MENÜ

A világ ötödik ló-CT készülékét avatták fel az Üllői Campuson

Agro Napló 2021.03.01.

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) Lógyógyászati Tanszéke és Klinikája egy olyan CT – azaz röntgensugárral történő számítógépes rétegvizsgálat elvégzésére alkalmas – berendezéssel gyarapodott, amiből a világon ezenkívül még csak további négy másik található – tette közzé az ÁTE honlapja az avatást követően február második felében.

Fotó: Balázs Gusztáv

 

A 280 millió forintba került csúcskategóriás, nagy felbontóképességű diagnosztikai eszközt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Sótonyi Péter professzor, az ÁTE rektora és Bodó Gábor professzor, a tanszék és klinika vezetője adta át rendeltetésének. Az ünnepségen részt vett Náray-Szabó Gábor, a Marek József Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dallos Gyula, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, valamint Kovács Levente professzor, az Óbudai Egyetem rektora is.

A magyar lovas élet különleges eseménye, hogy a Kiválósági Program támogatásából a lovak álló helyzeti vizsgálatát lehetővé tevő CT berendezés felavatására kerülhet sor – mondta köszöntőjében Sótonyi Péter. Ez az 5. ilyen berendezés a világon – Európán kívül egyetlen sem található ebből! A legközelebbi Svájcban, 1032 kilométer távolságban működik. „A Lógyógyászati Tanszék és Klinika fejlesztése során elértük, hogy a közép-európai térségben egyetemünkké a vezető lógyógyászati klinika. Az anyagi bevétel mellett nagy értéke van a kivívott szakmai presztízsnek is, ami által még több – sok esetben vagyont érő – lovat hoznak gyógyítani az egyetemre. A beruházás fontos lépés ahhoz, hogy a repülőtér és autópályák melletti Üllő nemzeti lovas központtá váljon” – mondta a professzor.

Emellett az ÁTE rektora büszkén szólt arról is, hogy itt bebizonyosodott, haza lehet hívni a külföldön dolgozó szakembereket is.

Bodó Gábor sebész-specialista Svájcból, Nagy-Schuller tot Peursum Annamária sántaság-specialista klinikai állatorvos és Bakos Zoltán egyetemi docens, belgyógyász-specialista Angliából jött vissza Magyarországra és világhírrel örvendeztetik meg a klinikát. Gyógyítanak, kutatnak és oktatnak. A megfelelő feltételek mellett a magyarságuk is hazahozta őket. Bodó Gábor alma materbe érkezése óta a beteglétszám majdnem a duplájára nőtt.

A 90 centiméter átmérőjű CT műszerben bódítással a ló elülső és hátulsó lába is vizsgálható. A készülék akár 600 kilós tömegű ló medencéjéről is kiváló képet alkot.

Sótonyi Péter a klinika nagyelőadójában tartott előadásában az álló helyzetű elülső végtag CT vizsgálatára egy csüdízület feletti elváltozás diagnosztizálásáról mutatott be példát. A hátulsó végtag vizsgálatáról vetített képen egy feltehetően csánkficam következtében létrejött ízületi gyulladást lehetett látni. A résztvevők álló helyzetű fej-nyak vizsgálatról továbbá fekvő helyzetben elvégzett nyak- és hátcsigolyák, valamint csípő és hátágyék vizsgálatáról is láthattak képeket. A berendezéssel olyan eseteket lehet diagnosztizálni, amire a röntgennel nincs lehetőség.

Az átadóünnepségen elhangzott, hogy az egyetemnek októberben sikerült bérelni Angliából egy álló helyzetben vizsgáló Hallmarq MRI berendezést. Ebből is csak kevés működik Nyugat-Európában. Keletre Isztambulig kell utaztatni a lovat ilyen vizsgálatra. Alkalmazásának példáiból az intézmény vezetője a mély ujjhajlító ín súlyos sérüléseinek vizsgálatát emelte ki.

Palkovics László elmondta: 2014-ben nem kellett hosszasan győzködni őt arról, hogy legyen újra önálló Állatorvostudományi Egyeteme Magyarországnak. Szükségszerű volt, hogy a nemzetközi mezőnyben megbecsültséget élvező szellemi műhely ezt a lehetőséget elnyerje.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője úgy vélte, az új CT-vel talán egy helyet még előbbre is lépett a ranglistán az ÁTE. Megerősítette, hogy a kormány 69 milliárd forinttal támogatja a campusbővítést, amit az egyetem saját forrásaival egészít ki.

A miniszter kifejtette, hogy az elmúlt hat évben sok változás indult el a felsőoktatásban. A gazdálkodási struktúraváltás nyomán az egyetemek más módon kezdtek el működni. Konszolidációjukból született a modellváltás, amelyet az ÁTE is elsők között valósított meg. Megítélése szerint az államháztartási korlátok közül kiszabadult egyetem máris érzi az alapítványi működés előnyeit.

Azt is elmondta, hogy az új európai uniós költségvetés ciklusban 1500 milliárd forintot szeretnének a magyar egyetemekre fordítani, ami közel ötszöröse az előző időszak forrásainak. Az állam emellett folyamatosan emeli a kutatásra fordított összeget, ennek az eredménye az ÁTE ló-CT beszerzése is.

A kivételes teljesítmények kivételes eszközöket igényelnek, ezért a tárca a tématerületi kiválósági programban 450 millió forintos támogatást nyújtott az Állatorvostudományi Egyetemnek. Ebből 280 millió forintba került az új, csúcskategóriás, nagy felbontóképességű CT, amelyben a lovakat álló helyzetben, altatás nélkül is lehet vizsgálni. A fennmaradó összeget az intézmény állatgyógyászati kutatásaira fordítják.

Az eseményen a miniszter azt is elmondta, hogy szeptembertől új, három pillérre épülő finanszírozási struktúrát vezet be a kormány a magyar felsőoktatásban, amely figyelembe veszi a felsőoktatási tevékenység különbségeit is.

Ebben nemcsak az oktatás költségét térítik meg hallgatóarányosan, hanem az intézmények kutatási tevékenysége és az infrastruktúra fenntartása is külön finanszírozási formát kap. Ezt a három hosszú távú szerződés keretében finanszírozzák, így az alapítványi működés és az új finanszírozási rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbek legyenek.