Kivételes és különleges eseménynek ígérkezett a szakmai nap, mert Baranyi Attila a kft. ügyvezető igazgatója rendhagyó módon alakította át a hagyományos programot, és a termelői elvárásoknak leginkább megfelelő módon, gyakorlat-orientált tartalommal és módszerrel töltötte azt meg. Így valósult meg Magyarország első, termelő üzem által létrehozott, tematikus szója tanösvénye!
A vendégek köszöntése után Bányai Tibor, az egyesület elnökhelyettese röviden bemutatta a Szója Roadshow elmúlt három évének eredményeit, majd ezt követően a közel 150 fős vendégsereget a házigazda a bemutató területre vezette. Itt a tanösvény három állomása és felkészült előadók várták a megjelent gazdákat és a szójatermelésben érdekelt beszállító cégek szakembereit.
A TALAJATAN állomáson Félegyházi Fruzsina talajtérképezési szakmérnök (Magyar Talajtani Társaság) mutatta be az előző napon feltárt talajszelvényt. Ismertetőjét a helyszín földrajztörténeti bemutatásával kezdte, mesélt a talajképző kőzet és a szelvényben megtalálható, áthalmozott rétegek eredetéről, a talaj fizikai féleségének és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásának összefüggéseiről, a talajművelésnek a talaj szerkezetében és tömörödöttségében jelentkező hatásairól. Az is bebizonyosodott, hogy a gazdák nyitottak, befogadóak a talajjal kapcsolatos információkra, aminek köszönhetően a bemutató teljes ideje alatt „teltház” volt a talajszelvényben. Az érdeklődők kérdésikre gyakorlatias és konkrét válaszokat kaptak az előadótól, aki élőben, a szelvény szintjeit elemezve demonstrálni is tudta az elmondottakat.
Fotó: Óriási érdeklődéssel figyelték a gazdák a talajtani ismertetőtA talaj működése után a NÖVÉNYEGÉSZSÉG állomáson a szója működéséről beszélt Szabó István a Pro-Feed Kft. munkatársa. Az időközben 30 °C közelébe emelkedő hőmérséklet sem csökkentette a látogatók érdeklődését, akik megtudták többek között azt is, hogy a szója az ún. forrás oldalon korlátozott növények közé tartozik. Ennek egyik jele, hogy a virágok illetve a megtermékenyült hüvelyek közel háromnegyede (!) elhal, mert a növény nem képes azokat megtartani. A viszonylag hosszú időn keresztül nyíló virágok nagy száma annak is a bizonyítéka, hogy a szója jól tud alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz – legalábbis a vegetáció bizonyos időszakában. Ehhez viszont arra van szükség, hogy fel tudjon készülni erre, rendelkezzen olyan tartalékokkal, amelyeket a kedvezőtlen időjárási körülmények között fel tud használni. A hallgatók megtanulhatták, hogy melyek a szója fejlődésének kritikus időszakai, mikor alakulnak ki az egyes terméselemek, és mikor milyen típusú segítségre, támogatásra van szüksége a növénynek a termésbiztonság megőrzésére.
Fotó: A NÖVÉNYEGÉSZSÉG állomás szemléltető eszközei a különböző fejlettségű növények voltakA tanösvény harmadik állomásának (NÖVÉNYVÉDELEM) házigazdája Dr. Varga Zsolt növényorvos (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara) és címzetes egyetemi docens (MATE Kaposvári Campus) volt, aki minden részletre kiterjedően ismertette a szója növényvédelmének sarkalatos pontjait, és bemutatta a legfontosabb betegségeket és kártevőket. A vendégek figyelmét felhívta a szója legújabb kártevőjének, a fésűslábú viráglégynek (Delia platura) a jelentőségére, és bemutatta a védekezés lehetőségeit. Az előadó sorra vette a szója betegségeit, részletesen beszélt azok átteleléséről, fejlődéséről, és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. Előadását színesítette a helyszínen szedett gyomokból összeállított, élő herbárium, illetve egy terepen jól használható diagnosztikai készlet bemutatása is.
Fotó: Teljes körű növényvédelmi tájékoztató Dr. Varga Zsolt módraA program zárásaként a vendégeket Takács Erika, a Szója Egyesület munkatársa, végig vezette a fajtasoron, majd a tartalmas szakmai nap ízletes ebéddel és kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult.
Fotó: a nemesítő házak fajtáinak bemutatójával zárult a Szója Tanösvény programja
