A csökkenő beruházási hitelállomány, illetve hitelkihelyezés egyértelműen jelezte a piaci szereplők kivárását, a betervezett beruházások elhalasztását, amely folyamat a 2023-as adatok szerint lassul és megállni látszik. A 2023-as évben stabilizálódhat az ingadozó hitelpiac, 2024-ben pedig újraindulhatnak a versenyképességet javító beruházások.

Az agrárgazdaság teljes hitelállománya 2023 folyamán kisebb mértékben ugyan, de tovább emelkedett, 2023. II. negyedév végén 1 766,0 milliárd forint volt. (1. ábra). A teljes hitelállomány az előző negyedévhez képest 2,4%-kal, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 8,02%-kal nőtt.

A 2022-es adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az előző naptári évben a sokrétű kihívások miatt az agrárhitelezési piac is erős ingadozást mutatott, amelynek torzító hatása is erős lesz 2023-ban. A piac egyensúlyi ponthoz tartására utal, hogy 2023 II. negyedévében a mezőgazdasági hitelek biztató növekedésbe kezdtek és az élelmiszer-ipari hitelezés esetében is erőteljesen lassulni kezdett a hitelkihelyezés csökkenése.

A mezőgazdaságban 2023 II. negyedévében a beruházási hitelek bővültek a legkevésbé, éves szinten csupán 5,2%-kal, negyedéves szinten 2,6%-kal. Ezzel szemben az inputár-növekedés hatására a rövid és hosszú távú forgóeszköz-hitelezés élénkülést mutatott. A hosszú lejáratú forgóeszközhitelek előző negyedéves állományukhoz képest 15,4%-kal nőttek. Jól látszik az is, hogy előző év azonos időszakához képest a forint folyószámla- és egyéb éven belüli hitelek 7,6%-kal, a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek pedig 7,1%-kal nőttek (2. ábra).

Az élelmiszeripar hitelcél szerinti vizsgálata alapján elmondható, hogy rendkívül szélsőséges értékeket mutatott 2023 II. negyedévében (3. ábra). Míg éves szinten a beruházási hitelek mutattak rendkívüli növekedést (+37,8%, +81,4 milliárd forint!), negyedéves szinten a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek növekedtek kiugróan (+17,5%, +30,5 milliárd forint).

Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeripar esetében a nagy változások minden hitelcél esetében a társas vállalkozásoknak köszönhetőek, amelyek a hitelállomány 99%-át birtokolják.

Az elmúlt másfél év gazdasági kihívásai jól követhetők az agrárhitelezés negyedéves adatain keresztül. A 2022-es év volt az a nemzetgazdaságban, amelyben a Covid-járvány, illetve a háború okozta gazdasági zavarok erőteljesen felszínre törtek és a gazdasági szereplőket a várakozásoknak megfelelően egy irányba kezdték tolni. 2023-ban, az első két negyedév adatai alapján ezek a folyamatok ugyan folytatódtak, de lassulni látszanak, ennek ellenére az év hátralevő részére vonatkozóan érdemi megállapításokat nehéz lenne megfogalmazni.

A vizsgált időszakban az alapvető, egyben legfontosabb nemzetközi szinten jelentkező gazdasági erőhatások a magas energia- és inputárak, az infláció és az ezekből eredő bizonytalan gazdasági kilátások voltak. A termelési költségek növekedése kihatott a felvásárlási árakra, amelyek pillanatok alatt begyűrűztek a fogyasztói árakba is. Emellett a folyamatosan emelkedő költségek nagyságrendekkel növelték meg az napi pénzmozgást is, ami a forgóeszközhitelek jelentős mértékű emelkedésében volt tapasztalható.

Elmondhatjuk tehát, hogy a 2022-es év a forgóeszköz-hitelezés éve volt, figyelemre méltó mértékben csoportosultak át a hitelek ez utóbbi hitelcél alá.

Krízishelyzetekben mindig döntő jelentőségű, hogy mit célszerű finanszírozni, a napi pénzforgalmat, ami a talpon maradást, vagy a beruházásokat, amelyek a hosszú távú működést biztosítják. A látszat ellenére krízishelyzetekben a forgóeszköz-finanszírozás mellett sokszor a beruházás jelentheti a valódi megoldást, hiszen a krízis után felpörgő gazdaság mindig új kihívások elé állítja a piaci szereplőket és ennek általában azok tudnak megfelelni, akik beruházásaikkal új lehetőségeket biztosítottak maguknak. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt leginkább a biztos háttérrel rendelkező, tőkeerős vállalkozások engedhetik meg maguknak, amelynek eredménye az ágazaton belüli átrendeződés, a fokozódó piaci centralizáció.

