Lehetőségek és korlátok az egyes fehérjenövények, különösképpen a szója és borsó vetésterületének növelésére (x)

Mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon a fehérjenövények vetésterülete a kívánt szintet el tudja érni? Milyen érvek szólnak a fehérjenövények termesztése mellett? A jövedelmezőségről és a kihívásokról kérdeztünk piaci szereplőket, valamint szóját és borsót termesztő gazdák nyilatkoztak a gazdaságosság kérdéseiről, gyakorlati tapasztalatokról.

Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület részéről kiemelte: A 2022-es aszály idején nagyon jól látszott, hogy míg a kukorica jellemzően 80–90%-os terméskiesést produkált, addig a szója terméscsökkenése csak 50–60%-os mértéket ért el.

Ahhoz, hogy a szója kedvező tulajdonságait ki tudjuk használni, szükséges az adott területre megfelelő fajta kiválasztása, a megfelelő agrotechnika és a minimális tápanyag-utánpótlás.

Kihangsúlyozta azonban, hogy a megfelelő ismeretek feltétlenül szükségesek a sikeres fehérjenövény-termesztéshez.

A terület kiválasztása az első lépés, hiszen a fehérjenövények jellemzően a közepesen jó, vagy annál kedvezőbb adottságú talajokat igénylik. A csillagfürt igénye speciálisabb, mivel ez a növény inkább a semleges vagy a savanyú talajokat kedveli. Ezen túl az is fontos, hogy a terület az ország északi vagy déli részén fekszik, hiszen a megvilágítás időtartama jelentősen befolyásolja a tenyészidőt.

A következő lépés a fajta kiválasztása, melynek során 2 dologra érdemes elsősorban odafigyelni: az egyik az, hogy mindig az adott területre leginkább adaptálható fajtát válasszunk, a másik pedig az, hogy ügyeljünk az eltérő gazdálkodási módok – konvencionális vagy biogazdálkodás – alkalmazásából adódó korlátokra.

Az agrotechnika a következő szempont, amely a fajtaválasztásra is visszanyúlik, hiszen nem mindegy, hogy milyen eszközeink vannak. A sortáv, sorközművelés lehetősége nagyban meghatározza azt, hogy milyen fajtát termeszthetünk az adott területen sikerrel. A gyomfésű, az 50 cm-es sorközművelő, a küllős kapa olyan eszközök, amelyek egyre több gazdaságban nyernek teret és kiváló eszközei lehetnek a gyomszabályozásnak. (A szója agrotechnikai elemeivel részletesen a Profitorientált szója 2024 című kiadványban foglalkozunk)

A növényvédelemben az egyre gyorsuló felmelegedéssel újabb és újabb feladatok elé nézünk, hiszen megjelennek olyan kórokozók és kártevők, melyek eddig hazánkban nem voltak ismertek, vagy csak nagyon ritkán fordultak elő. Szerencsére eddig ezen problémák – részben köszönhetően az alacsony országos vetésterületnek – nem túl sok helyen és nem is minden évben fordultak elő.

Betakarításkor pedig ugyancsak az időjárás a meghatározó, ezért is fontos, hogy ne olyan fajtát/fajtákat válasszunk, amik az adott területen túl hosszú tenyészidejűek, mert ősszel a betakarítás problémássá válhat. Borsó esetében a nyári aszály elkerülhető a korai betakarítással, ezért a termesztése biztonságosabb – hangsúlyozta Bányai Tibor.

A fehérjenövények piacát tekintve elmondható, hogy általában biztonsággal eladhatók. Azt látni kell – mint ahogy más növények esetében is –, hogy a termény eladását érdemes úgy alakítani, hogy a vetést követően a termés egy-, második harmadát (ha jónak tűnik az év) betakarítás előtt lehetőség szerint lekötjük, harmadik részét pedig piaci áron értékesítjük. Így nagyobb biztonsággal lehet megfelelő árat elérni.

A fehérjenövények termesztése mellett szól a termeléshez kötött támogatás, amely a tavalyi évben meghaladta a 90 ezer forintot, amelynek lehívásánál azonban az adminisztrációra kiemelten figyelni kell! A számlán szerepelnie kell a fajnak (pl. szója), fajtának, fémzárszámnak és a mennyiségnek kg-ban! A betakarítást követően az Államkincstár kérésére be kell küldeni a tárolási naplót (mérlegjegy vagy szállítólevél alapján kell kitölteni) vagy 2 héten belüli értékesítés esetén a számla másolatát kell becsatolni.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint új irány van kialakulóban a növénytermesztők körében.

Elengedhetetlenné vált olyan növényfajok megismerése, melyek könnyebben értékesíthetők, stabilabban teljesítenek és kisebb inputanyagköltség mellett jövedelmezőbb gazdálkodást vetítenek előre.

Véleménye szerint soha ennyi érv nem szólt a szója vetése mellett, az alábbiakban tényszerűen, számokkal alátámasztva sorolta fel az érveket, melyek a szója tartós vetésterület-emelkedése mellett szólnak.

