Az első Precíziós Szárítás Konferencia május elején volt Bács-Kiskun vármegyében, Kecskemét városában. Az Agro Napló is részt vett a rendezvényen, amelyen a 4. generációs Videokontroll rendszer 10 éves, a KITE Zrt.-vel kötött megállapodás 6 éves jubileumát is ünnepelte a cég. A nap zárásaként díjkiosztót tartottak: aranyplakett a Precíziós Szárításért díj elismerésben részesült 36 gazdaság innovációra nyitott tulajdonosa, illetve felelős vezetője, akik fontosnak gondolták a szemes termények védelmét és optimális kezelését a szárítási folyamatban.
A rendezvény a díjhoz méltó hátteret adott a „Precíziós szárítás” aranyplakettek átadásához. A program fő témái között a kedvező törvényi háttér, az energetikai auditor cég által igazolt energiamegtakarítás és a gyors megtérülés volt, valamint kitértek az ukrán gabona helyzetére és a piac alakulására is.
A Precíziós szárítás aranyplakett díjat 2017-ben alapították a DryerDoctor Kft. tulajdonosai, a díj fővédnöke Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki megnyitotta a konferenciát.
Beszédében kiemelte: „Az energiafelhasználás, a termelési folyamatok optimalizálása és az energiakiadási oldal tudatos menedzselése kulcskérdéssé vált az agrárvállalkozásoknál.”
A megnyitó előadásban elhangzott még, hogy „20 pályázati felhívás keretében összesen 5000 mezőgazdasági vállalkozás mintegy 103 milliárd forint értékben kapott lehetőséget a Vidékfejlesztési Program keretében energiafelhasználási hatékonyságának fejlesztésére és 2027-ig további jelentős pályázati forrásokat szánunk erre. Összágazati szinten a hazai mezőgazdasági termelés átlagos összköltségének 7,9%-a az energiához kapcsolódik, az összes anyagköltség tekintetében pedig ez az arány meghaladja a 16%-ot, ezért is fontos erre a kérdésre odafigyelni.”
Dr. Feldman ZsoltDr. Feldman Zsolt elmondta, hogy az elmúlt két évben kiemelt céljuk volt, hogy ösztönözzék azokat a fejlesztéseket is, amelyek révén a mezőgazdasági vállalkozások technológiai fejlesztések segítségével magasabb hozzáadott értéket képesek előállítani. Ennek részeként célozták meg a szántóföldi növénytermesztés területén a terményszárítás és -tisztítás technológiai megújítását, hiszen a betakarított termés minőségének megőrzése, tárolásra történő előkészítése terén a hatékonyság és az eredményesség ugyanolyan fontos, mint a szántóföldi munkafolyamatokban. Ezen pályázati kiírás keretében 640 magyar mezőgazdasági cég nyert el csaknem 150 milliárd forint támogatást, a fejlesztések nagy része jelenleg megvalósítás alatt áll – emelte ki az államtitkár.
Dr. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2023–2027-ig tartó időszakban 1500 milliárd forint áll rendelkezésre gazdaságfejlesztésre. Ez a vidékfejlesztési források több mint felét teszi ki, amelyben központi helye van a mezőgazdasági üzemek, illetve az élelmiszer-ipari vállalkozások fejlesztésének. A pályázati kiírásokban fontos szerepet kap majd a mezőgazdaság energiahatékonyságának és minőségének növelése, illetve a megújuló energia is. Ebben az időszakban előnyben fogjuk részesíteni a fokozott energiamegtakarítást eredményező fejlesztéseket – tette hozzá az államtitkár.
A házigazdák és a meghívott szakemberek fontos témákról beszéltek
A szárítás magas energiaigényű folyamat. Az erősen ingadozó energiaárak tükrében a saját törekvésünk így felértékelődött, hiszen mára 22 gyártmány energiafelhasználását tudjuk optimalizálni. Ez számokban azt jelenti, hogy a korábbi felhasználáshoz képest 10–20% megtakarítást tudunk elérni, egy gyártmány esetében pedig a 30%-ot is meghaladja a megtakarítási lehetőség. A szárítási folyamat optimalizálása energetikai hatékonyságot növelő befektetés, így partnereink a megtakarítást ösztönző kormányzati intézkedések révén akár 65% kedvezményt és így éven belüli megtérülést is elérhetnek – fogalmazott Dr. Speiser Ferenc Péter, a DryerDoctor Kft. fejlesztési igazgatója.
