MENÜ

A jövő növénye aszálytűrő és jövedelmező: ez a szemescirok

Kiss Melinda Katalin 2018.09.10.

Egy év alatt a duplájára, 10,4 ezer hektárra nőtt a szemescirok vetésterülete hazánkban az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. A KITE nádudvari fajtabemutatóján elhangzottak alapján ez csak a kezdet, a piaci kereslet kifejezetten élénk a termény iránt.

 

Míg a rendszerváltás előtt nagy területen került szemes cirok mag a földbe, és a nagyüzemi vetésforgó szerves része volt, az elmúlt évtizedekben jóformán elfeledetté vált ez a gabonaféle. Ez részben a korszerűtlen fajták alacsony hozamai és a termés kedvezőtlen beltartalmi értékei miatt alakult így. Az újabb nemesítésű hibrideknél sikerült a termőképességet, a fehérjetartalmat jelentősen növelni és a takarmányok emészthetőségét rontó tannintartalmat annyira lecsökkenteni, hogy a takarmányipar figyelmét ismét felkeltse - mondta az Agro Napló megkeresésére Balogh László, az Euralis Kft. termékmenedzsere.

kte_8179-k

Balogh László

Az utóbbi években több tényező is - e szempontból szerencsésen - összeért: főleg a gyengébb adottságú területeken gazdálkodó termelők olyan, a vetésforgóba illeszthető aszálytűrő növényt kezdtek keresni, amivel biztonságosan jövedelmet is elérhettek. Közben pedig a takarmányipart is szorítani kezdte nemcsak a GMO-mentesség iránti igény, de a hazai előállítású GMO-mentes szója, illetve a kukorica terméshozamában és árában tapasztalható ingadozás is. Az érdeklődés a KITE szeptember eleji nádudvari fajtabemutatóján is megmutatkozott, több száz termelő vett részt a tanácskozáson, ahol a tanácskozáson a KITE Zrt. szakemberei mellett az Euralis Kft. és a Tranzit-Ker Zrt. munkatársai is felszólaltak, akik a vetőmagok genetikai ismérveitől a felvásárlásig és feldolgozásig egyaránt felvázolták a fontos tudnivalókat. A KITE Zrt. pedig bemutatta, hogy milyen technológiai elemeket javasol a termelők számára, illetve, hogy a termény felvásárlásában hogyan tudja segíteni őket.

kte_8173-k

Új lehetőségek kedvező agrotechnológia mellett

A kedvező termelői tapasztalatok és a növekvő piaci igény miatt újra növekedésnek indult a szemescirok vetésterület: míg világszerte mintegy 44 millió hektáron termelik, az EU-ban pedig 700-750 ezer hektáron vetik, addig hazánkban idén a vetésterület duplázódása után is csak alig 10,4 ezer hektáron. Felhasználása szempontjából megkülönböztetnek szemes cirkot, mely lehet fehér és vörös, valamint silócirkot, mely lehet szemes és steril, vagyis mag nélküli. Ez utóbbi az állattenyésztés számára kiemelt jelentőségű. A harmadik pedig a biomassza készítésére használható silócirok, amely a biogáz előállításában kap szerepet.

A piacvezető francia Euralis kínálatában intenzív körülmények között is kifejezetten jól (akár hektáronként 12 tonnát) teljesítő hibridek is megtalálhatóak - ezek a KITE idei, intenzív körülmények melletti agrotechnológia kikísérletezését célzó fajtakísérletében is jól, 10 tonna feletti hektáronkénti átlaggal teljesítettek - itthon elsősorban a gyengébb adottságú területekre ajánlják ezt a kultúrát.

kte_8264-k

Maga a cirok ugyanis afrikai eredetű növény, amely átlagnál jobb aszálytűrő képességgel rendelkezik - a kukoricához képest 40-50 százalékkal kevesebb vízre van szüksége egy kilogramm szárazanyag előállításához, miközben a fehérjetartalma 20-25 százalékkal haladja meg a tengeriét. Aszályos körülmények között pedig a gyengébb talajokon legalább 10-20 százalékkal jobb hozamokat ad a kukoricához képest kisebb ráfordítás mellett, miközben termeléséhez nincs szükség speciális célgépekre. Igaz, a KITE technológiai ajánlata szerint nem árt a speciális vetőtárcsa beszerzése, mivel a vetőmag mérete az apró és a nagymagvú növények közé esik.

