MENÜ

A járvány tanulsága: Ellenállóbbá kell tenni az agrár-élelmezési rendszereket

Megjelent a mezőgazdaság helyzetéről szóló 2021-es FAO jelentés

2021.11.24.

Ellenállóbbá kell tenni az agrár-élelmezési rendszereket a váratlan sokkokkal szemben, mint például a koronavírus járvány, ami az éhezés terjedésének legfőbb oka. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint a felkészültség hiányában az agrár-élelmezési rendszerek továbbra is veszélyeztetettek.

Fotó: ©FAO/Hashim Azizi

 

A 2021-es Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete FAO jelentés fő témája az agrár-élelmezési rendszerek ellenállóbbá tétele a sokkokkal szemben. Ezzel kapcsolatban a kiadvány bemutatja a nemzeti agrár-élelmezési rendszerek jelenlegi állapotát és tanácsokkal szolgál ellenálló képességük javításához.

Napjainkban mintegy 3 milliárd ember számára nem elérhető az egészséges étkezés. A FAO jelentés további 1 milliárdra becsüli azok számát, akik ebbe a helyzetbe kerülhetnek, amennyiben egy váratlan helyzet harmadával csökkenti a fizetésüket. Ezen felül 845 millió ember számára drágulhat meg az élelmiszer, ha fontos szállítmányozási útvonalakban elakadás történik. A jelentés definíciója szerint a sokk „egy rövid távú elhajlás a hosszú távú tendenciától, ami negatívan hat a rendszer egészére, az emberek jólétére, anyagi helyzetére, megélhetésére és ellenálló képességére.” Ilyenek például az időjárási szélsőségek és a növényi és állati betegségek és kártevők.

A világ már a járvány kitörése előtt sem volt jó úton, hogy felszámolja az éhezést és az alultápláltságot 2030-ra. És míg az élelmiszertermelés és a beszállítói láncok történelmileg érzékenyek az időjárási szélsőségekre, a fegyveres konfliktusokra vagy az élelmiszerek drágulására, az ilyen sokkok gyakorisága és súlyossága nőni fog a jövőben.

A világ agrár-élelmezési rendszerei – tevékenységek komplex hálózata, amely felöleli az élelmiszerek és nem étkezési célú mezőgazdasági termékek előállítását, tárolását, feldolgozását, szállítását, elosztását és fogyasztását mintegy 11 milliárd tonna mennyiségben – 4 milliárd embernek biztosítanak megélhetést közvetlenül és közvetetten. Ellenálló képességük erősítésének fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.

A jelentés bemutat nemzeti adatokat több mint 100 országra – köztük Magyarországra – vonatkozóan, elemezve olyan tényezőket, mint a szállítási infrastruktúra és a kereskedelem minősége, illetve az egészséges és változatos étkezés elérhetősége.

Míg az alacsony jövedelmű országok jellemzően nagyobb kihívásokkal kénytelen szembenézni, a jelentés szerint a közepes jövedelmű országok sincsenek biztonságban. Például Brazília export jövedelmének 60%-a egy kereskedelmi partnertől származik, ami leszűkíti a mozgásterét egy váratlan sokk esetén. Még a magas jövedelmű országok, mint például Ausztrália vagy Kanada is kitettek a veszélyeknek a nagy távolságok miatt amit az élelmiszer kénytelen megtenni. Az elemzésben részt vevő országok közel felénél a kulcsfontosságú hálózatok lezárása akár 20%-kal is megnövelné a szállítási időt, és ezzel együtt a költségeket, megdrágítva az élelmiszereket a fogyasztók számára.