Az Óvártej Zrt. teljes, 83,1 milliárdos nettó árbevételének 94 százaléka exportból származott 2024-ben.
Az idei évben mintegy 11,3 milliárd forint, a 2024-2027 közötti időszakra pedig több mint 45 milliárd forint áll a magyar borászok rendelkezésére.
Jelentős támogatás segíti a Dévaványai-Ecsegi puszták természetes vízháztartásának helyreállítását.
A ragadós száj- és körömfájás járványa nemcsak az állategészségügyet, hanem a teljes hazai állattenyésztést is megrázta.
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
Kommandósokkal megerősített különítmény csapott le Budapesten, az adóellenőrök lezárták a piac területét.
Az Európai Bizottság 15 millió eurós támogatást nyújt a csehországi, szlovéniai és németországi gazdálkodóknak, Magyarország viszont kimaradt a körből.
Május és június folyamán több mint 28 milliárd forint agrártámogatást fizet ki a Magyar Államkincstár az erdőgazdálkodóknak.
Óriási gondot okoznak az állatbetegségek itthon, segíteni kell a termelőknek ott, ahol csak lehet.
Az Európai Bizottság nagyszabású PFAS szennyezés-mentesítési programot indít 2026-tól.
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
Idén új célterülettel bővül a hungarikum pályázati felhívás, érdemes lesz résen lenni.
Segítség jön a fiatal magyar gazdáknak: csaknem 5300 igénylő kap támogatást itthon.
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Sok kihívás mellett soha nem látott támogatási lehetőségek jönnek az agráriumban.
A rövid távú anyagi kár a leölt állatok révén 10-12 milliárd forint, a kieső éves tejhozam 15-17 milliárd forintra tehető.
Mintegy 160 millió facsemetével biztosított az erdőtelepítések kiszolgálása Magyarországon.
Több mint nyolcezer állatot kellett leölni, a kárérték pedig már meghaladja a 22 milliárd forintot.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