• Az idei évben a szójatermesztők átlagosan 200.000 Ft/ha haszonra tehettek szert, mi több, a tavalyi aszályos évben is eredményesen termeszthették a szóját.
• A szója értékesítése könnyebb és gyorsabb, ugyanis hazánkban, sőt az egész EU területén is a szükséglethez képest lényegesen kevesebb mennyiség áll rendelkezésre. Az Európai Unióban az összes szójaigény eléri a 35 millió tonnát. Ehhez képest az idei évben összesen 3 millió tonnát állítottunk elő az EU27 területén. Sőt! Ukrajnában az idei rekord szójababtermés sem érte el az 5 millió tonnát. A túltermelés az EU-ban tehát még hosszú távon sem fenyeget. Nem véletlen, hogy a szabad szójabab termények már 2-3 hónappal a betakarítás után eltűnnek a piacról.
• Minőségi vetőmaghasználat és a javasolt termesztéstechnológia mellett olcsóbban, akár N-műtrágya-mentesen is termeszthetjük a szóját. 2022-ben a hagyományos utat követő szójatermesztők több mint 37.000 Ft/ha összeget szórtak ki a szója alá N formájában.
• 2022-ben az évszázad egyik legszárazabb évében is az országos átlagterméssel számolva több volt a bevétel, mint a költség a szójával.
• A szója stabilabb terméseredményeinek egyik oka, hogy a szója káros hőmérsékleti küszöbértéke a legnagyobb tavaszi kultúráknál
  5 OC-kal magasabb.
• A szója termesztése olcsóbb, mint a kukoricáé. Ez a kevesebb tőkeigény mellett alacsonyabb kockázatot is jelent. A kisebb befektetett összeg pedig, halasztott fizetés esetén, alacsonyabb kamatköltséget jelent.
• Igen korai (000) és korai (00) fajták vetése esetén jó eséllyel elkerülhető a drága szárítási költség. A modern szójagenetikákkal pedig már a terméseredményekben sem kell kompromisszumot kötni.
• A szója esetében egy hektárról 1/2–1/3 akkora mennyiséget takarítunk be, tárolunk, és szállítunk a legnagyobb tavaszi kultúrához képest. Ez a hektárra vetített lényegesen alacsonyabb logisztikai költségek mellett kevesebb raktárkapacitást és szállítóeszköz-igényt jelent.
• A szója és a kukorica munkacsúcsai jól elkülöníthetőek egymástól.
• A biztos pontnak tekinthető extra támogatás összege a termelési költség 20–25%-át fedezi! A 2022. évi termés után járó extra támogatás összege meghaladta a 74.000 Ft/ha összeget, mely keretösszege 2023-tól további 22%-kal emelkedett. A 2023-as termés után a szójatermesztők pedig kalkulációjuk szerint több mint 93.000 Ft/ha extra támogatásban részesülnek.
• A szója nehezen számszerűsíthető „utóhatása” az ökölszabály alapján jelentős kalászos többlettermést jelent.
• A fenntartható gazdálkodás egyik éllovasa lehet a jövőben a szója, a kisebb inputanyag használat, a kedvezőbb logisztika és a helyben történő termelés jelentette import csökkenés miatt. A Donau Soja tanúsítvánnyal rendelkező szójabab például akár 90%-kal kevesebb kibocsátással rendelkezik a tengerentúlról származó szójababhoz képest. A fenti nyomós érvek csupán a lehetőséget jelentik Bene Zoltán szerint. A döntés már a kiútkereső gazdák kezében van.

Virágné Pintér Gabriella, az Isterra Közép-Európa Kft. kereskedelmi vezetője, a 2024 évi kilátások kapcsán leszögezte: az elmúlt két-három év alapjaiban változtatta meg Magyarország és az Európai Unió mezőgazdaságát. Olyan kihívásokkal kell megküzdeniük a termelőknek, mint a súlyos aszály, vagy jelenleg szinte az egész Európát súlytó árvizek, belvizek. Az inputárak soha nem látott emelkedése és ezzel szemben a terményárak drasztikus visszaesése. Bizonyos termények esetében a túltermelés, a kereslet csökkenése. Mindenki keresi az új megoldásokat és ez lehetőséget teremt arra, hogy változtassunk az eddigi hagyományos vetésszerkezeten.

Egy évtizede szinte az unalomig hajtogatjuk a pillangósok és ezen belül a szója szerepének a jelentőségét a hazai vetésforgóban.

Hivatkozunk a szomszédunkban, Ausztriában vagy Szlová-kiában bekövetkezett területnövekedésre és technológiai fejlődésre. Érvelünk az új genetika által nyújtott lehetőségek mellett, de jelentős elmozdulást nem értünk el. 2023-ban alig 58 ezer hektáron vetettek szóját hazánkban. Talán 2024-ben eljön az idő, hogy sokkal többen gondolkoznak el azon, hogy belevágjanak a szójater­mesztésbe vagy jelentősen növeljék az eddigi pillangós vetésterületet.

A szójára az egész világon és ezen belül Európában keresleti piac van. A Magyarországon megtermelt termény jelentős része elhagyja az országot, ha itt maradna, sem lenne elég a magyar igény felének a kielégítésére sem. Nem emlékszik az elmúlt 10 évből olyanra, hogy gondot okozott volna a szója értékesítése.

A 2023-as év során a legkésőbb indult el a szója terményár esése, aki akart a betakarítás előtt 1-2 hónappal még 160–180 ezer Ft/t áron köthetett szóját. A betakarítás után is 150 ezer forintot adtak a terményért, ugyanebben az időszakban a napraforgó ára alig haladta meg a 110 ezer Ft-ot. A napraforgóval való összehasonlítás nem véletlen, hiszen mindkettő olajos növény, a vetésforgóba történő beillesztésnél adott helyeken versengenek egymással. Az országos termésátlaguk évről évre nagyon hasonló, 2,5–3 t/ha. A költségekben viszont egyértelműen a szója felé billen a mérleg. Ez az összeg a szójánál lényegesen alacsonyabb.

A kukoricával, mint a legfontosabb tavaszi vetésű növénnyel is összevethetjük. Hosszú évek tapasztalata alapján az aszályt az extrém magas hőmérsékletet lényegesen kisebb termésveszteséggel vészeli át a szója, mint a kukorica. A műtrágyaigénye sokkal alacsonyabb. Ugyan az extrém magas műtrágyaárak jelentősen visszakorrigáltak, de még így is a nitrogén 80%-kal kerül többe, mint 2-3 éve. Véleménye szerint a szója sikeres termeléséhez is kell tápanyag és különösen az olajos növényekhez elengedhetetlen kén vagy a mikroelemek, de összeségében ennek a költsége töredéke a kukorica tápanyagigényének. A korszerű, igen korai és korai új fajták szinte minden évjáratban szárítás nélkül betárolhatók, ezzel is jelentősen csökkentve a költségeket. Azokon a területeken, ahol 8 t/ha kukoricát termelnek, ott sikeresen lehet szóját is termeszteni.

Az eddigiekben felsoroltak alapján egyértelmű, hogy még a jelenlegi terményárak mellett is 2 t/ha terméssel is jövedelmet termel a szója. A tavalyi év 3 tonnás országos átlaga azt jelentette, hogy a szóját termelők biztos nyereséggel számolhattak, ellentétben sok más kultúrával. Ezért nem véletlenül említi a végén a fehérjenövények termeléshez kötött támogatását. Hiszen az eddigiekben erről a pluszelőnyről nem volt szó. Az elmúlt évtől átcsoportosítás történt a szemes fehérjenövények javára, így jelentősen emelkedett a szójatámogatás összege. A számítások szerint ez eléri a 92 000 Ft-ot hektáronként a 2023-as évre vonatkoztatva. Ez az összeg a költségek több mint negyedét fedezi.

