Nagy István rámutatott, hogy ennek hatására a magyar díszkertész ágazat csaknem 500 milliárd forintos árbevételt termel évente, és 120 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést. Az is látszik ugyanakkor, hogy a generációs kihívások és az elaprózódott piaci szerkezet az ágazat további fejlődését hátráltatja. Ezért minden segítséget meg kíván adni a kormány ahhoz, hogy ezek a nehézségek megszűnjenek – tette hozzá.

A tárcavezető a rendezvénnyel kapcsolatban kiemelte: a meghívott díszvendégek, Horvátország és Franciaország kiemelten fontos a magyarországi díszkertész ágazat szempontjából, mivel meghatározták a hazai kertészet sarokpontjait, szakmai fejlődésének irányait is. Mint elmondta, miután Festetics György gróf a keszthelyi Georgikon tanárait tanulmányutakra küldte Európa számos országába, utazásaik nemcsak a híres magyar kastélyparkok fejlődését határozták meg a XIX. században, hanem a magyar agrárium eredményei is átjárták Európa nagy gazdaságait. Ezek a történelmi kapcsolatok később aztán szoros partnerségi együttműködéssé fejlődtek, amely így van napjainkban is, amikor az éghajlatváltozásból, az emberi tevékenységből, vagy az élőhelyek átalakulásából fakadó nehézségekkel kell megküzdeni – tette közzé az eseményről a kormany.hu.

A házigazda, Károlyi Angelica elmondta: az elmúlt tizenöt évben az előadások témái nagyban átalakultak az aktuális társadalmi problémáknak megfelelően, főleg a klímaváltozást és a munkahelyeket érintő témákban. Megjegyezte, hogy az első években a hangsúly inkább a történeti kerteken, a tájépítészeten, tehát a kevésbé gazdasági jellegű témákon volt, ma már kevésbé, de azért próbálnak egyensúlyt tartani „a hasznos és a szép között”.