A kedvezmények igénylése az energiamegtakarítás igazolása után lehetséges, amit energetikai auditor cégek végezhetnek. Az auditálás törvényi részleteiről Zámbó Csaba, az EnergyHub Kft. energetikai igazgatója beszélt. A cég egyebek mellett a magas energiaigényű technológiára szakosodott.
Dr. Szabó István professzor, a MATE rektorhelyettese az adatalapú technológiák lehetséges fejlődési pályáját rajzolta fel. Szólt az önvezető, öntanuló rendszerekről, az egyetem berkein belül folyó fejlesztésekről, az egyetem képzési programjairól.
A KITE Zrt. képviseletében Kecskés Zsolt, kiemelt szolgáltatás-értékesítési igazgató az elmúlt 6 év eredményeit értékelve elmondta, hogy partnereik elégedettek a DryerDoctor Kft. szolgáltatásaival. Az ajánlatok számához képest nagyon magas arányban fogadták el a szárítás optimalizálásának fontosságát és fordították megrendelésre az ajánlatot. A Partner Profit Program az eddigieknél is messzebb megy. A betakarítástól a következő betakarításig öleli fel az egyes szolgáltatásokat, beleértve a szárítók felügyeletét és az optimalizálást egyaránt – mondta.
A szárító üzemeltetése kapcsán előny lenne és örülnénk neki, ha a területről egyenletes nedvességtartalommal érkezhetne be a kukorica. Dr. Ambrus Andrea a MATE és a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület képviseletében elmondta, hogy erre egy heterogén szerkezetű tábláról kevés az esély. Ezért elsődleges céljuk, hogy a költséghatékonyságot elérjék – mondta a gyakorló és oktató tevékenysége mellett a helyspecifikus és a szántóföldi növénytermesztés fejlődési lehetőségeit is kutató adjunktus.
Speiser Gábor, a DryerDoctor Kft. kereskedelmi igazgatója megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint a nedvességeltérés a szárítási folyamat végére nagyrészt kiegyenlítődik, ha optimalizált a szárító. Amennyiben a nedvességeltérés a szárított kukoricában is megvan, azt minden esetben a szárító okozza, valamilyen kedvezőtlen fizikai hatás révén. Ez azonban felderíthető, műszaki beavatkozással kompenzálható, ezt nevezzük precíziós beüzemelésnek – közölte.
Dr. Keszthelyi Sándor, a MATE Kaposvári Campus professzora szakmai előadásában a raktári kártevők kedvező szaporodási esélyeit növelő tényezőként nevezte meg, ha sok a tört szem és a liszt a betárolt kukoricában.
A Videokontroll által rögzített mérési adatok szerint, a gyártmányösszetételt vizsgálva több száz szárító üzemel úgy hazánkban, hogy a folyamatban egyszer vagy többször is hirtelen hevítés éri a kukoricát – mondta Speiser Ferenc, a DryerDoctor Kft. ügyvezető igazgatója. Ettől a vízleadás sebessége megnőne, de a kukorica nem tud gyorsabban vizet leadni, az egyre növekvő belső gőznyomás megrepeszti, sérülékennyé teszi a magot, még az utótisztító után is sérül, törik. A precíziós beüzemeléssel képesek vagyunk a vízelvonás sebességét is az optimális szintre csökkenteni.
A partnerek az optimalizálás során szerzett élményeiket is megosztották a hallgatósággal.