Mindezek a folyamatok jól látszanak a 2022-es év hitelkihelyezésein is, amely elsősorban a beruházási hitelezés csökkenését mutatja. Az emelkedő árak arra ösztönözték a piaci szereplőket, hogy beütemezett beruházásaikat részben elhalasszák, így az előző éveket jellemző felfelé ívelő beruházási hullám vesztett lendületéből, amit az árak mellett a bizonytalan gazdasági kilátások tovább fékeztek. 

A 2023-as hitelállományon azonban már érzékelhető a beruházási hitelek lassú bővülése, ami pozitív kilátásokat teremt az ágazat szereplőinek. Az új hitelkihelyezések hitelcél szerinti felbontásán jól látszanak a fent említett folyamatok.

Az újonnan kihelyezett hitelek esetében 2023 II. negyedévében összesen 244,6 milliárd forint hitelt folyósítottak az agrárgazdasági vállalkozásoknak, ami előző év azonos időszakához képest +28,8 %, illetve +54,7 milliárd forint. A folyósított hitelek 45,2%-a került a mezőgazdasághoz, amely forintban kifejezve 110,7 milliárd forint.

A legtöbb hitelt a mezőgazdaságban (4. ábra) a hosszú lejáratú forgóeszköz-hitelezés keretében folyósították, összesen 37,5 milliárd forintot, ami éves szinten 21,7%-os bővülést jelent. A beruházási hitelek éves szinten történő kihelyezése tovább csökkent (-1,7%), a növekedés felé való elmozdulást a pozitív negyedéves adatok mutatják (+9,5%).

Az élelmiszeriparba a kihelyezett hitelek 54,8%-a, összesen 134,0 milliárd forint került (5. ábra). Az élelmiszeriparban éves és negyedéves szinten is érthetően a hosszú lejáratú forgóeszköz-hitelezés növekedett a leginkább, előbbi 46,1 milliárddal, utóbbi 42,3 milliárd forinttal.

A kihelyezett hitelállományt vizsgálva 2022-23-ban észrevehetően eltolódott az arány a devizahitelek javára az alacsonyabb hitelkamatok miatt. Igaz devizahitelt csak a deviza árbevétellel rendelkező ügyfeleknek folyósítanak a bankok. A devizahitelezés az agrárszektorban már sok éve rendkívül alacsony, a mezőgazdaságban évek óta 5 százalék alatt volt, 2021-ben már a 4 százalékot is alig érte el. Ez az arány a mezőgazdaságban 2022-ben kezdett el növekedni, 2023 II. negyedévére meghaladta a soha nem látott 10 százalékot.
A tendencia az élelmiszeripar esetében is megfigyelhető, míg 2021-ig a 35–40 százalék között mozgott, 2022-23-ban már stabilizálódni látszik a 40 százalékos arányszint (6. ábra).

A hitelállomány devizahitelek javára történő növekedése 2022 I. negyedévétől érzékelhető. A negyedévenkénti egyenletes növekedés üteme tárgynegyedévre lassulni látszik ugyan, de mértéke éves viszonylatban a megszokott arányokhoz képest így is jelentős, +5,62 százalékpont a mezőgazdaságban, +5,45 százalékpont az élelmiszeriparban. 2023 II. negyedévében a devizahitelek aránya a mezőgazdaságban 10,3%, az élelmiszeriparban 40,62% volt.

A pénzintézetek oldaláról szemlélve az agrárágazat hitelezése jó üzlet, mert ez az a nemzetgazdasági ágazat, ahol a legalacsonyabb a hitelek bedőlési indexe, vagyis jó adósok, a kihelyezett kölcsön az esetek 99 százalékában visszafizetésre kerül. Ez értendő mind a mezőgazdaságra, mind az élelmiszeriparra, hiszen az élelmiszer-piaci szempontból rugalmatlan, nincs helyettesítő terméke.

Az agrárgazdaság hiteleiről részletes adatok az agrarstatisztika.kormany.hu/agrargazdasag-hitelei2 linken találhatók.

Reiter Szilvia
agrárstatisztikai és elemzési referens
Agrárminisztérium

* Az elemzés az Agrárminisztérium 2023. II. negyedéves hitelezési adatai alapján készült

A cikk szerzője: Reiter Szilvia