A lehetőség adott a váltásra, rendelkezésre állnak a modern fajták. Sokak dolgoztak az elmúlt évtizedben azon, hogy az új technológiai fejlesztéseket is eljuttassák a termelőkhöz. Kiemelte a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületet, ahol sokak tettek mindezekért és jelentős szerepük volt a támogatások növelésében is. 2024-ben mindenképp területnövekedést vár Virágné Pintér Gabriella, de emellett gondos területválasztást is, hiszen a szóját jó kultúrállapotú, nem gyomosodó táblákba érdemes vetni. Odafigyelést a technológiai elemekre, különösképpen a gyomirtásra, de a fajták egyedi tenyészterület igényére is. Szerinte minden adott a sikeres termesztéshez, aki számol és racionálisan dönt, jövedelmező évet zárhat a szójatermesztéssel.

Megkérdeztük a termelőket:

Az Agroméda Kft. Baranya megyében 117 ha-on gazdálkodik, Szója-, gabonavetőmag-előállítás a fő profil, e mellett takarmánykukorica-termesztéssel is foglalkoznak. A szója termelése általában 60 ha körüli területen történik vetőmag-előállítási célból.

Bárány Dániel, az Agroméda Kft. és a Szójamag Kft. ügyvezető tulajdonosa a szója és a kukorica jövedelmezőségének összehasonlítására vonatkozó kérdésünkre elmondta: a szója felé billen a mérleg nyelve, hiszen, mint nitrogénmegkötő növény az utóveteménynek is képes felvehető táp­anyagot biztosítani. Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy a szója valamelyest jobban tolerálta a hőség és az aszály okozta stresszt. A 2022-es súlyosan aszályos évben több évi termés­átlagot figyelembe véve a kukoricákat jobban megviselte, mint a szóját. Az elszabadult energiaköltségek tovább erősítették a szója előnyét, hiszen szárításra nincsen szüksége, míg a kukorica költségeit ez nagymértékben megemelte. A szója képes a saját nitrogénszükségletét fedezni, így a kezdeteknél, amíg kialakulnak a gümők, igényel csak támogatást. A magas műtrágyaárak szintén a kukorica termelési költségét növelik. A szója jövedelmezősége 2,2 t/ha felett pozitív. Mindig keresleti piaca van, az ára a többi terményhez képest stabil és rendelkezik termeléshez kötött támogatással. 

Legnagyobb kihívásként a következőket említette: a szójának jó minőségű magágyra van szüksége, ez odafigyelést és szakértelmet kíván, emellett a legfontosabb a gyomszabályozás. – Édesapám (Dr. Bárány Sándor a hazai szójatermesztés egyik úttörője volt – a szerk.) mindig azt mondta:

Ha a szójában látunk valódi leveles ambróziát, akkor szinte el is késtünk a posztkezeléssel.

Fontos figyelemmel kísérni az állományt, amíg az össze nem zár, mert a szójának rossz a gyomelnyomó képessége. Fontos a mikro- és makroelemek pótlása, ezekből főleg a molibdén és a kobalt.

A 23 éve szóját termelő cég vezetője a szója termesztésébe belevágó termelőket az alábbi jó tanácsokkal látja el: az első és legfontosabb: tudni kell, hogy mi az utóvetemény, mikor legyen a betakarítás. Mik a lehetőségeink? Szemenként vetünk vagy sorba? Tudjuk-e kapálni? Ha nem, akkor biztos, hogy 45–70 cm re akarunk-e vetni? Mindenképpen jó kultúrállapotú, jó vízháztartású talajokat válasszunk. Lehetőleg párás, mikroklímával rendelkező területen.

A fajtaválasztás még csak ezek után következik. A fő szabály a következő: a korai fajták kevésbé vagy egyáltalán nem elágazóak, így a kapás sortáv náluk minden esetben csak akkor indokolt, ha az állományt tudjuk sorközművelni. A későbbi fajták általában elágazóak, ők ki tudják használni a teret a szélesebb sortávon is.

Nagyon fontos a fajtatulajdonos által javasolt tőszám betartása, ehhez elengedhetetlen a minősített vetőmag használata, hiszen ott pontosan ismerjük a csírázását, a vetőmag tisztaságát, csírázási képességét. Ezekből az adatokból számított mutató adja a vetőmag használati értékét. A használati érték és az adott tétel ezerszemtömege alapján pedig egzakt módon kiszámíthatjuk a kellően sűrű állomány eléréséhez hektáronként szükséges vetőmag mennyiségét. Kiemelte:

A szójatermesztés sarokköve a gyomirtás. Folyamatosan figyelni kell az állományt, hogy időben és okszerűen be tudjunk avatkozni.

A vetésforgókorlát miatt a szója területe nem növelhető tovább a gazdaságukban, egyéb fehérjenövény alternatíván már gondolkodott, véleménye szerint a takarmányborsó egy jó alternatíva. Szintén stabil rá a kereslet, tápanyag-utánpótlást nem igényel, korán lekerül, így van másodvetési lehetőség, akár cirok vagy bármilyen szálastakarmány. Elővetemény értéke pedig kiemelten magas egy búzavetést figyelembe véve.

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarha ágazata 550–600 tejelő tehenet és szaporulatát tartja, ezzel évi 7 millió kiló tejet termelnek. Sertéságazatukban 900 kocával évi 30–31 ezer malacot állítanak elő, 22–24 ezer hízót értékesítenek, valamint 25 kg súlyban 4–6 ezer malacot adnak el továbbtartásra. Növénytermesztésük 1.000 ha szántóra és 160 ha gyepre alapozott, alapvetően az állattenyésztésük takarmány- és alomigényének a kiszolgálása a feladata.

Az állatállományuk takarmányellátásához a rendelkezésükre álló terület nem elegendő, ezért a környékbeli gazdálkodókkal integrációs kapcsolatban állnak. Tevékenységükkel nagyságrendileg 2.500 ha szántóföldi növénytermesztésre látnak rá, segítik az input­anyag-beszerzést és szervezik a termények értékesítését. A gazdaság szemes fehérjéből 200–220 hektáron őszi takarmányborsót és 100–120 hektáron szóját termel.