Vámosi Gábor, a Cornmill Kft. igazgatója arról számolt be, hogy 8 évig keresték a megoldást, sok irányból kértek tanácsot, de nem sikerült megtalálniuk, miért kisebb a teljesítménye a szárítónak a gyár által ajánlotthoz képest. A DryerDoctor Kft. szakértői viszont megoldották a problémákat, az optimalizálás után a szárítójuk teljesítménye a korábbi kétszerese lett. Vámosi úr ezzel a gondolattal fejezte be a prezentációját: „Mikor azt mondtuk, hogy megnövelték a szárító teljesítményét, azt válaszolták: „a szárító erre képes volt, mi csak felderítettük, és elhárítottuk az akadályozó tényezőket.”
Továbbá Vámosi Gábor fontos bemutatót tartott a gabonapiac helyzetéről, hatásairól és jövőképéről, erről a győztesek felsorolása után számolunk be.
„A Precíziós szárítás aranyplakett díjat azok a partnereink vehették át, akik az optimalizálás eredményeként képesek a terményt kíméletesen és energiatakarékos módon szárítani. 2017 óta ez a negyedik díjátadónk, ezzel 81-re emelkedett azon üzemek száma, ahol adatok igazolják, hogy a szárító képes a terményt és a pénztárcát is kímélő üzemvitelre” – fogalmaztak.
A díjazottakUkrán helyzet, árzuhanás a gabonapiacon és megoldási lehetőségek
Részletes szakmai előadásában Vámosi Gábor elmondta, hogy 30 év tapasztalatával sok mindent láttak, de még ma is találkoznak meglepő eseményekkel, amelyekre nehezebb reagálni. A háború kitörése jelentősen átrendezte a kilátásokat és a lehetőségeket. A kezdetén az élelmiszeripar azonnal alapanyag-ellátási problémáktól félve nekiállt vásárolni, ezért a háború kitörésének a napján 40 ezer forinttal emelkedett a repce, hússzal a búza ára. Az ijedtség és ez a hatás jó pár hónapig tartott, a kelet-európai gabonaexportáló országok exportkorlátozó intézkedéseket fontolgattak és vezettek be. Aztán 2022 nyarán a terményárak elérték a maximumukat. Fontos, hogy engedélyezték az ukrán gabona beszállítását az Európai Unióba, de az áresést alapvetően nem ez okozta. Az ukrán gabona korábban is vevőt talált magának a világban, ám most valamelyest helyet cseréltek a vevők és az eladók. Nem oda szállítottak, ahova szoktak, átrendeződtek a logisztikai kapacitások és a folyamatok.
A más irányba történő szállítás, a bizonytalanság a háború hatásait illetően hirtelen és nagyon erős áremelkedést hozott a kitörést követően a piacon. A nemzetközi hajózási díjak a korábbi négyszeresére emelkedtek, a hazai szállítás díja 1,5-szeresére, a vasúti szállítási díj a 2,5-szeresére nőtt. Ukrajnában volt eladási kényszer, hogy el tudják juttatni a szolidaritási folyosón a gabonát a célországokba.
Mi történt Ukrajnában?
29 millió tonna export valósult meg a háború kezdete óta hajón, amiből 15 millió tonna érkezett 556 hajón Európába a 930-ból. Ezek általában 20–30 ezer tonnás hajók. Előtte is 10 millió tonnás mértékben szállított az ország az EU-ba évente, vámkedvezményekkel is támogatva. Hollandia, Olaszország és Spanyolország a legnagyobb gabonafelvevők és -importálók az EU-n belül. 5,2 millió tonnát vett Spanyolország, 4,8-at Hollandia, 2 milliót Olaszország. Ez a volumen korábban nem volt jellemző, és gyakorlatilag Kelet-Európa gabonapiacait rövid időn belül kiszolgálta Ukrajna.
Vámosi Gábor, a Cornmill Kft. ügyvezetője, NagyigmándEzeken kívül közúton és vasúton is jóval több termény érkezett, mint korábban. A 9,5 millió tonna áru nagy részét, 3 millió tonnát Lengyelország, Románia 2-t, Magyarország pedig 1,7 millió tonnát kap és még többen, akik alapvetően exportőrök voltak, de a háború kitörése áruvisszatartáshoz vezetett, ami lehetővé tette a magyarországi ukrán importot is.
