A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban – a gyakorlati visszajelzések és a végrehajtás során felmerülő egyéb tapasztalatok alapján – több felvetés és javító szándékú észrevétel is érkezett. Ezek közül többet könnyen figyelembe lehet venni és nemzeti hatáskörben kezelni. Ugyanakkor több olyan is van, amelyet csak az Európai Bizottsággal történt egyeztetés és hivatalos uniós szintű elfogadást követően lehet majd csak alkalmazni 2024-ben. Az utóbbira vonatkozóan az egyeztetések már megkezdődtek és hamarosan lezárul a hazai Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv első felülvizsgálata.
Első körben a horizontális előírásnak számító feltételesség egyik elemére, a talajtakarásra, azaz a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 8. számú előírására (nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya szántóterületeken) kell kitérni. Az idei átmeneti év után jövőre parlagterületeken élelmiszercélú növénykultúrákat már nem lehet vetni és azokat HMKÁ 8-ba beszámítani. A parlagon hagyott terület fogalmának azok a területek felelnek meg, amelyeken január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem is takarítanak be. Ezeken kizárólag a tisztító kaszálás és mechanikai gyomirtás végezhető úgy, hogy ezalatt az időszak alatt a kaszálék nem hordható le és a talajtakarást is folyamatosan biztosítani kell.
Ezt a tevékenységet alapvetően három módon lehet teljesíteni. 1: a talajtakaró növényzet vetése, vagy telepítése; 2: méhlegelő és vadvirág keverék vetése, vagy telepítése; 3: a tarlómaradványok és spontán megjelenő növények meghagyása. Megjegyzést igényel, hogy a talaj szempontjából leghasznosabb és leginkább kívánatos módja a talajtakarásnak a vetett vagy a telepített talajtakaró növényzet. Az Agrárminisztérium közleményében közzétett egy listát a javasolt kultúrákról (https://kap.mnvh.eu/news/2023-10-25/094545/kozeppontban-talajtakarasos-parlag), azonban ha valaki 2023. év őszén a parlagterületen már olyan növényt vetett, ami nem szerepel a listában, akkor a teljes területen legkésőbb a 2024. évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig szárzúzást kell végeznie, és azt az egységes kérelem felületén be kell jelenteni. Az előbb említett felületen támpontot lehet találni a vadvirágos keverékekben 2024-től hatályos kultúrákra is. Lényeges, hogy ha a tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet marad a területen, akkor – ezeken a területeken egyedüliként megengedett módon – kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályozni a gyomosodást és a virágzást. Fontos az is, hogy a parlagon hagyott területen növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – használata nem megengedett, egyúttal – értelemszerűen – termeléshez kötött támogatásra sem lehet ezeket a területeket a pihentetési időszakban bejelenteni.
Ezenfelül további pontosítások is érinteni fogják a feltételességre vonatkozó előírásokat.
Ezek közül kiemelendő, hogy a felszíni vizek potenciális diffúz szennyezésének elkerülése érdekében a HMKÁ 4. szabályainak (vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása) kiegészítése keretében a műtrágya, a szervestrágya és a növényvédő szerek mellett a talaj- és növénykondicionáló szerek parti sávban történő alkalmazása is tiltott lesz. Az eredeti szándék egyértelműbb megfogalmazása keretében a minimális talajborítás fenntartását a HMKÁ 6. (minimális talajborítás biztosítása, azaz a csupasz talaj elkerülése a legérzékenyebb időszakban) szabályát másodvetéssel is lehet teljesíteni.
Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) több pontosítás és módosítás is érinti jövőre a választható gyakorlatokat.
A gyepterületen választható gyakorlatok között új elemek jelennek meg: 1 pontot fog jelenteni a kaszálást követően minimum 10 cm-es tarlómagasság meghagyása vagy a gyepterületek legalább 50%-ának őshonos haszonállat-fajtával történő legeltetése. Módosul a gyepterületek kaszálására vonatkozó előírás: az alternáló kasza mellett lehetőség lesz a hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata is. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületen választható gyakorlat lesz a gyepterületek megőrzése tábla helyett üzemi szinten. Ekkor az előző évi gyepterületekhez viszonyítva parcella szintű megőrzéssel teljesíthető az előírás és így az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat. Továbbá a pásztoroló vagy legeltetéses gazdálkodás esetében elhagyható lesz a legeltetési terv elkészítése.
