Az alapművelés intenzitásának észszerű csökkentése – Tiger AS

A sekély, vagy ahol lehet, az ultrasekély tarlóhántás az első lépés a megoldás felé. A kapillaritás megszüntetésével a kipárolgást szüntetjük meg. Készítettünk kísérletet és akkor, amikor azt mondtuk, hogy „csontra” ki van száradva a talaj, minek tarlóhántást, az ultrasekély tarlóhántás után a földet meg lehetett ásni, ahol meg nem történt tarlóhántás ott nem! Igaz, hogy nem jött ki az árvakelés, de szemmel látható, hogy a föld mennyivel több nedvességet bent tartott. Ezután a kihullott magvak az első eső után azonnal kicsíráztak, a műveletlen talaj felszínén pedig nem.

Egy másik tapasztalat, hogyha túl mélyen végezzük a tarlóhántást, a magok közül sokat mélyre keverünk. A szárazságban a sekélyebb felszínből kikelnek a magok, mert vagy volt még annyi nedvesség, vagy éppen jött egy eső, a mélyebb rétegből pedig nem. Egy búza – repce vetésváltásnál meg azt fogjuk látni, hogy a repce kelésével egy időben jön majd egy adag árvakelés, amit vegyszerrel kiveszünk, és ezután megint fog jönni folyamatosan, mert a mélyre kevertek később kelnek ki.

A mélyművelést is érdemes átgondolni. Mindig csak akkora intenzitásra korlátozzuk, ami arra szolgál, hogy a szármaradványt annyira keverjük a talajba, hogy biztonságosan tudjunk vetni. Egy jól megtervezett vetésforgóval ritkán kell kukorica után vetni, így a legintenzívebb talajművelést, mivel itt van a legnagyobb tömegű szármaradvány, már csökkenthetjük is. Borsó, repce, napraforgó, szója – kalászos vetésváltásnál minimális a növényi maradvány a felszínen, kalászos – repce váltásnál egy picit kell növelni az intenzitáson, de általában a modern vetőgépek meg tudják ezt oldani.

A mélyművelésben a Tiger AS helyettesíti az ekét! A négygerendelyes, szűk (23 cm) kapaosztással rendelkező mulcskultivátor az egyik legjobb választás az alapművelésre.

A TerraGrip (TG) kapatartók 570 kg kioldó erővel rendelkeznek, az igen kemény földekre az első két sorba 800 kg kioldóerővel rendelkező TG tartókat lehet tenni, így biztosítjuk a mindenkori mélységtartást.

A kapaszáron lehet és kell is cserélni a művelőeszközöket, ugyanis ezekkel tudjuk befolyásolni, hogy milyen intenzitással dolgozunk. A MulchMix rendszer, az orrbetét és a fordító lemez az intenzív keverésre szolgál. Ezzel a rendszerrel, optimális körülmények mellett, 2 cm-enként 1 t szalmát lehet bekeverni a talajba. Abban az esetben, ha csak lazítani kell és arra törekszünk, hogy a szalma a felszínen maradjon és védje azt, akkor az LD vagy ULD kapákat használjuk, amelyek a lazítás mellett minimális földmennyiséget mozgatnak felfelé, így minimális a bekeverés is.

A Tigeren a kapamező mögött egy egyengető tárcsasort találunk, ami a henger előtt rendezi a felszínt. Lezáró hengerből két típust tudunk megkülönböztetni. A gumikerekes henger (közúton ezen is szállítjuk a gépet) kombinálva a mélynyomó SD hengerrel, vagy a futóművel rendelkező, ahol kétféle hengert találunk, a SteelFlexet és a dupla RollPack-ot.

A csapadékvíz helyben tartásáról akkor, amikor nincs kultúrnövény a talajon a szalmatakaró vagy a termesztett takarónövény gondoskodik. Aratás után a nagy nyári forróságban érdemes a szalmatakarót választani, szeptembertől pedig takarónövényt termeszteni. A tavaszi vetésűek elé lehet takarónövényt vetni. Általában augusztus végén, szeptember elején el tudjuk végezni az alapművelést és ezzel egy menetben a takarónövények vetését, ill. az alapműtrágyázást is.

A takarónövény kikel, és van ideje növekedni. Novemberben a terminált takarónövényt a természet a tavaszi vetésekig „megeszi”, így tavasszal nem lesz akadály a szemenkénti vetőgépnek. A később terminált növények nagyobb tömeget képeznek, és a hozzászokott termelőnek általában nem okoznak gondot.

A Tigerrel az alap műtrágyát is kihelyezhetjük. A depó műtrágyázás már bizonyított. Különböző kísérletek eredményeit lehet megtalálni az interneten, amelyek arról szólnak, hogy a kiszórt és bekevert műtrágya hány százaléka hasznosul és mekkora része kerül vagy lekötésre, vagy éppen kimosódik a talajból. A depó műtrágyázás a kiadagolt műtrágya hatásfokát növeli meg! Különböző tartályok állnak a rendelkezésre, amelyekből akár mono műtrágyákat is ki tudunk juttatni akár táblatérkép alapján, és ezek a légáramban összekeveredve a földbe már „komplex” műtrágyaként kerülnek. 

A mezőgazdász nemcsak élelmiszer-termelő, hanem tájvédő, -alakító is. Így érdemes elgondolkodni azon is, hogyha minden évben minden parcella mellé egy fácskát ültetnénk, akkor 20–30 év alatt mennyit változna a környezetünk, nem lehetne-e ez egy válasz a klímafelmelegedés elleni küzdelemre?

A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.

A cikk szerzője: Szász Zoltán