Bóna Szabolcs igazgató elmondta: a szemes fehérjenövényeket az állattenyésztésük számára termelik takarmánynak, ezen túl integrációban további cca. 300 ha ősziborsó és 250–300 ha szójaterületen termelnek partnereik is. Az idei évben üzemelték be az extruder üzemüket, ahol borsó- és szójakeveréket dolgoznak fel saját felhasználásra.

Hangsúlyozta: alapvetően a saját fehérjetermelésben és a takarmányozásban való felhasználásnak az alapja nem csak eredményességi okokban keresendő.

„Érdemes kicsit végigmenni azon az érvrendszeren a mi szempontunkból, ami a fehérjenövények termelését előmozdította az esetünkben és térségünkben.

Az olajnövények termesztési lehetősége nagyon beszűkült. A napraforgó-termesztés nálunk rendkívül kockázatos. A táblák mérete kicsi, kevés 10 ha-os vagy nagyobb parcellaméret van, amit művelünk. A mezei nyúl populáció jelentősen felszaporodott az elmúlt 10–15 évben, ami jelentős vadkárt okoz a napraforgóban. Kisebb parcellaméretek esetén a rágási kár arányaiban sokkal nagyobb, mint nagy, összefüggő táblaméreteknél. Ezt a növényt már 6 éve elengedtük a vetésforgóból. Ettől az időszaktól kezdve az őszi takarmányborsót és a szóját kezdtük felfuttatni. A repce, ami az egyik kedvenc növényünk volt, a hatóanyag-kivonások áldozata lett.

A megmaradó hatóanyagokkal, csak rendkívül sok kezelés mellett, igen magas költséggel lehet biztonságosan termeszteni, ami már nyugodtan kimondható, hogy csak 5 tonna/hektáros hozamszintek felett tud jövedelmet termelni. A 2023-as évben már nem volt repcénk emiatt. A helyét az őszi takarmányborsó vette át.”

A repce- és napraforgó-feldolgozás melléktermékeként keletkező darák fontos fehérjeforrások az állattenyésztésben, igaz, árunövényként termesztették, de a mellékterméket visszavásárolva elmondható, hogy „helyi” fehérjéből tudtak tejet és húst előállítani. Ahhoz, hogy a pozíciójuk ne változzon, kézenfekvő volt a helyettesítésük fehérjenövényekkel (szója, borsó).

A repce kiváltásában ráadásul olyan növényeket tudtunk behozni, amelyeknek az elővetemény hatása még jobb. A nitrogénmegkötő képességüknek köszönhetően a műtrágyaigényünket csökkenteni tudtuk a kalászosoknál. Az ökonómia kérdésében ez is fontos szempont.

Miért dolgozták fel maguk? Azért, mert ezzel további költségeket tudnak megtakarítani, ami a szállításból adódna bérfeldolgozás esetén. Persze, nem elhanyagolható az extruder üzem beruházási költsége sem, de a saját gyártás ellátásbiztonságot is jelent. A Covid-időszakban mindenkinek világos lett, hogy az önellátás biztonsága nem, vagy nehezen árazható. Ezt jó lenne szem előtt tartani mindenkinek, amikor a szabadkereskedelmi megállapodásokat kötik. Nemcsak az a kérdés, hogy milyen a minősége, a beltartalma és legfőképp az ára egy harmadik országból származó terménynek, hanem az is, hogy biztosan elérhető-e minden körülmények között.

Jövedelmezőség

Jelenleg az az elvárásuk, hogy a saját előállítású fehérje ne legyen drágább, mintha import szóját használnának a receptjeikben. Bóna Szabolcs elmondása szerint ez sem egyszerű kihívás, hiszen a szójadara ára rendkívül széles sávban mozgott az elmúlt évben, de kijelenthető, hogy a célt elérték.

Más komparatív előnyöket is figyelembe véve azt viszont elmondhatják, hogy árelőnyre tettek szert, hiszen a saját fehérjéket használva a sertéshizlalás esetében az elkészülési időn tudtak javítani 4-5 napot átlagban, mindezt a színhúskihozatal javítása mellett. Ez attól függően, hogy milyen az értékesítési szerződés feltételrendszere lefordítható 1–8 Ft/élősúly kilogramm árelőnyre. Az ő esetükben az elkészülési idő ráadásul fokozottan fontos a sertéseknél, hiszen a hizlaldai kapacitásuk szűkössége miatt kényszerülnek malacértékesítésre, ahol az öt napos elkészülésiidő-csökkenés akár egy plusz hízócsoportnyi (esetükben 250–350 hízó) kibocsátást tud hozni éves szinten.

Utoljára említette azt a motivációs kérdést, ami a saját fehérjeellátás irányába tolta őket, ez pedig a tevékenységük karbonlábnyoma. Még nincs értékelésük, de remélik, hogy a 2024-es tevékenységüket már tudják auditáltatni és rendelkezni fognak minősítéssel.

Az a rendszer, amihez csatlakoztak, komoly súllyal veszi figyelembe, hogy milyen távolságból (fuvarozásból eredő kibocsátás) és milyen forrásból (Dél-Amerikából az elmúlt 25 évben erdőterület helyén létrehozott szántóról) származik a felhasznált fehérje.

Kukorica kontra szója…

A kukorica és a szója jövedelmezőségét össze tudják hasonlítani nem a saját, hanem az integrációban résztvevő partnereik számai alapján.

A hektárköltségek esetében leszögezte: azok a fölbérleti díjakat is tartalmazzák, a jelentős eltérések az évek között pedig az input­anyagok árnövekményéből, valamint az egyes munkaműveletek díjkorrekciójából származnak. Ha egy 300 lóerő feletti traktort veszünk és azt nézzük, hogy milyen áron tudjuk újjal pótolni, az új gépek ára az elmúlt 1,5 évben 75–80 millióról 125–140 millióra változott. Ezzel együtt az alkatrészárak is megduplázódtak és a műszaki szolgáltatások ára is 50%-kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások árát is jelentősen szükséges emelni, aminek még csak kis részét érvényesítették a gépi bérmunkát szolgáltatók. Azért hozta fel ezt a kérdést, mert azok a kultúrák fognak versenyelőnybe kerülni, amelyeket kevesebb menetszámmal, kevesebb gépi munka (de összességében munka) igénybevételével tudnak termeszteni. Emellett az is fontos kérdés lesz, hogy minél kevesebb ipari inputot legyen szükséges használniuk, mivel a magas költség magasabb tőkelekötést is jelent, ami a jelenlegi finanszírozási költségek mellett (magas kamatszint) szintén a jövedelmezőséget rontja.