Minden feldolgozó arra törekedett, hogy nagy készlettel rendelkezzen, hogy biztonságban tudhassa magát. Ez a helyzet a háború elhúzódásával megváltozott. Az EU-ba sok áru került, a biztonságot megtapasztalva átalakultak a piaci folyamatok. Az emelkedő kamatterhek a feldolgozók készletezési „kedvét” elvették.
Nem csak az összes vevő összes raktára volt tele, hanem a tranzitátrakók, a kikötőkben sorban álltak a hajók, hogy kirakodhassanak, bedugult a rendszer, túlkínálat keletkezett a piacon. Egy részét ennek Magyarország is megkapta, aminek megoldásaként egyenlőre központilag megtiltották az ukrán gabona importját, zár alá veszik és azonnal továbbítják az országon kívülre az ide érkező tételeket. A kapcsolódó megjelent EU-s rendeletben viszont az van, hogy lehet hozni gabonát a kelet-európai országokba, ez még további egyeztetéseket és gyakorlati értelmezést igényel – mondta.
Agro Napló megjegyzése: az egyeztetés közben megtörtént, a konferenciát követő időszakban az EU is lépett, megerősítette a magyar kormány döntését, erről olvashatnak az alábbi cikkünkben: Marad az ukrán gabonabehozatali tilalom (agronaplo.hu 2023.05.15.)
A silány minőség kritikája
Ukrajna mezőgazdasága még jobban fejlődött az elmúlt 30 évben, mint Magyarországé. Jóval erősebb koncentráció van a szomszédunkban a piacon, a legnagyobb 10 agrárvállalkozás közül az utolsónak 200 ezer hektár, a legnagyobb konszernnek 800 ezer hektár a művelt területe. Oroszországban is hasonló a helyzet, e két ország az elmúlt 10 évben közel megduplázta a termésmennyiségét. Komoly a technológia jelenléte: 100 Fendt traktorral rendelkező gazdaság is van közöttük, az öntözésfejlesztés is kifejezetten jól halad és működik. Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszeripari termelését vámok nélkül ráengedik Európára, akkor az erősebb kínálat olyan versenyt hoz, aminek megvalósulása csak a logisztikán múlik. Ha a szabad kereskedelem a gyakorlat része lesz a következő időszakban, akkor ez hazánkra és egész Európára is nagyon kedvezőtlen hatással lesz a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségére vonatkozóan.
Az ukrán gabona minőségével kapcsolatban még egy téma szerepet játszik: Magyarországon és az EU-ban egyaránt több olyan növényvédő szert is kitiltottak a gazdálkodásból, amelynek szermaradványa a terményben az emberi szervezetre is káros lehet és a szer használata károsíthatja a környezetet is, de Ukrajnában használják, főleg a szermaradvány lehet a gond ezeknél. A véleményünk és tapasztalatunk szerint a tételek egy része fertőzött lehet, amit az illetékes szervek az elmúlt időszakban nem igazán vizsgáltak, rábízták a felhasználókra a minőség vizsgálatát.
Az ukrán kukorica vonatkozásában sok tételnél nagyon magas lehet a DON toxin tartalma a 2022-es termésnek, míg a 2021-es termés a határérték alatt van jelentősen. A Magyarországra importból érkező kukorica DON-szennyezettsége információink szerint sok esetben határérték felett lehetett. Sajnos a hazai kukorica némely régióban jelentős részének az aflatoxin, B1 és B2 szennyezése magasabb a vevői elvárásoknál. Természetesen az alacsony aflatoxin szinttel rendelkező kukoricát akarták és akarják ezután is megvásárolni a végfelhasználók és a kereskedők. Ezt a szintet pedig elsősorban az ukrán terménnyel lehetett tartani, vagy az ukrán és a magyar áru keverésével tudták elérni a minőségjavítást.
