A számok nem hazudnak: durva, mennyibe kerül egy kiló kenyér itthon
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A sertés -és marhahús ára is elszállt, viszont a wagyu kilója közel 60 ezer forint is lehet.
Egyre kevésbé számít spórolós ételnek a lecsó, az elmúlt években majdnem duplájára drágultak az összetevők.
2025. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,2%-kal nőttek az árak.
Kritikus mértékben drágulnak a zöldségfélék az oroszoknál, különösen a burgonya ára szökött az egekbe.
A fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
Nemcsak a tojás, de a tejtermékek is komolyan megdrágultak az Európai Unióban tavaly.
Egyelőre csak kismértékben indult be a keresztárazás - vagyis a nem árrésstopos termékek drágítása.
Háromezer egy lángos: megnyílt a húsvéti vásár Budapesten, de éhesen nem érdemes kilátogatni.
1970-ben még 4 ezer gombóc fagyira volt elég az átlagkereset, ma már csak 1100 gombócra futja az átlagnak.
Egy beruházási hullám hátán jöhet ki a vízből 2025-ben a magyar kiskereskedelem.
A magyar boltok visszautasítják az élelmiszer-kiskereskedelmet ért alaptalan vádakat.
Gerlaki Bence szerint az árrésstop nélkül az élelmiszerinfláció 8-9 százalékos lenne Magyarországon.
20 százalékkal drágultak a zöldségek és a gyümölcsök a tavalyi év végén Oroszországban.
Pofonegyszerű lett kiszámolni a beszállítói árakat, így könnyen aláígérhet a külföldi konkurencia.
Az árrésstop hatására jelentős átrendeződés történt az élelmiszerárakban a magyar boltokban.
Azonnali ellenőrzéseket indít a fogyasztóvédelem az indokolatlan áremelések megakadályozása érdekében.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.