Költségek csökkentése

Bóna Szabolcs kiemelte: „a műtrágya mindenképpen az egyik legfontosabb költségtényező, ami a kukoricatermesztéshez viszonyítva (a mi esetünkben a repce kiváltása történt és itt is igaz) jelentős megtakarítást jelent. A szója, ha valaki nem intenzív termesztésre törekszik, akár műtrágya nélkül is eredményesen termeszthető.”

A gépi munka használata is kevesebb egy kukoricához viszonyítva és ez igaz a logisztikai költségekre is. A 2023-as évben a szóját ultrasekély (3–7 cm) műveléssel termesztették. Az első év tapasztalata pozitív, úgy tűnik a mélyművelés elhagyható, emiatt jóval kisebb a hektárköltség-növekményük a két év viszonylatában. Szintén jelentős az anyagmozgatás, tisztítás és a tárolási költségtöbblet is a kukoricánál területegységre vonatkoztatva. Nem mindegy, hogy egy hektárról 2,5–4 tonna, vagy 8–12 tonna termést kell logisztikailag kezelni – hangúlyozta Bóna Szabolcs.

Mivel folyamatosan kacérkodnak a direktvetéssel, azt is ki meri jelenteni, hogy a szójatarlóba történő direktvetés tökéletesen működik a tapasztalataik alapján. Ez nem közvetlenül a szójatermesztés költségét csökkenti, de egy vetésforgó ciklusát figyelembe véve jelentősen tudja a jövedelmezőséget javítani. A klasszikus elővetemény hatása is jó a szójának a nitrogén kötése miatt, de szintén saját tapasztalat, hogy kén pótlására oda kell figyelni, hogy a nitrogén valóban hozzáférhető legyen a következő kultúrnövény számára.

Szintén fontos különbség, hogy a szárítás költsége a szója esetében, a termőhelyre megfelelő éréscsoportot választva, megspórolható. A jelenlegi energiabizonytalanság (ellátási és árbizonytalanság) nagyon fontos kérdés.

Kihívások

Véleménye szerint az elsődleges kihívás szójában a növényvédelem. Nagyon szűk a hatóanyagok köre, amelyek felhasználhatóak a termesztésénél. Főleg a gyomirtás, gyomszabályozás kérdése kulcsfontosságú. Nagyon oda kell figyelni a gyomirtás időzítésére. Viszont jó hír, hogy mechanikus gyomszabályozással (gyomfésű, küllős kapa, sorközművelő) is nagyon jó eredményeket lehet elérni.

Kártevők, kórokozók időszakosan okoznak problémát, de oda kell figyelni a megjelenésükre, mert gyorsan tudnak nagy kárt okozni a vetésben.

„Az összes tankönyv azt írja, hogy a talajmunkára igényes, én azon a véleményen vagyok, hogy ez nem teljesen igaz. Az a fontos, hogy a mag megfelelő talajkapcsolattal rendelkezzen, ami valóban fontos, hogy asztal simaságú legyen a terület.” – szögezte le Bóna Szabolcs.

A betakarításánál szintén nagy figyelmet igényel, fontos a jó gépbeállítás a törtszem, a tisztaság és veszteség minimalizálása miatt. Az aratását általában magasabb tarifával szokták vállalni (ez is benne volt a hektárköltségben).

Jótanácsok kezdő szójatermesztőknek

„Azok a termelők, akik a repce vagy cukorrépa termesztését meg tudták tanulni és ezeket a növényeket jövedelemmel tudták termeszteni, valószínűleg eredményesek lesznek. A szója is igényli a tanulást, a tudást és az alázatot.” – emelte ki az igazgató.

Szinte minden adottsághoz lehet találni fajtát, de fontos, hogy minden térségben olyan elvárást fogalmazzunk meg a terméseredményekkel kapcsolatban, aminek van realitása. Náluk a Rábaközben lehet álmodni 5–6 tonnás átlagokról, de a legjobb területeiken is 3,5–4 tonna a realitás. A területeik nagy részén tervezéskor 2,5–3 tonnás elvárást fogalmaznak meg. Akinek nincs tapasztalata igényes, nagy figyelmet igénylő növénykultúra termesztésével, a szántóterületének egy kisebb hányadán (10–15%) próbálja meg. Viszont mindenkinek javasolja, hogy próbálja meg! Biztos a piaca és biztonságos jövedelmet tud hozni – tette hozzá Bóna Szabolcs.

Fehérjenövény alternatíva

„Szoktam mondani, hogy van nekünk is szójánk, csak elfelejtettük. Ez pedig a borsó.” A nyolcvanas évek elején hirdetett fehérjeprogramok hozták el a borsó bukását, de véleménye szerint vissza kell hozni a takarmányozásba. A monogasztrikusok és baromfitakarmányozásban nagyon jól alkalmazható és kevésbé érzékeny a termőhelyi adottságokra. Ráadásul korai betakarítású, a nyári aszály előtt lekerül a területről. Náluk ezért hangsúlyosabb a vetésszerkezetben.

A szója aminosav-összetétele a tejtermelésben jobb, és jelenleg szélesebb körű a felhasználása a humán táplálkozásban is. Bóna Szabolcs szerint érdemes más babokkal, csillagfürttel és minden pillangóssal kísérletezni, de fontos lenne jó K+F programokat futtatni a felhasználási területük kibővítésére.

Az biztos, hogy itt az idő a kalászos, kukorica vetésforgóból kilépni, és tudásalapú profi gazdálkodásra áttérni, mert a gabonatermesztés aranykorának tartósan vége van. – zárta gondolatmenetét a szakember.

