A tervezettnél több előleget is lehetne fizetni a kamara szerint

Agro Napló
Az előlegfizetési időszakból hátralévő két hétben a tervezettnél nagyobb összegű, azt akár több 10 milliárd forinttal is meghaladó előleg kifizetésére is lehetőség lenne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint, amely arra kéri a kormányzatot, hogy vizsgálja meg ennek lehetőségét – közölte az MTI. Eközben az Országgyűlésben megtartották a NAK által kezdeményezett mezőgazdasági versenyképességi salátatörvényről szóló vitát.

A köztestület kedden az MTI-vel közölte, október 16-án zökkenőmentesen megkezdődött a gazdáknak az előlegfizetés, és október végéig mintegy 100 milliárd forint támogatási előleget utalt át a Magyar Államkincstár (MÁK) a gazdálkodóknak. A november 30-i határidőig pedig több mint 200 milliárd forint előleg kifizetését irányozták elő, amely ugyan minden eddiginél magasabb összeget jelent, a NAK azonban úgy véli, hogy ezen felüli előlegfizetésre is lenne lehetőség.

Felidézték, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére 2017 júliusában munkacsoport alakult a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Magyar Államkincstár (MÁK) és a Miniszterelnökség részvételével. A munkacsoport célkitűzése, hogy felszámolja azokat az adminisztratív, technikai, jogi problémákat, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az agrártámogatások kifizetését.

A munkacsoport tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az előlegfizetés zökkenőmentes legyen. A Magosz és az agrárkamara célja, hogy a termelők mihamarabb hozzájussanak a támogatáshoz, ami idén különösen fontos, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt sok gazdálkodónak vannak pénzügyi nehézségei.

Törvénymódosításokkal segítenék az agrárium versenyképességét

Az agrárium versenyképességének javításáról szóló törvények módosításának vitájában Győrffy Balázs (Fidesz) azt mondta, hogy a hat jogszabály módosításának közös célja az adminisztrációs terhek csökkentése és a gazdálkodók versenyképességének ösztönzése.

A vízgazdálkodásról szóló törvényre rátérve hangsúlyozta, hogy 2016 óta - az EU-s jogharmonizáció miatt - a termelőknek vízkészletjárulékot kell fizetniük az általuk használt öntözővíz után. A versenyhátrány csökkentése érdekében viszont mérsékelni kell a terheket - hangsúlyozta a képviselő. Emiatt a halgazdálkodással és rizstermesztéssel foglalkozók számára 400 ezer köbméterre emelik a mentességi határt. Az öntözött terület vagy a vízfelszín nagyságának növelésével nőhet a mentesség mértéke, a vízmennyiséget pedig ezentúl nem felhasználónként, hanem engedélyenként állapítanák meg - közölte.

A törvényjavaslattal pontosítanák a bérvadászat fogalmát és annak lehetőségét kiterjesztené a vadásztársaságok számára is - mondta. A vadkárok csökkentésének érdekében szükség van a vadászat intenzitásának növelésére és időtartamának kiterjesztésére - hangsúlyozta a politikus.

Idén február 28-án lejártak a vadgazdálkodók üzemtervei, de ezt sokan nem újították meg - hívta fel a figyelmet. A módosítás alapján 2037. február 28-ig változatlan területen lehetne folytathatni a vadgazdálkodási tevékenységet - ismertette a részleteket.

A javaslat pontosítja a kis teljesítményű erőművek definícióját, amivel a megújuló energiák terjedését támogatnák. Az átlagosnál gyengébb minőségű földeken pedig nem kellene talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni a kis teljesítményű erőművek telepítéséhez - tette hozzá.

Indokolatlannak nevezte, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyéhez kössék a területek művelés alóli kivonását, ha azt mezőgazdasági célú tereprendezésre vagy öntözési célú létesítmények telepítésére hasznosítják. A módosító javaslat a földvédelmi járulék fizetési kötelezettségét is megszünteti - hangsúlyozta a képviselő.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztviselőinek a megválasztásukat követő 15 napon belül kellene megszüntetniük az összeférhetetlenségi okokat.

A mezőgazdasági termékpiacokon tapasztalható tisztességtelen magatartásokat törvényi szinten kell szabályozni - szögezte le. 
    
A kormány részéről Nagy István államtitkár azt mondta, hogy a javaslat olyan elemeket érint, amelyek összességében az agrárium versenyképességét növelik. Kiemelte, hogy annak alapján 2037-ben valamennyi vadászterület üzemterve egy időben jár majd le. A földhasznosítási kötelezettség teljesítése rugalmasabbá válik, miközben az átlagosnál gyengébb földeken kis teljesítményű naperőműveket lehet telepíteni - tette hozzá. Az államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium nevében támogatást kért a javaslatnak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!