Agro Napló • 2023. július 8. 21:51
A tudás arra való, hogy átadjuk. Az átadott tudás arra való, hogy használjuk. A felhasznált tudás pedig segít a mezőgazdaság fejlődésében rejlő potenciál kiaknázásában.
Ezeknek a gondolatoknak a megvalósítására, a gyakorlatba való átültetésére jött létre a 2023-as NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow egyik kiemelt edukációs programja, a Mezőfalva Továbbképzési Pont. Itt gyakorlatban jártas szakemberek tolmácsolásában nyílt lehetősége a látogatóknak arra, hogy négy szakterületen (talajtan, talajélettan, talajművelés és növényegészség) frissítsék, bővítsék a tudásukat és választ kapjanak a kérdéseikre. A program hátteréről, a kivitelezés módjáról, a felnőtt-továbbképzés kihívásairól és a szakmai hitelesség fontosságáról kérdeztük az ötletgazdát és a projekt menedzserét, a Pro-Feed Kft-t.
(AN) Kezdjük a végéről: az elmúlt közel egy órában egy 10–15 fős termelőkből álló csoport járta végig a négy állomást. Hogyan zajlott le ez a túra?
(PF) Ha jól emlékszem két érdeklődő gazdát szólítottunk meg, akik betértek a talajszelvénybe, hogy célirányosan jöttek-e hozzánk vagy csak véletlenül vetődtek-e erre. Kiderült, hogy a gépbemutató kezdetéig szerették volna „elütni az időt”, így jutottak el a továbbképzési pontra – különösebb cél nélkül. A felkínált rövid szakmai előadásra viszont szívesen igent mondtak. Így kezdődött, és mire Dr. Dobos Endre a földrajzi környezet bemutatása után a talajszelvény részletes leírásába kezdett, a hallgatók száma lassan, de biztosan növekedett. A talajtani előadás után volt, aki még maradt egy ideig, és kérdéseit feltéve konzultált az előadóval saját területének talajviszonyairól, míg a többség tovább haladt, és meghallgatta Szabó István talajélettani tájékoztatóját. Mindkét előadó kézzelfogható példákon keresztül beszélt a talaj szervesanyag-gazdálkodásáról, a talajszintek működéséről, a megfelelő vízgazdálkodás feltételeiről, az élő és elhalt gyökerek hármas szerepéről. Rövid biztatás után mindig akadt termelő, aki kérdést tett fel, saját példát hozott vagy konkrét problémára kereste a választ. A következő állomáson Dr. Percze Attila, a MATE docense már a talajművelés lehetőségeiről, az egyes művelési módok előnyeiről, hátrányairól, feltételeiről és következményeiről beszélt. Aki idáig eljutott (márpedig a csoport létszáma nem csökkent közben), az lassan teljes képet kapott a talaj szerepéről és működéséről, sőt kézzelfogható praktikákat ismerhetett meg, amit aztán saját gazdaságában – reményeink szerint – eredménnyel fog majd használni. A program zárásaként, a talaj-növény rendszer második eleme, „a” NÖVÉNY került sorra. A Pro-Feed Kft. munkatársai (Dobra Nóra, Dóczi Balázs, Zoltán L. Zsigmond) már a termelés célját, a hozamot vették górcső alá, és mutatták be a terméselemeket, beszéltek azok kialakulásáról, kialakulásuk idejéről, illetve a kiváló növényi teljesítmény feltételéül állított növényegészség ápolásának módjáról, a biostimulátor készítmények csoportosításáról és felhasználásuk módjáról.
(AN) Ha jól tudom vendégek is színesítették a szakmai programot…
(PF) A két nap során több, ismert szakembert is vendégül láttunk a standunkon, akiket saját szakterületük elismert képviselőjeként hívtunk meg abból a célból, hogy a gazdák találkozhassanak velük. Lehetőséget szerettünk volna adni, hogy megismerjék Dr. Parádi Istvánt, az ELTE TTK Növénybiológiai Intézetének adjunktusát, akitől mi magunk is élvezettel tanultuk a növényélettan, a stresszélettan, az egyes biomolekulák (pl. aminosavak) működésének szakmai alapjait. Bizton állíthatjuk, hogy erre a tudásra nagy szükség van az agráriumban, és sajnáljuk, hogy a jelenlegi agrárhallgatók sem találkoznak ezzel a tudásanyaggal a tanulmányaik során. Ugyancsak vendégünk volt Dr. Vásáry Miklós, az Agrárminisztérium EU-agrárpolitikai referense, s mint ilyen az új támogatási rendszer egyik legjobb ismerője. Eljött a továbbképzési pontra Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara újonnan megválasztott elnöke, hogy a gazdák növényvédelmet érintő kérdéseire válaszoljon.
Hiába azonban a kiváló szakemberek sora, hiába a lelkes részvétel, sajnos a két nap során szinte senki sem élt a lehetőséggel, hogy vendégeinkkel konzultáljon.
(AN) A pozitívumok és a negatívumok után hogyan értékelik a Mezőfalva Továbbképzési Pontot a Pro-Feed Kft.-nél?
(PF) A Mezőfalva Továbbképzési Pont ötlete és megvalósítása annak a gyümölcse, hogy a tulajdonosi kör és az üzletágvezetés küldetésének érzi a mezőgazdasági termelők szakmai-, elsősorban a növényegészség, a növény- és stresszélettan területén való továbbképzését. Mondhatnánk, hogy önös érdekek vezérelnek minket, hiszen a célunk az olyan termelőkkel való együttműködés, akik termékeink lojális, visszatérő vásárlói és felhasználói. Lojális felhasználóvá viszont csak akkor válhat valaki, ha pontosan tudja mit és milyen célból vásárol tőlünk. Ehhez pedig szükség van a növények működésének, az élettani folyamatoknak az ismeretére, illetve a termékek szakszerű felhasználását lehetővé tevő információk átadására. Ahhoz, hogy ezt elérjük, mi is tanulni kezdtünk: növényélettanról, stresszélettanról, növényi növekedés- és fejlődéstanról, a biostimulátor készítmények összetételéről, hatásmódjáról és csoportosításáról. A megszerzett tudást aztán egyből továbbadtuk a partnereinknek.
Ennek a folyamatnak az eszközéül a Pro-Feed Kft. a konzorciumi összefogással megvalósuló, határszemle típusú, gyakorlatias nyelvezetű és szemléltetésen alapuló módszereket választotta, és ezért hívta létre az ONFARM határszemléket, a SZEMLEKÖRÖK-et, a LUCZA KERTÉSZ PRAKTIKUM sorozatot, a bábolnai Termékenységi Tanösvényt, a Hód-Mezőgazda Tanösvényt, a Mezőfalva Továbbképzési Pontot. Minarik Edétől pedig azt is tudjuk, hogy a sikerhez „kell egy csapat”. Az említett projektekben ezért együtt dolgoztunk többek között az AGRO.bio Hungary Kft., a Csernozjom Kft., a Magyar Talajtani Társaság, az ExperiPlant Kft., a Phylazonit Kft., a Valcum-Agro Kft., a Hód-Mezőgazda Zrt., a Mezőfalvai Zrt., az ÁT Kft., az Axiál Kft., az Agrárminisztérium, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a MATE és más egyetemek, kutatóintézetek csapataival.
A kérdésre a válasz csupán annyi: nekünk ezt csinálnunk kell, ha sikeres, ha nem. Egészen egyszerűen azért, mert hiszünk benne. És hiszünk abban, hogy az agráriumnak szüksége van arra a tudásra, amit rajtunk és a partnereinken keresztül megkaphatnak a benne dolgozó szakemberek.