Miközben az ukrán kormány gabonájuk szállítására alternatív szárazföldi útvonalakat javasol, addig az országukkal szomszédos öt állam – Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia – agrárminiszterei közös nyilatkozatban szorgalmazzák az ukrán gabonafélék uniós behozatali tilalmára vonatkozó szeptember 15-ei határidő legalább december 31-ig történő meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy bár támogatják az ukrán gabona szárazföldi tranzitját a rászoruló, harmadik országok irányába, de ezen mezőgazdasági termékek nem „ragadhatnak le” országaikban a hazai agrárium kárára.

Vetésterület alakulása

Az Európai Unióban a búza vetésterülete nagyságrendileg megegyezik az előző évivel, a FAO a terméshozamot 136,5 millió tonnára becsülte korábban, de a kontinens aszálynak jobban kitett országaiban (Spanyolország, Románia, Északnyugat-Európa) lehetnek jelentős terméskiesések, így ma 128,7 millió tonna reálisabb várakozás. A világ legnagyobb gabona exportőr országokban, Oroszországban a 2022-es rekordterméséhez képest visszaesés várható, míg Ukrajnában a háború miatt 40%-kal kisebb területen tudtak vetni.

Terményárak

A magyar gazdák hasznát kétfrontos támadás érte: vetés­előkészítéskor és vetéskor még a drasztikus energia- és műtrágyaárak növelték az inputköltségeket, aratáskor pedig a mélybe zuhanó termésárak koptatják el a bevételt, hiszen idén a szemes termésekért fele-harmadannyit adnak, mint a tavalyi szezonban.

A terményárakhoz hasonló trend figyelhető meg a vetőmagpiacon is, hiszen a fémzárolt vetőmagért mintegy negyven százalékkal kevesebbet fizetnek, mint 2022-ben, holott a biztos és biztonságos termesztés alapköve a jó minőségű, faj- és fajtaazonos, gyommagmentes, igazolt szaporítási fokú és kiváló csírázási erélyű vetőmag.

Ezzel szemben a visszafogott mag visszavetése heterogén növényállományt, növényegészségügyi problémákat és jelentős terméskiesést eredményezhet.

Fajtaválasztási szempontok

A fajtaválasztás mindig a termesztés első és talán legnehezebb lépése, hiszen figyelembe kell venni szántóföldünk biotikus és abiotikus adottságait, technológiai lehetőségeinket, ráadásul a fajtaszortiment – szerencsére – igen gazdag.
A döntés megkönnyítésére a Vetőmag Szövetség honlapján folyamatosan közzéteszi a fajtabemutatók időpontjait és helyszíneit, májusban és júniusban számos szántóföldi szakmai napon ismerhették meg a gazdák a klasszikus és legújabb fajtákat konvencionális és ökológiai termesztésben egyaránt a hozzájuk kapcsolódó technológiai és gépészeti megoldásokkal egyaránt. Fajtákkal szemben általános elvárás a bő termőképesség, a magas fehérje- és sikértartalom, az erős, megdőlésre nem hajlamos szár, az egyöntetű virágzás és termésérlelés. A termésbiztonság és -mennyiség fokozására gyakran a vetőmaggal együtt értékesítik az adott fajtához leginkább ideális talajbaktérium-készítményeket is, amely alkalmazásáért az Agrárökológiai Programban pluszpontot kap a termesztő! A fajtaválasztás megkönnyítésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a Vetőmag Szövetség és Terméktanács minden évben közzéteszi a kalászosok posztregisztrációs kísérletének eredményeit, amelyben számadatokkal vannak alátámasztva az egyes klasszikus és új fajták képességei; Saint-Exupéry-t idézve: „a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat.”

Kártevők, betegségek az idei évjáratban

Idén ugyan nincs akkora mértékű aszály, mint tavaly, de az időjárás kedvezőtlen hatásai jól érzékelhetők a hektáronkénti termésmennyiségeken is. A szúró-szívó szájszerves rovarok kiváló vírusvektorok; az enyhe télnek köszönhetően már januárban is aktív életjelet mutattak a levéltetvek, a szántóföldeken általuk el is terjedt az árpa sárga törpülés vírusa (Barley Yellow Dwarf Virus), míg a kabócafajok a búza törpülés vírusát (Wheat Dwarf Virus) hordták szét. A betegség jellegzetes tünetei, úgymint a visszamaradt fenológiai állapot, az apróbb termet, a megsárgult lombozat a tavaszi bőséges csapadék miatt elmaszkírozódtak, rejtve maradtak, sokan csak kalászhányáskor szembesültek a rövidebb, keskenyebb kalászokkal, amelyekben a szemek végül ki sem fejlődtek, ennek eredményeképpen elmaradnak a várt termésmennyiségek is.

Küszöbön az új GMO-szabályozás

A növénytermesztés történelmi jelentőségű technológiai ugrás előtt áll. Az Európai Unió július 5-én tette közzé a Precíziós Nemesítési Technikák (New Genomic Techniques, NGT) jogszabályi tervezetét. Amíg az ökológiai gazdálkodók „GMO 2.0” névvel illetik, a nemesítők jelentős versenyelőnyt várnak ezen módszerektől: álláspontjuk szerint az EU „Green Deal” programjában vállalt peszticidcsökkentés egyik kulcsa lehet az új nemesítési eszköztár, mások a nemesítési idő drasztikus lerövidülését remélik az NGT-től. A kérdés számos szempontból nyitott, hiszen akár elfogadásra, akár elutasításra kerül, az európai mezőgazdaság versenypozícióját alapvetően fogja megrajzolni az ázsiai és amerikai agráriummal szemben, ugyanakkor az öreg kontinens és hazánk nemesítői között is versenykülönbséget eredményez, hiszen a tőkeigényes precíziós nemesítéssel szemben a klasszikus nemesítők hátrányt szenvedhetnek el. (Az ÖMKI cikkében erről részletesen olvashat – a szerk.)

A cikk szerzője: Dr. Kerényi-Nagy Viktor