Ahol borsóval helyettesítik a szóját

A Gyenes Cégcsoport Jászdózsán és annak 20 km-es körzetében gazdálkodik mintegy 3000 ha-on. Jellemző a gazdaságra, hogy soknövényes vetésforgót alkalmaz, amelyben kb. 20%-ot foglal el a szemes fehérjenövény szegmens. Ez azt jelenti, hogy minden évben kb. 600 ha-on termelnek döntően sárga takarmányborsót. A takarmányborsó termelésüket alapvetően két részre kell osztani, hiszen kb. egyenlő arányban szoktak őszi és tavaszi takarmányborsót is vetni. Ezt azért csinálják így, hogy csökkentsék a termelési kockázatokat. A takarmányborsó termelése ekkora mértékben mintegy 6–7 évvel ezelőtt kezdődött, és fokozatosan emelkedett erre a szintre, s két fő iránya van. Az első, hogy saját területeiken állítják elő a termeltetésükben részt vevő gazdaságoknak a vetőmagot, amelyet aztán ők elvetnek és az ebből képződő alapanyagot visszavásárolják a takarmányborsó feldolgozó üzemüknek. Takarmányborsó vetőmagot 200 ha-on állítanak elő, mert kb. 2500 ha külsős integrált termelő termeli meg nekik az évi 5–6.000 tonna körüli alapanyagot. 400 ha-on pedig besegítenek a feldolgozandó alapanyag zökkenőmentes ellátásában.

Gyenes Gábor tulajdonos a takarmányborsó kapcsán kihangsúlyozta: „Az általunk szabadalmaztatott eljárással a takarmányborsóból úgy vonjuk ki az antinutritív (tripszin inhibitor) anyagokat, hogy közben egy 95%-os emészthetőségű fehérjét kapunk vissza, amely által a feldolgozott takarmányborsó korlátlanul etethető a gazdasági állatainkkal.

Egy olyan modern takarmányt állítunk elő az eljárásnak köszönhetően, amely úgy semlegesíti többek között a tápanyagfelvételt akadályozó káros anyagokat (tripszin inhibitorok), hogy közben az alapanyag nem veszíti el a fajsúlyát. Ennek azért van jelentősége, mert a szállítási költségeket csak így lehet alacsony szinten tartani. Az általunk alkalmazott egyedi borsófeldolgozási mód lehetővé teszi, hogy a takarmánymixben eddigi 5–8%-ban alkalmazott feldolgozatlan takarmányborsót egy akár 25–30%-ban is felhasználható feldolgozott fehérjetakarmánnyá alakítsuk át. Az eljárás lehetővé teszi számunkra a szójamentes takarmányozást, tehát kvázi a GMO-s szójadara elhagyhatóvá válik. Így kapunk egy GMO-mentes fehérjetakarmányt, amellyel költségekben közel azonos szinten tudunk GMO-mentes húst előállítani. A feldolgozóüzemet saját erőből, támogatás igénybe vétele nélkül építettük fel 7 évvel ezelőtt. Azóta folyamatosan növekvő mennyiségben termelünk vele GMO-mentes fehérjetakarmányt, éves szinten mintegy 5–6.000 tonnát. Az általunk gyártott fehérjetakarmányt az ország számos helyén üzemszerűen alkalmazzák, de a nagy része 50 km-en belül kerül felhasználásra. Minden, a fehérjetakarmánnyal kapcsolatos mérést illetve finomhangolásokat, kísérleteket a saját sertéstelepünkön állítunk be a kizárólagos országos forgalmazási jogkörrel rendelkező Mecsek-Pig Kft. szakembereivel együttműködve.”

A borsó előnye a szójával szemben

100%-ban kiváltható a GMO-s szójadara a feldolgozott borsófehérjével úgy, hogy közben nem, vagy csak minimálisan emelkednek a takarmány fajlagos költségei – jelentette ki Gyenes Gábor. Ezt a fehérjetakarmányt fogyasztva a sertések kb. 7–10 nappal előbb elkészülnek a vágósúlyra, mint a szójával nevelkedett társaik. Ezáltal a hizlalda rotációja gyorsabb, amelynek elsősorban üzemeltetési előnyei vannak. A sok pozitív hatásnak köszönhetően 1 kg sertéshúst kevesebb takarmánnyal lehet előállítani, mint a hagyományos rendszerekben.

A sertéshús szerkezete alapvetően megváltozik a szójával receptúrázott társaikéhoz képest, ugyanis kb. 2 tónussal vörösebb a hús színe, és lényegesen kevesebb vizet tartalmaz maga a hús is, 1-2%-kal növekszik a sertések színhúskihozatala (SEUROP rendszer).

Szinte minden gazdasági állatfajnál jól alkalmazható, tehát univerzális fehérjetakarmány. Kimutatható, kb. 20%-os súlytöbbletet érnek el például halak esetében. De hatékonyan alkalmazható még tej és húshasznú szarvasmarhatelepeken, valamint tojótyúkállományokban is. Sertéstelepeken közel 5–10%-kal csökkenthető az összesített előállítási költség 1 kg élő sertésre vonatkozóan.

Költségmegtakarítás takarmányborsóval

Őszi búzát és őszi árpát csak borsó után vetnek, mintegy 600 ha-on, ezért nagyon könnyen és költségtakarékosan tudnak talajt előkészíteni a vetéshez, még akár száraz körülmények között is.
A talajművelésből adódó megtakarítás 20%. A borsókultúra után többek között nagy mennyiségű oldott formájú N található a talajban, amelynek hatására a kalászosokban évek óta 8–9 tonna/ha terméshozamokat produkálnak. A kalászos terméshozamok úgy emelkednek 1,5–2 tonna/ha-t, hogy közben a N-fejtrágyát 30%-kal visszavették üzemszerűen, valamint nem használnak a gabonák alá összetett műtrágyát sem. A borsókultúrát követő 2. évben is kimutatható termésemelkedés, például napraforgóban, mintegy
5–700 kg/ha mennyiségben.

Üzemszerűen alkalmazva ezt a növényt teljesen megváltozik a talajaik szerkezete, vízgazdálkodása, ami további előnyöket kovácsol például száraz periódusokban.

Közel 100.000 Ft/ha szemes fehérje kiegészítő támogatást kap a termelő a borsó után.

Íme egy számítás arra vonatkozóan, hogy 1 ha utóveteményen milyen megtakarítás érhető el: 

• 1,5 tonna/ha búza = 100.000 Ft (65.000 Ft/tonna),
• 12.000 Ft/ha 27% N pétisóból megtakarítás, hiszen ki sem szórjuk (120.000 Ft/tonna),
• 30.000 Ft/ha DAP megtakarítás, hiszen ki sem szórjuk (200.000 Ft/tonna),
• összesen: 142.000 Ft/ha.

További előny: emelkednek a gabona beltartalmi értékei, főleg a fehérje kb. 1–2%-ot, illetve az olajos növények esetében 1–2% olajtartalom-növekedést figyeltek meg, mértek ki.

