A hazai mezőgazdaság egyik legjelentősebb kihívása a digitális felzárkózás. Az agrártámogatások igénylése 2023-tól jelentős, gazdálkodásukhoz köthető adatszolgáltatási feltételekre kötelezte a gazdákat. Az adatokat a termelők digitális megoldásokkal gyűjthetik és továbbíthatják, a földterületek ellenőrzését pedig műholdas adatok alapján végzik. Ráadásul feladatuk van az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) és a Területi Monitoring Rendszer (TMR) adatszolgáltatásai során is.

 A téma több 100 ezer ügyfelet érint Magyarországon. Sok termelő ma még négyzetrácsos füzetekben, vagy számítógépen lementett Excel-táblázatokban tárolja a termelési adatait, ezért ösztönözni kell őket arra, hogy az adatokat online gyűjtsék és rendszerezzék. Azonban az, hogy a digitális átállás után minden egyes műveletről információkat rögzítsenek és küldjenek be központi rendszerekbe, sok termelőben ellenérzéseket szül. Nem azt érzékelik, hogy valamit visszakapnak az adatszolgáltatásért cserébe, hanem azt, hogy ezek alapján ellenőrzik és később büntetik majd meg őket. Ezt a helyzetet ki kell mozdítani a holtpontról, hogy ne teherként éljék meg a feladatot, amely a hatékony, modern mezőgazdaság egyik alapja – hangzott el.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az informatikai programoknál tapasztalt problémák kezelése folyamatos. A rugalmasság benne van az informatikai rendszerekben, és törekednek rá, hogy az eGN éles bevezetése csak vállalható és megoldható feladatokat adjon a gazdáknak. Eddig is kapták, és továbbra is várják a visszajelzéseket, hogy a fejlesztések a gazdák gyakorlati igényeinek megfelelve valósulhassanak meg. Az elektronikus gazdálkodási napló teljes szolgáltatási rendszere még nincs kész, sok támogató funkció már teljes, néhány pedig még a véglegesítés előtt van, így alakítható. A Nébih szakemberei is azt szeretnék, hogy a gazdák használhassák az adatokat, hiszen ők az adattulajdonosok. Ennek megfelelően már most is nagy segítség, hogy szerkeszthető formában visszanyerhetőek a rögzített adatok.

Igyekszünk nyitni abba az irányba, hogy az adatszolgáltatási feladat a lehető legkisebb teherrel járjon, ehhez viszont türelmet kérünk az érintettektől az átállás és a fejlesztés ideje alatt is – fogalmazott Várszegi Gábor.

A rendszerek kialakítása során az a Nébih célja, hogy használható output, értékes kimenő információ keletkezzen az eGN és a Talajweb programokból. Ezek kiépítése és bővítése jelenleg is zajlik – mondta.

Az Agro Napló felkérésére szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021

A cikk szerzője: Csurja Zsolt