Gyuricza Csaba szerint nincs idő arra, hogy éveket várjunk, hiszen a klímaváltozás mellett a világpiaci mozgások is felgyorsultak.
Két év alatt közel megduplázódott a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemre pótfelvételizők száma.
A hatályos jogszabályok szerint 15 év alatt is lehet engedély nélkül horgászni Magyarországon.
Oktatási, tudományos és állattartási kérdésekről is egyeztetett Nagy István tárcavezető, Majnun Mammadovval, Azerbajdzsán agrárminiszterével.
Csaknem kétmilliárd forintból fejleszti mosonmagyaróvári agrárinfrastruktúráját a Széchenyi István Egyetem.
A fenntarthatósági elvárások lehetnek racionális irányok is, hiszen nagyon komoly költségcsökkentést tudnak jelenteni.
Új távlatokat nyithat a rovarágazatban az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködése, amelynek keretében kutatni és oktatni is fogják a témát.
A mesterséges intelligencia később még nagyon fontos lesz a mezőgazdaság számára, de fel kell rá készíteni a gazdatársadalmat.
A közép-afrikai országnak szaktanácsadással és oktatással is segítünk, cserediák-programról is szó esett.
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Nagy István Javkhlan Bolddal, Mongólia pénzügyminiszterével.
A klímahelyzet mellett a geopolitika is erőteljesen alakítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) fontos felsővezetői egyeztetést tartott.
A növényútlevél kiállítására részlegesen felhatalmazott vállalkozók rendszerét a teljes körű felhatalmazás váltja fel.
A várakozások szerint a következő év sok újdonságot és többletfeladatot tartogat a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda számára.
Jelentős szemléletváltásra lenne szükség a magyar gazdatársadalomban az új technológiák megfelelő kihasználásához.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