Kihívások a borsótermesztésben

Gyenes Gábor értékelése alapján a legnagyobb kihívás, hogy kevés a rendelkezésre álló engedélyezett növényvédő szer, amely miatt csökken a hatékonyságuk a termelésben. Pedig véleménye szerint nagyon jó fajták állnak már rendelkezésre, amelyeknek kiválóak a termeszthetőségi tulajdonságaik: nagy méretű kacsokkal kapaszkodnak egymásba, így sokkal kevésbé dőlnek le az állományok, magas hozamok érhetőek már el (3–4 tonna/ha), az alsó hüvelyszint magasan van (20–25 cm), ezért veszteségmentesen betakaríthatók.

A következő nehézség, hogy rendkívül rossz a növénynek a gazdasági megítélése, amely számos ponton nehezíti a termelést. Ugyanis minden szegmensben (vetőmag, árualap stb.) 27% áfa terheli, az áfa miatt nagyobb az adminisztrációs teher, továbbá nincs banki finanszírozása, mivel nem tőzsdei termék.

Kihívást jelent továbbá az, hogy ha egyre több gazdálkodó ismeri fel ennek a növénynek a jó tulajdonságait, akkor egyre többen fognak ilyen növényt vetni. Ha pedig emelkedik a vetési kedv, akkor egyre több vetőmagra lesz szükség, amely jelenleg nagyon korlátozottan elérhető csak. Jelenleg a Gyenes Kft. számít az egyik legnagyobb takarmányborsó vetőmag-előállítónak az országban, de ha megnő az igény, akkor azt nem fogják tudni kiszolgálni. A megnövekedett termelés generál egy másik problémát, mégpedig azt, hogy a sokkal több árualapot nem lehet majd eladni a piacon. Ugyanis feldolgozatlan formában nem használja a takarmányipar magát a borsót, hiszen a benne lévő antinutritív anyagoknak számos negatív hatásai vannak.

Tehát, ha egy zöldebb és eredményesebb gazdálkodást akarunk folytatni, akkor a borsó vetésterület emelkedése mellett egy komoly állami szerepvállalással kellene megtámogatni a feldolgozóipart.

Gyenes Gábor kihangsúlyozta: ennek a két dolognak egymással párhuzamosan kellene mennie, mert ha csak termelünk, akkor nem lesz megfelelő ár. Ha nem lesz megfelelő ár, akkor a termelés megint vissza fog esni. Csak akkor lehet érdemleges borsóterületet emelnünk, ha mellette fejlesztjük a feldolgozóiparunkat is, mert csak így tudunk megfelelő árat biztosítani a takarmányborsónak.

Mindenképpen meg kell fontolni ennek a növénynek az érdemi vetésforgóba történő beillesztését, mert

ez az egyetlen alternatíva, arra vonatkozóan, hogy hogyan tudunk alacsonyabb költségszint mellett nagyobb hozamokat elérni a gabonatermesztésünkben.

Ha már ezt sikerül megoldani, akkor sínen vagyunk. Gyakorlatilag mindenki eredményesen tudja ezt a növény termelni, egy kicsit el kell merülni az apróbb részletekbe, de alapvetően minden tanulható. Mindig először meg kell nézni kicsiben, hogy működik-e vagy sem, s ha beválik, akkor lehet növelni a területet. Mindig figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat, és ennek megfelelően választani vagy az őszi, vagy pedig a tavaszi fajtákat. Ha optimálisan határozzuk meg, hogy mely területre melyik fajtát tegyük, akkor már a gondok nagyobbik részét meg is oldottuk. Hagyományos szántóföldi gépesítést igényel, tehát nem kell extra dolgokra beruházni, ha valaki ezzel akar foglalkozni.

A sikeres fehérjestratégiát mindenképpen a magyar szójában és a takarmányborsó-termesztés felfuttatásában látja Gyenes Gábor. A szójaterületeket fel kell szaporítani a maximumra, ahol gazdaságosan termeszthető, ahol pedig nem, ott a takarmányborsót lehet eredményesen termeszteni. Ha e két növényt megfelelő mennyiségben tudjuk termelni és azt fel is tudjuk dolgozni, akkor meg fog szűnni az ország fehérjefüggősége. Amennyiben meg tudjuk oldani a fehérjefüggőségünket, akkor egy napon egy minden szempontból jobb és egészségesebb napra ébredhet ez az ország. Itt az egészség szónak is nagy jelentősége van, hiszen most egy egészségtelen GMO-s szóját etetünk a gazdasági állatainkkal, amelynek az egészségügyi kockázata óriási.

Milyen Intézkedésekkel segítik a fehérjenövény ágazatot?

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: Fontos agrárpolitikai cél az állattartás import fehérjefüggőségének csökkentése, ennek érdekében pedig a fehérjenövények, kiemelten a szója termesztésének támogatáspolitikai eszközökkel való ösztönzése. Ezért a minden növénykultúra esetében elérhető jövedelempótló és beruházási támogatások, kedvezményes hitelprogramok mellett a Kormány dedikált intézkedésekkel is hozzájárul a cél eléréséhez.

Területalapú támogatások

A mezőgazdasági termelők (köztük a szójatermesztők is) továbbra is igénybe vehetik az alaptámogatást, amely feltételrendszere (kondicionalitás) az új ciklusban változott, a korábbi zöldítés feltételei is beépültek. Fontos megemlíteni, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételei közül a 7 százalékos nem termő területet 4 százalékpont erejéig ki kehet váltani nitrogénmegkötő növényekkel (pl. szója, borsófélék, csillagfürt). Ezeken a területeken azonban nem lehet növényvédő szert használni.

Az újraelosztó támogatás segíti a források átcsoportosítását a kis- és közepes gazdaságok irányába, mégpedig az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén. Aki alaptámogatásra jogosult területtel rendelkezik, jogosulttá válik a kiegészítésre, feltéve, hogy a támogatható területei nem haladják meg az 1200 hektárt.

Az Agroökológiai Program (AÖP) évente választható, önkéntes, kiszámítható támogatási forma, mely honorálja a klíma és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatokat. Az AÖP keretében választható gyakorlatok között lehetőség van a nem termő területek 7-ről 10 százalékra való növelésére is, amelyből 5 százalékpont kiváltható nitrogénmegkötő növényekkel, a fentiekhez hasonlóan növényvédő szer használata nélkül.

