MENÜ

A felszíni vízfolyásokat monitorozzák az ÖK kutatói a költséghatékony vízügyi tervezéséhez

Agro Napló 2021.08.09.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kiemelten támogatja az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) közhasznú tevékenységét, aminek során az intézet ökológusai ez év tavaszától folyamatosan vizsgálják a magyarországi felszíni vízfolyások élőlényközösségeit – tette közzé honlapján az ELKH.

 Fotó: ELKH

 

A „Riverine” projektben a feliszaposodás sebességét és a kiszáradás hatását is tanulmányozzák a kutatók, többek között mikrobiológiai és molekuláris módszerek alkalmazásával. A kutatás felöleli a vízfolyásokkal kapcsolatos monitorozási munkákat, a kiszáradó vízfolyásoktól kezdve egészen Európa második legnagyobb folyójának, a Dunának a vizsgálatáig.

A szakemberek jelzik: nyáron a vizek minősége, védelme gyakran kerül a figyelem középpontjába. Bár a híradások leginkább a fürdésre használt tavakról szólnak, a vízfolyások legalább ennyire fontosak, hiszen a folyók ökoszisztéma-szolgáltatásai (például a természetes tisztulás) nélkül a mindennapok is elképzelhetetlenek lennének. Ezért a vízfolyások monitorozása kapcsán a vízügyi szakemberek által végzett vizsgálatok mellett az ökológuskutatók rendszeres megfigyeléseire is szükség van.

A most futó projekt keretében a Dunán havi rendszerességű mintavétel zajlik, ami a rutin monitorozó eljárásokban alkalmazott módszereknél jóval részletesebb és összehangoltabb. A vizsgálatok a folyó főágában, a teljes magyarországi szakaszt lefedve 15 ponton folynak, ugyanakkor külön figyelem irányul az urbanizáció hatásának vizsgálatára, így a Budapest fölötti és alatti, valamint az országba belépő és a kilépő víz minőségének vizsgálatára

„A Dunában végzett monitorozást összehangoljuk a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) által hatévente szervezett Nemzetközi Duna-expedíciók számos vizsgálatával, így a legújabb adatok összevethetők a hosszú távú adatsorokkal” – emeli ki Buczkó Krisztina, az ÖK tudományos tanácsadója, a „Riverine” projekt vezetője.

A májusi adatok szerint – a még hideg vízben – a lebegve élő algák mennyisége az országon áthaladva csak kissé növekedett. Júniusban viszont – a melegedő vízben – az algák gyors szaporodásnak indultak, és mennyiségük megötszöröződött a belépő- és a kilépőpont között. A lebegő algák körülbelül hatvan százalékát a kovaalgák alkotják, de a zöldalgák részesedése is nagy a fitoplankton biomasszájából.

Az állóvizekhez képest a Duna fitoplanktonjában a cianobaktériumok mennyisége alacsony, a 22 mintában csak egy alkalommal volt kimutatható – összegzi az első eredményeket Ács Éva tudományos tanácsadó, aki kiemelte, hogy a hagyományos mikroszkópos vizsgálatok mellett molekuláris módszereket is bevetnek a Duna élővilágának mind pontosabb ismeretéhez. Fontos tudni, hogy a molekuláris módszerek alkalmazásához elengedhetetlen a rendszertani tudás, és e téren az ÖK VÖI munkatársai nemzetközi szinten is kiemelkedőek.

A fitoplankton- és a vízkémiai vizsgálatok mellett a program kiterjed a zooplankton, az élőbevonat, a makroszkopikus növények, a vízi gerinctelenek, a kagylók, valamint a halak monitorozására is. A Dunában élő halak felmérése más élőlények monitorozásához képest nagyobb logisztikai erőfeszítést igényel. – „Augusztusban és szeptemberben is vízen leszünk, amikor nappali és éjszakai mintavételekkel gyűjtünk adatokat a dunai halakról” – tájékoztatott. Sály Péter.

A folyóban és oldalágaiban zajló természetes és antropogén folyamatok részletesebb megismerése érdekében üledékvizsgálatokat is végeznek a kutatók. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágban (RSD) mélyített fúrásmagok elemzéséből a feliszapolódás sebességét becsülik meg, illetve az üledék elem- és nehézfémtartalmát mérik. A kutatók az élővilág évtizedes skálán megfigyelhető változásaira keresik a magyarázatot, visszanyúlva azokra az időkre, amikor műszeres mérésekre még nem volt lehetőség – tette még hozzá Buczkó Krisztina.

A vízfolyások és vízparti élőhelyek szerkezetének alakításában a hódok természetes ökoszisztéma-mérnök fajként jelentős szerepet játszanak. Az eurázsiai hód hazai elterjedésének és ökológiai hatásainak mind szélesebb körű monitorozására a kutatók a lakosság bevonását is tervezik, amelyhez kapcsolódóan egy úgynevezett „citizen science” adatgyűjtő honlap indításán dolgoznak, amit szintén az ELKH nyújtotta támogatás tesz lehetővé – foglalta össze Biró Marianna.

A klimatikus anomáliák miatt az eddig állandó vízellátottságú felszíni vízfolyásaink gyakrabban száradnak ki vagy válnak időközönként pangó vizűvé. A kiszáradás folyamatának vizsgálatához szükség van a vízszintváltozás folyamatos nyomon követésére, továbbá a kiszáradások gyakoriságának és időtartamának számszerűsítésére. Az ÖK munkatársai dombvidéki és alföldi mintaterületeken követik nyomon a kiszáradás hatását az életközösségek szerkezeti összetételére. Vizsgálják továbbá, hogy a kiszáradó kisvizeken enyhíti-e a víztározás azt a negatív hatást, amelyet a szárazodás/szárazság gyakorol a bentikus alga- és a makroszkopikus vízi gerinctelen közösségekre

„Eredményeinket később módszertani fejlesztésre is felhasználjuk, azaz olyan mérőszámokat (indexeket) dolgozunk ki, amelyek segítségével megbízhatóbban tudjuk értékelni a kiszáradással érintett vízfolyások állapotát. Így a kiszáradás folyamatáról és hatásáról most szerzett információkra a jövőben alaptudásként lehet tekinteni, ennek segítségével pedig költséghatékony vízügyi beavatkozások tervezhetők” – emelte ki a projekt egyik fontos mozzanatát Béres Viktória, az ÖK tudományos munkatársa.