A Tisza-tó, hivatalos nevén Kiskörei víztározó, Magyarország legnagyobb mesterséges tava és egyben a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme.
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Végre a legszárazabb tájakra is jutott a csapadékból, így az Alföld is töltődni kezdett.
30-40 mm felett esett a Dunántúl nagy részén, de az ország egyetlen pontja sem maradt szárazon.
Nagyon sokat száradt a talaj felső rétege, csaknem egy hónapja nem hullott ugyanis számottevő csapadék hazánkban.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
A 30 napos csapadékösszeg mindenütt hiányt mutat, a déli országrészekben akár 50 mm-t is elér a hiány mértéke.
Továbbra sem várható csapadék Magyarországon, így fokozódhat a vízhiány a földeken.
A hőmérséklet továbbra sem emelkedik számottevően, így az októberi munkákhoz egyelőre nem tér vissza az igazi őszi idő.
Még nem mindenhol oldották fel a tűzgyújtási tilalmat, az Alföld déli és délnyugati tájai szeptemberben sem kaptak kiadós öntözést.
Igazi szenzációról számoltak be a szakemberek, minden eddigi rekord megdőlt idén.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
A tegnapi hidegfront mögött érkezett hideg levegő a szélcsendes és többnyire felhőmentes időben jelentősen le fog hűlni.
A folytatásban még kedden átvonul fölöttünk egy hidegfront, majd nagyon megváltozik a hőmérséklet.
Forró szeptemberi nap jön pénteken a Dél-Alföldön, de a hétvégén valamivel hűvösebb lesz már.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet.
Magas középhőmérséklet miatt egy megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki a HungaroMet.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
