Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani!
Akkor most hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?
A klíma változik, nem kérdés, és a természeti extrémitások egyre jobban felerősödnek. Biztonságos termelést, megélhetést úgy lehet biztosítani, ha a rendszert nem csúcsra járatjuk. Az optimális a megoldás, ami mindenkinek jó, a Földnek, a körülötte levő természetnek és nekünk is, aki vele foglalkozik, s belőle él.
Miként lehet a talajművelés intenzitását úgy csökkenteni, hogy a végén mindenki jól járjon.
Többször hallani, hogy a megoldás a notill. Csak amíg a talaj megérik erre nagyon sok dolognak kell történnie. És a notill sem azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit (az hamar a trehánytill lesz), mert azt is tudjuk, hogy pontosan csak egyenletes talajfelszínen lehet vetni. A notillnél is előbb-utóbb bekövetkeznek káros taposási nyomok (permetezés, aratás, szállító jármű), amikor ki kell szedni, ellenben a vetés minősége fog romlani. Mikor teszünk a legkevesebb „kárt” a talajműveléssel a beállt, ill. a beállni készülődő talajjal. – valószínű aratás után.
Visszatérve a mulcsos technológia intenzitáscsökkentéséhez is, a kombájn után elvégzett relatív intenzívebb tarlóhántás vagy tarlóápolással a felszínt tudjuk egyengetni, és ezután a mélyművelésnél az intenzitást drasztikusan csökkenteni.
Miként lehetséges ez? – Nagyon sokan a tarlóhántást rövidtárcsával végzik, még akkor is, ha nincs hosszú szárú szármaradvány, amit aprítani kellene. Kalászosok után érdemes egy sok kapás kultivátorral a tarlóhántást vagy a tarlóápolást elvégezni, valamennyivel költségesebb, mint egy rövidtárcsa, de a sok kapa földet visz magával és talajfelszínt egyenget. A felszínegyengetés mellett szalmát is terít, így ezeket a műveleteket nem akkor kell elvégezni, amikor mélyen dolgozunk. A Horschnál mindig is az az elképzelés, hogy amikor a földön valamilyen munkát végzünk, akkor magágy-minőséget hagyjunk magunk mögött! A Cruiser XL vontatott kivitelben 6 gerendelyes, szűk kapahúzás-távolsággal óriási az egyengető és terítő hatása.
Az alapművelésnél majdnem minden gyártónak van, a keverő-forgató kapák mellett, keskeny kapája is, ez a Horschnál az LD (LowDisturbance) kapa, és ezekkel amikor kevesebb a felszínen a szármaradvány mennyisége, akkor óriási intenzitáscsökkentés mellett lehet a mélyművelést elvégezni.
Összeadva az üzemanyag-fogyasztást és a földből elégetett szén mennyiségét, és a talajélet megzavarását, az aratás utáni sekély, de intenzív egyengető és keverő munka az ezt követő jóval kisebb intenzitású, de a művelési mélységet megtartó jobban kijövedelmező és talajkímélőbb!
Kivételek természetesen mindig vannak. Lehet olyan környezeti hatás, amikor egyiket vágy másikat nem tudjuk elvégezni, ekkor az a szabály, hogy ne igazodjunk az általunk lefektetett szabályhoz!
A mezőgazdásznak az élelmiszer-előállítás mellett igen fontos szerepe van a természet formálásában is!
Ezért az a véleményem, hogy minden gazda ha mást nem is csinál, de jó lenne, ha minden évben minden parcellája mellé egy fát ültetne! (x)
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
(fotók: Horsch)
