MENÜ

A földrajzi árujelzőkkel növelhető a versenyképesség

Agro Napló 2019.12.02.

Az Agrárminisztérium (AM) fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel a minőségi agrártermékek versenyképessége fokozható – mondta az AM parlamenti államtitkára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) II. Földrajzi Árujelzők Regionális Konferenciáján, Budapesten.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/AM

 

Farkas Sándor a nemzetközi hallgatóság előtt vázolta a magyar szaktárca földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eddigi munkáját, az elért eredményeket. Kiemelte: Magyarország több, mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott a "Hagyományok-Ízek-Régiók" (HÍR) elnevezésű uniós programhoz azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A gyűjtőmunka eredményeként 300 termék szakmai-történeti leírása készült el.

Az államtitkár a HÍR védjegy használati jog elnyerésével kapcsolatban arról beszélt: 2010 óta az agrártárca pályázati rendszert (HÍR pályázat) működtet, azóta összesen 92 pályázó 176 terméke nyerte el a HÍR védjegy használati jogát. A pályázat jó alapot ad a földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmekhez, ezért a HÍR programot a Földrajzi Árujelzők program előszobájának tekintik a minisztériumban – mondta.

A földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági áruk, élelmiszerek, borászati termékek hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Mint mondta: régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. Egy földrajzi árujelző azonban a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: utal a hagyományokra, a termelői közösségre, annak tudására, speciális termékkarakterre és magas minőségi szintet is megtestesít.

A magyar földrajzi árujelzők a hazai kulturális örökség részét képezik. Az Agrárminisztérium célja, hogy általuk olyan egyedi, nem reprodukálható eszközt biztosítson a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket, és érvényesíteni tudják a minőségi többlet biztosította előnyöket.  Emlékeztetett: a szakminisztérium  2015-ben indította el Földrajzi Árujelző programját, melynek célja kettős, egyrészt az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.

Farkas Sándor alapvető fontosságúnak nevezte a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó termelői csoportosulások szerepének a megerősítését. Az agrártárca ezért szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmük elkészítéséhez. Ennek eredményeképpen Magyarországról 2015 óta már 27 földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unióhoz – tartalmazza a minisztériumi összegzés.