Árcsökkenés
A világpiaci árak csökkentek, Brazíliában, Argentínában és a világ országaiban mindenhol hasonló a tendencia, aminek legelső oka a kamatemelés volt valamint a termelés magasabb lett a felhasználásnál, ami önmagában is kínálatot okoz. A feldolgozóipar a kamatterheket nem tudta beépíteni a határidős áraiba, így lelassult a beszerzés, ami folyamatos áresést hozott. A dollár árfolyamának gyengülése további komoly hatást gyakorolt a piacra. Azt, hogy a búza ára 140 ezerről 70 ezerre, a felére esett vissza, majdnem 20 ezer forinttal a dollár és a forint erősödése határozta meg, ehhez jött a 25–30 ezer forintos, durván 100 eurós effektív áresés a világpiacon. A magyarországi árcsökkenés meghatározó oka volt, hogy a belföldi gabonaárak megemelkedtek az import árszintjére az alacsony kukoricatermés miatt. Eljutottunk oda, hogy román és szlovák termény is jött hazánkba, majd rajtuk keresztül ukrán áru is. Ma pedig a piac addig fog csökkenni, amíg el nem éri az exportpiaci árakat.
Várakozások a jövőre vonatkozóan
A tényhelyzet, hogy sokan megőrizték a tavalyi készleteket. Hamarosan a búza aratása jön, az átmenő készlet búzában pedig nagyobb lesz a megszokottnál. A mintegy 200 ezer hektárral nagyobb magyar vetésterületen közepes, vagy annál jobb termés várható, ebből 3 millió tonnát kellene exportálni, hogy elfogyjon. Nagy kihívás, mert Olaszországban sok van a terményből, ott egyelőre nem akarnak venni, nem lehet eladni nekik nagy mennyiségben terményt. Mivel a termelési költségek alá estek az árak, beindult egy több helyen erőn felüli áruvisszatartás. Ennek következménye az lesz, hogy szűkül a likviditás a piacon. A nyár után várható áremelkedés, de egyelőre a világkészletek és az európai készletek alakulása sem utal arra, hogy 10–15 ezer forintnál nagyobb mértékű jöjjön a következő hónapokban. Működik a negatív spirál az áresés következtében. Mostanában nem a jó ár, hanem a fájdalomküszöb határozza meg az eladásokat. A szakember kitért a műtrágyaárak alakulására is, párhuzamot vonva a várakozásokat illetően.
Vámosi Gábor szerint nincs elég kukorica Magyarországon az új termésig, főleg akkor, ha a magas DON toxin tartalmút úgy vesszük, hogy az nem alapanyag az élelmiszeripar és a takarmánygyártás részére. Ennek hatása az lesz, hogy főleg a takarmánykeverékekben is a kukorica terhére növelni fogják a takarmánygyártók a gabona felhasználását valamint valamennyi import jönni fog hozzánk a környező országokból. Nagy kérdés, hogy az időjárás mennyire kedvez a növénynek. Megemlítette, hogy repcét kevesen szeretnének termelni a 140 ezer forintos környezetben. Addig, míg a biokomponensek bekeverését nem teszik kötelezővé az üzemanyagban, várhatóan nem javul számottevően a helyzet.
A szakember végszóként elmondta: egy megoldás van a kialakult piaci helyzet megváltoztatására vonatkozóan az EU-nak: ha elszállítják Európából a felesleges gabonát az EU-n kívülre, valamint az üzemanyagok biokomponensének a mennyiségét kötelezővé teszik és emelik annak az arányát a maximális EU-ermelés mértékéig. Ezt rendelettel lehet megvalósítani, az EU-ból elszállítást pedig az exportőrök EU-n kívüli exportjának a támogatásával lehet megvalósítani.
Ha elszállítanának 10–15 millió tonna gabonát valamint megnövelnék a bioetanol és a biodízel kötelező arányát az üzemanyagokban, helyreállna a korábbi rend, kiegyenlített lenne a kereslet és a kínálat a piacon. Tonnánként 20–30 eurós EU-n kívüli exporttámogatás-megoldást eredményezne az európai gabonapiacon, és javulna a gazdák helyzete...
A Precíziós szárítás aranyplakett 2023 díjazottak:
https://bit.ly/PreciziosSzaritas2023
