdaságátvevőnek és az örökösnek érdemes megfontolnia a szerződés módosítását.
2. A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása
A gazdaságátadási szerződést – a mező- és erdőgazdasági földek átruházására irányuló szerződéshez hasonlóan – jóvá kell hagynia a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelyként a vármegyei kormányhivatalok földügyekkel foglalkozó főosztálya kerül kijelölésre. A feleknek hatvan nap áll rendelkezésére a szerződés benyújtására. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyás során vizsgálja, hogy
- a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek,
- a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát vagy használati jogát,
- a mező- és erdőgazdasági föld használatára vonatkozó rendelkezések megfelelnek-e a Földforgalmi törvénynek1 és a Fétv.-nek2, ha a gazdaságátadó csak a földek használatát engedi át,
- a felek a Földforgalmi törvényben a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó nyilatkozatokat a szerződésbe foglalták-e, valamint
- a felek megállapodása megfelel-e a jogszabályban előírt azon feltételeknek, amelyektől a felek nem térhetnek el.
A mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyására hatvan nap áll rendelkezésre. A szerződés jóváhagyása akkor tagadható meg, ha
- a felek nem felelnek meg az e törvényben előírt feltételeknek,
- a gazdaságátvevő nem jogosult megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát vagy használati jogát,
- a mező- és erdőgazdasági föld használatára vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg a Földforgalmi törvénynek, a Fétv-nek, vagy
- a felek megállapodása nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek.
Nagyon fontos, hogy a gazdaságátvevőnek a gazdaságátadás során is figyelemmel kell lennie a Földforgalmi törvényben meghatározott földszerzési maximumra és a birtokmaximumra. Ha ezeket túllépi, akkor a gazdaságátadási szerződés ellehetetlenül, tehát semmisnek minősül.
Amikor a felek megállapodása alapján a gazdaság tulajdonjoga átszáll (ez lehet a szerződés megkötésekor vagy egy későbbi időpontban is), a gazdaságátadónak be kell nyújtania a tulajdonjoga átruházására vonatkozó hozzájárulásával egyidejűleg a gazdasághoz kapcsolódó mező-, erdőgazdálkodási tevékenységnek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből történő törlésére vonatkozó kérelmét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez.
3. Jogutódlás
A gazdaságátadási szerződés legfontosabb eleme az általános jogutódlás. A gazdaság működőképességének biztosítása a szerződésekre meghatározott jogutódláson és a támogatásokra meghatározott jogutódláson alapul. Az engedélyekre vonatkozó jogutódlás az adminisztrációs kötelezettségeket csökkenti.
3.1. Szerződésátruházás a törvény alapján
A gazdaságátadási szerződés kötelező elemét képezik a gazdasághoz kapcsolódó szerződések, amelyeket a szerződésben vagy annak mellékletében fel kell sorolni, és az átvevő a gazdaságátadási szerződés aláírásával igazolja, hogy megismerte a szerződésekben meghatározott, rá átszálló jogokat és kötelezettségeket. A törvény újítása, hogy a gazdaságátadási szerződés alapján a gazdasághoz kapcsolódó szerződésekben az átvevő a gazdaságátadó helyébe lép, anélkül hogy a szerződésben maradó fél ehhez hozzájárulna.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bár a hitelszerződések esetében megtörténik a hitelező hozzájárulása nélkül a szerződésátruházás, ez nem jelenti azt, hogy a hitelezőnek nem kell megvizsgálni a szerződésbe belépő felet. Amennyiben az átvevő hitelképessége nem megfelelő, akkor a hitelező a hitelszerződés értelmében jogosult felmondani a szerződést. Ez megelőzhető, ha a gazdaságátadási szerződés előkészítése során az átadó és az átvevő egyeztetnek a hitelintézettel, és a felmerülő hiányosságokat pótfedezet vagy kezes bevonásával rendezik. Az adminisztrációs terhet csökkenti, hogy a hitelező és a gazdaságátvevő között létrejövő szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi, a hitelező és a gazdaságátadó között létrejött közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
3.2. Jogutódlás a hatósági engedélyekben
Az ügyintézés csökkentése érdekében a gazdaságátadási szerződéssel (vagy ha elválik, akkor a gazdaság tulajdonjogának átruházásra irányuló nyilatkozattal) a gazdaságátvevő minden, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott, a gazdasághoz kapcsolódó hatósági engedélyben a gazdaságátadó helyébe lép, mint az engedély jogosultja, ha megfelel a tevékenység végzésének feltételeit meghatározó jogszabálynak. Tehát a gazdaságátadási szerződés hiányzó végzettséget nem pótol, valamint az engedélyek tartalmának módosítására sem szolgál, de a beadandó kérelmek számát csökkenti. Ennek módja, hogy a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatot csatolva kérelmezi az abban meghatározott hatósági engedélyeknek a jogutódlás tekintetében való módosítását, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv – a gazdaságátvevő ilyen kérelme esetén – továbbít a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
3.3. Jogutódlás a támogatási jogviszonyokban
A törvény másik jelentős újdonsága, hogy kimondja, hogy a gazdaságátvevő a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény hatálya alá tartozó folyamatban lévő támogatásokban valamint az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletek alapján létrejött támogatási jogviszonyokban a gazdaságátadó általános jogutódja. Természetesen a törvény ez esetben sem pótolja a jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelést. Azonban ha az átvevő nem felel meg a támogatás jogosultsági és tartalmi feltételeinek, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.
4. Zárszó
A gazdaságátadási szerződés összetettsége a gazdaság nagyságával és/vagy a gazdaság tevékenységeinek sokszínűségével arányosan nő. Ezt, valamint az átadó és az átvevő, valamint a családtagok közötti viszonyt is figyelembe véve indokolt, hogy a szerződés elkészítéséhez kötelező ügyvéd és a gazdaság elemeinek összeállításához és értékeinek meghatározásához erősen ajánlott könyvelő mellett egy, a gazdaság tevékenységét és a feleket jól ismerő szaktanácsadó segítségét vegyék igénybe az érintettek annak érdekében, hogy az átadás folyamata zökkenőmentesen és a felek legnagyobb megelégedésére tudjon megvalósulni.
Dr. Kapitány Gabriella
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről szóló sorozatunk korábbi részeinek linkjei:
1 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
2 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
A cikk szerzője: Dr. Kapitány Gabriella