A 45 vagy 76 centis sortávtól (utóbbi a KITE ajánlata, mivel ez a többi műveletnél is előnyös) függően kalászosokhoz vagy a napraforgó betakarításához használatos vágóasztallal szeptemberben betakarítható ez a késő tavaszi vetésű növény. Ügyelni kell azonban a szármaradványok kezelésére, főleg ha őszi búza lesz az utóvetemény, mivel a betakarítás csak a bugát és az alatti szárrészt érinti, ezért jelentős zöldtömeg lezúzásáról kell gondoskodni ilyenkor.

kte_8262-k

A technológia feszes betartása kulcsfontosságú, ugyanis, ha valamelyik sarkalatos ponton hibát vétünk, akkor azon a későbbiekben még nagyobb anyagi ráfordítás mellett sem tudunk javítani - hívta fel a figyelmet Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója a kísérleti eredmények ismertetésekor. Mivel most a teljességre törekedetek, így összesen 11 alkalommal művelték a területet - a tarlóhántást, az alapművelést, a magágy készítést, a vetést, a startertrágyázást, a háromszori mechanikai gyomirtást, a kémiai gyomirtást és a betakarítást is beleszámítva.

Kiderült, hogy a virágzó, de legvégső esetben betakarítás előtti állapotban lévő állományban is végezhető mechanikai gyomirtás, a termény szára elhajlik, kibírja a terhelést, utóbbi esetben pedig nem tapasztaltak pergést. A cirok kezelésére ugyanis csak kevés gyomirtó szer engedélyezett, ezért a KITE a korai posztemergens kezelést ajánlja a növény 3 leveles állapotában. Ekkor a leghatékonyabb a kultivátorozással egy menetben végzett fejtrágyázás is.

Nem intenzív feltételek mellett a bekerülési költsége 200 ezer forint alatt tartható - de a precíziós termesztésbe is beilleszthető -, miközben felvásárlási ára a kukoricáéhoz közelít.

kte_8254-k

Hadászi László

Többcélú felhasználás

Glutént nem tartalmaz, ami az élelmiszeripari felhasználásban jelenthet előnyt. Az újabb nemesítésű hibridek gyakorlatilag már teljesen tanninmentesek, ez pedig már a takarmányipar szempontjából is kifejezetten értékessé teszi ezt a gabonafélét, amellett, hogy GMO-mentesek is. További előnyös tulajdonsága a kukoricával összevetve, hogy rovarkártevő ritkán támadja meg az érésben lévő szemeket, így a végtermék a legtöbb esetben a toxinmentes. Takarmányipari szempontból mindez azt jelenti, hogy a víziszárnyas- és sertésreceptúrákban a szemescirok felhasználásával csökkenthető a bekeverésre szánt (GMO-s) szója és a kukorica mennyisége, miközben a korábbinál jobb takarmányhasznosulás érhető el. A Tranzit-csoportnál zajló két éves víziszárnyas etetési kísérletekben megbizonyosodtak arról, hogy a cirok felhasználásával készült takarmányok jól beilleszthetők a termelési folyamatba. Újvári Sándor, a cég munkatársa szerint e termény magasabb nyersfehérje értékű, mint a kukorica, ezért megfelelő alapanyag lehet a takarmányipar számára, ki lehet tölteni vele a szójatermesztés területeinek csökkentésével összefüggő fehérjehiányt.

Talán a fentieknek is köszönhető, hogy az idén már akadt olyan felvásárló cég, amely a tavaszi vetés előtt fix árat kínált a termelőknek, de olyan is, amely a teljes hazai szemescirok termésre vevő lenne. A piac mindenesetre még csak most alakul ki, egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkorára nőhet pár éven belül a szemescirok hazai vetésterülete, de egyes becslések a 80-100 ezer hektárt sem tartják kizártnak.

A KITE cirok fajtabemutató eredményeiért kattintson!

Fotók: KITE Zrt.