A köztestület összefoglalója, ami  a NAK által megkérdezett élelmiszerkereskedő agrárkamarai tagok visszajelzése alapján készült, azt mutatja, hogy általánosságban a vásárlási szokások - köztük a vásárlások száma, a vásárlói kosár „mérete” és az összetétele lassan - nagy vonalakban visszaálltak a veszélyhelyzet előtti állapotra, de a forgalom még elmarad az előző év azonos időszakához képest.

A felmérés szerint a vásárlási szokások változása a járvány első hulláma idején: a fogyasztók vásárlási szokásai jelentősen átalakultak. Mindezt befolyásolta a vásárlási időkorlát akkori bevezetése is, valamint – a felelős magatartás és az egészség védelme érdekében hozott egyéni döntések alapján – megváltozott a vásárlások helyszíne is, például előtérbe került az online vásárlás. Mindebből adódóan komoly arányeltolódások voltak tapasztalhatók a kiskereskedelmi forgalomban.

A járvány első hullámában csökkent a vásárlások száma és hektikussá vált a gyakorisága, a heti eloszlása, változott a kosár összetétele, ugyanakkor nőtt az értéke, de összességében – a vásárlások számának változásával, azaz mérséklődésével – csökkent a forgalom. A tartós élelmiszerek aránya nőtt, és csökkent a magasabb fogyasztói áron kínált termékek kereslete. A lédig áruk iránti kereslet jelentősen eltolódott a csomagolt termékek felé. Csökkent a kisebb kiszerelésű termékek kereslete, nőtt viszont a magasabb feldolgozási szintű vagy konyhakész áruk iránti kereslet.

A fogyasztók jellemzően előnyben részesítették azokat a kiskereskedelmi egységeket, ahol a fogyasztói kosár minden tétele beszerezhető volt, illetve azokat is, ahol a hozzájuk tartozó parkoló nyitott téren – átláthatóan és a vevőszámot (zsúfoltság) felmérhető módon jelző – helyezkedett el.

A jelenlegi szokásokat elemezve a szakértők azt állapították meg, hogy a vevők tudatossága és a  tervezett vásárlások aránya emelkedett. Így az élelmiszerbolti vásárlásokkal kapcsolatban elmondható, hogy a belépés és a fizetés között eltelt idő rövidült, valamint csökkent az úgynevezett impulzus-választások száma is.

A korábbinál többen vásárolnak rutinszerűbben, tervezettebben – sokan listával a kezükben –, a sorok közötti „sétálgatás és nézelődés” szinte megszűnt. A vásárlások száma továbbra is elmarad az előző években megszokotthoz képest, de a vásárlói kosár értéke általában magasabb a bázis időszakénál.

A tavaszi trendhez képest a hosszabb eltarthatóságú élelmiszerek előnyben részesítése gyakorlatilag megszűnt. Érdekesség, hogy mivel a tavasz végi, nyár eleji időszaknál kevesebben dolgoznak home office-ban, újbóli munkába járásuk illetve az iskolák újranyitása például az áruházi szendvicseladásokban is érzékelhető – tartalmazza az ósszegzés.