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) esetében elmondható, hogy 2025-ig a 2022-ben indult támogatás változatlan feltételek mellett folytatódik, de 2025-től új támogatások várhatók, az újabb kihívásoknak megfelelően módosított tartalommal.

Termeléshez kötött támogatás

Az általánosan elérhető területalapú támogatások mellett a fehérjenövényeket termelők részesülhetnek termeléshez kötött támogatásban is, ami hozzájárul pénzügyi stabilitásuk fenntartásához, kockázataik csökkentéséhez és a beruházások önrészeként is felhasználhatók.

Kiemelt szakpolitikai cél a termeléshez kötött támogatási rendszer maximális (13 + 2%-os) kiadási arány mellett történő fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások 1347,4 millió eurós éves keretéből 202 millió eurót fordíthatunk célzottan ágazati támogatásokra. A teljes tagállami keretösszeg 2%-a, 26,9 millió euró kizárólag a fehérjenövények termesztését segíti, melynek a 60%-a (16 millió euró) a szemes fehérjetakarmány-növényekre került elkülönítésre.

A termeléshez kötött szemes fehérjetermesztési támogatást érintően a jogosultsági feltételek és a termelők által teljesítendő elvárások a 2015-ben bevezetett korábbi támogatási rendszerrel alapvetően megegyeznek. Mindez stabilitást és kiszámíthatóságot eredményez. Nem változott a támogatásban részesíthető kultúrák köre, valamint a minimális minősített vetőmagszükséglet és hozam sem (táblázat). A minimális hozam meglétét – a gazdálkodási napló mellett – a mezőgazdasági termelő a termények betárolása esetén tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, illetve a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel igazolja.

Az elmúlt években a 2021-es és 2022-es átmenetinek bizonyult megugrástól eltekintve 56 ezer hektár szójára igényeltek a termelők termeléshez kötött támogatást. A 2023-as évben több mint 3 200 termelő kérelmezett szójaterületei után területalapú támogatást 58,4 ezer hektárnyi területet érintően. Ebből termeléshez kötött támogatásra 56,6 ezer hektárt jelentettek be mintegy 2 700 kérelem keretében. Ebből látható, hogy egyrészt a szójaterület meghatározó részére igénybe vettek termeléshez kötött támogatást is (21 hektáros üzemre jutó szójaterülettel), másrészt a kisebb szójaterület esetén maradt el az igénylés (3 hektáros fajlagos területtel). A Kincstár által lefolytatott ellenőrzésektől függően – mivel szemes fehérjét érintő igénylést közel 3 200 termelő kérelmezett 66 ezer hektárnyi terület után – legalább 239 euró fajlagos támogatásra lehet számítani. Ez a 389,5 forint/euró árfolyamon 93,2 ezer forintot jelenthet hektáronként, amely a szója termelési költségének mintegy ötöde (az AKI Tesztüzemi Rendszerének adatai alapján).

A támogatásigénylés a termelést követve földrajzilag koncentrált, három Dunántúli vármegye (Baranya, Vas és Győr-Moson-Sopron) adja több, mint felét, az öt legnagyobb területtel rendelkező megye közel háromnegyedét.

Beruházási támogatások

A mezőgazdasági termelők sokféle beruházási célra pályázhatnak a következő időszakban. Ezek közül érdemes kiemelni az öntözést és a precíziós eszközök elterjedését ösztönző felhívásokat. A szója vízigényes növényi kultúra, elsősorban öntözött területen lehet gazdaságosan termelni. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a KAP II. pillére keretében támogatást lehet igénybe venni a termelői öntözőrendszerek fejlesztésére. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a termelés hatékonyságának és a termésbiztonságnak a növekedéséhez. Szintén lehetőség lesz öntözési közösségek támogatására is, mivel közösen, együttműködve hatékonyabb az öntözés. Mindkét esetben 2024. áprilisra várható a pályázati felhívás.

A termelés inputhatékonyságát, gazdaságosságát növeli a modern, precíziós eszközök használata. A nagy sikerű 2021-es pályázat után 2024 decemberben ismét megjelenik a felhívás „Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása” címmel. Érdemes ezt a beruházási tervek kialakításánál figyelembe venni.

Kedvezményes hitelprogramok

A mezőgazdasági termelők (így a szójatermesztők is) részesülhetnek kedvezményes hitelprogramokban mind a forgóeszközök, mind a beruházások finanszírozása területén.

A forgóeszköz finanszírozása esetében a Széchenyi Kártya Program keretében, az ukrán import miatt kedvezőtlen piaci helyzetbe került, kkv-minősítésnek megfelelő termelők/vállalkozások likviditási helyzetének javítása érdekében, tavaly bevezetésre került az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ konstrukció. A hitelkonstrukció keretében 100 millió forint összegű, akár 3 éves futamidejű, szabad felhasználású folyószámlahitel felvételére nyílik lehetőség, 2024. június 29-ig. A folyószámlahitel vállalkozásokat terhelő kamata a kamattámogatásnak köszönhetően 5%/év, ami jelentősen alacsonyabb a piaci kamatok szintjénél. A folyószámlahitel hitelkiváltásra is felhasználható, így a már ASZK Folyószámlahitellel rendelkező vállalkozások is igénybe vehetik. A hiteligényléseket a KAVOSZ Zrt. koordinálásában működő regisztráló irodákban lehet benyújtani. Bővebb információ a www.kavosz.hu honlapon található.

A beruházások finanszírozására, a kkv-minősítésnek megfelelő agrárvállalkozások számára szintén a Széchenyi Kártya Program keretében igénybe vehető az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukció. A felvehető hitelösszeg akár 1,4 milliárd forint is lehet. Az elvárt saját erő a beruházás összes költségének 10%-a. A hitel futamideje legfeljebb 10, a türelmi idő legfeljebb 2 év. A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök finanszírozása is megengedett legfeljebb a hitelösszeg 20 százalékáig. Az állami kamattámogatásnak köszönhetően a vállalkozás által fizetendő nettó ügyleti kamat fix 5%/év, zöld, fenntarthatósági céloknak megfelelő hitelcél esetén fix 1,5%/év. A hiteligényléseket a KAVOSZ Zrt. koordinálásában működő regisztrálóirodákban lehet benyújtani. Bővebb információ a www.kavosz.hu honlapon található. (Támogatott tartalom)

Összeállította: Gáspár Andrea