Becslések szerint 300-350 ezer hektár parlag keletkezett az elmúlt 50 évben Magyarországon, az ilyen elhagyott területeken pedig sok nemkívánatos invazív gyom terjedhet el. Ezek nemcsak a természetes ökoszisztémákra, hanem a mezőgazdasági tevékenységekre, illetve az emberi egészségre is negatív hatást gyakorolhatnak, illetve csökkenthetik az érintett területek fajgazdagságát – emlékeztetnek a szakemberek.
Ebből kiindulva Bodnár Ákos, Pajor Ferenc, Póti Péter, valamint Hajnáczki Sándor, Penksza Károly és Péter Norbert, a MATE kutatói vizsgálataik során két, hazánkban jelentős invazív növényfajra fókuszáltak, az óriás aranyvesszőre (Solidago gigantea) és a siska nádtippanra (Calamagrostis epigejos). A mezőgazdaságban ez a két növény főleg az elhagyott szántókon, felhagyott legelőkön terjed agresszíven, könnyen dominánssá válva, ezáltal elnyomva más értékes növényfajokat.
A vizsgálat eredményei szerint a kecskék a virágzás előtti szakaszban problémamentesen fogyaszthatják az óriás aranyvesszőt és a siska nádtippant is, valamint e két faj táplálóanyag tartalma miatt szerepet játszhat a kecskék takarmányozásában is. Mindez arra utal, hogy mindkét növény kecskével történő etetése hozzájárulhat az invazív növények előfordulásának csökkentéséhez – vonták le a következtetést a szakemberek.
(A kutatók fenti eredményeit bemutató szakcikk a Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca c. nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.)