Ezen túl minden AÖP-gyakorlatot választó termelő számára fontos, hogy a vállalt gyakorlatok részleges teljesítése esetén – már az idei évi kérelemre vonatkozósan is – sávos kifizetési rendszer bevezetése valósul meg. Fő szabály szerint az AÖP-ben a gazdálkodó teljes gazdaságával vesz részt és így az AÖP-támogatásra is a teljes mezőgazdasági területe után akkor jogosult, ha a program feltételeit teljesíti. Azonban az első kérelmezési és kérelemfeldolgozási tapasztalatok rámutattak arra, hogy a programban vállalt kötelezettségeket csak részben teljesíteni képes termelők esetében is helye lehet kifizetésnek. Ezért az Agrárminisztérium a részleges teljesítésekre sávos kifizetési rendszert dolgozott ki, amit az Európai Bizottsággal is sikerült jóváhagyatni.
A részleges teljesítés lehetőségének ellenére az AÖP továbbra is egy olyan támogatási konstrukció, melyben kizárólag a jogosultsági feltételek üzemi szinten történő vállalása és maradéktalan teljesítése alapján állapítható meg és fizethető ki teljes összegű támogatás. A most bevezetett sávos kifizetési rendszer annak lehetőségét teremti meg, hogy az AÖP-feltételeinek részleges teljesítése esetén egy csökkentett támogatási összeg kifizethető legyen. Ez a módosítás a 2023-ban egységes kérelmet benyújtó valamennyi gazdálkodóra nézve kedvezőbb helyzetet teremt, a Kincstár automatikusan az új feltételek szerint fogja a támogatási döntéseket meghozni.
A részleges teljesítés esetén alkalmazott kifizetések a következőképpen alakulnak:
A mezőgazdasági termelő minden, a gazdaságában releváns földhasználati kategóriában (szántó, ültetvény és gyep) teljesíti az összes választott gyakorlatot – 100%-os kifizetés.
A mezőgazdasági termelő csak EGY földhasználati kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot/gyakorlatokat, DE a gazdaság teljes területének legalább 70%-án teljesíti a gyakorlatokat – 50%-os kifizetés.
A mezőgazdasági termelő csak EGY földhasználati kategóriában nem teljesíti a gyakorlatot/gyakorlatokat, DE a gazdaság teljes területének legalább 50%-án teljesíti a gyakorlatokat – 30%-os kifizetés.
A gazdálkodó nem teljesíti a választott gyakorlatokat egynél több földhasználati kategóriában, vagy a gazdaság teljes területének több mint 50%-án – nincs kifizetés.
Még egy lényeges, a következő kérelmezési év során is meghatározó jelentőségű elemre kell figyelemmel lenni. Az Agrár-minisztérium döntést hozott arról, hogy az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) elektronikus úton történő vezetésével és feltöltésével kapcsolatban 2024-ben is az idei szabályok lesznek az irányadóak. Ennek megfelelően jövőre is elegendő lesz a 2024-es naptári év végén egyszerre feltölteni a Gazdálkodási Napló adatait, így ha a termelő év közben papíralapon kívánja az eGN adatait naprakészen vezetni, akkor arra lehetősége lesz és elég lesz az adatrögzítést legkésőbb 2025. január 31-ig a Nébih elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) felületén elvégezni.
Célszerű az adatrögzítés folyamatát nem az utolsó időszakra hagyni és az idei évet érintően 2024. január 31-ig befejezni az adatrögzítést. Azok számára, akik technikai segítséget igényelnek célszerű a Nébih által készített GN kitöltési útmutatót áttekinteni, mely a következő oldalon található meg: https://portal.nebih.gov.hu/egn. Itt videós segédlet és a leggyakrabban felmerülő kérdésekre a válaszok is megtalálhatóak.
Végezetül érdemes kitérni arra is, hogy 2024 elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése, melynek 69 kiírásból álló ütemterve már megismerhető:
Az ütemezés szerint az első pályázatok meghirdetése 2024. februárjától indulhat az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciókkal. Tavasszal jelenhet meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beruházásokra vonatkozó felhívás, amely az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásaira irányul, valamint az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő felhívás. Nyáron a generációváltásra vonatkozó, míg ősszel a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók megjelenése tervezhető. Az év végén például a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás, -szárítás technológiai megújulását segítő felhívások megjelenésével lehet számolni.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
