Az agrárgazdaság versenyképességének erősítését szolgáló törvénycsomag általános vitájának kezdetén az indítványt frakciótársával, Font Sándorral közösen beterjesztő Győrffy Balázs (Fidesz) az MTI szerint azt hangsúlyozta: a kezdeményezés kedvező hatással lesz az ágazatra, ezért mindenkit annak támogatására kér. Kiemelte: a módosítás régi szabályozási hiányosságokat orvosol, például a vadkárok területén, ahol hatósági feladattá teszi a védett állatok okozta vadkár megtérítését, ugyanakkor egyértelműsíti az agrárkamara működésének egyes szabályait is.

Kormány: fontos apró módosítások

A kormányzat képviseletében felszólaló Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, számos apró, de összefüggéseiben jelentős változtatást tartalmaz ez a tipikus salátatörvény. Szintén utalt arra, hogy a természetvédelmi törvény szabályait átalakítva állami kompenzációt kaphatnak mindazok, akik védett állat károkozását kénytelenek tárni.

Fidesz: gyakorlati tapasztalatok indokolják a módosítást

Czerván György (Fidesz) a törvényjavaslat által érintett öt jogszabály hatályba lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosítást, amelyet a Fidesz-KDNP támogat. A természetvédelmi törvény módosításával a védett állatok által okozott kárt a jövőben a természetvédelmi hatóságnak kell megtérítenie - ismertette.  

Elmondta, a vadászati törvény módosításával a vadgazdálkodási tájegység határának módosítása az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján az üzemtervi időszakon belül is lehetővé válik. A javaslat arra is reflektál, hogy az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált - magyarázta. Közölte, a vízitársulatoknál a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Hozzátette: az agrárkamaránál az eljárási rendet egyértelműsíti az indítvány.

Jobbik: aggályos a vízitársulatokról szóló és a vadgazdálkodási szabálymódosítás

Steinmetz Ádám (Jobbik) logikusnak és ésszerűnek nevezte a természetvédelmi törvény módosítását. Szintén helyeselte azt, hogy a vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát. Azt azonban nem támogatta, hogy a tag nem követelheti vissza a 2012. december 27. előtt rá a küldöttgyűlés által kirótt és befizetett összeget. Szerinte zömében csatorna-beruházásokra adták a pénzt a tagok és ezekkel a pénzekkel el kell számolni, nem lehet más alapba rakni őket.

Bízik benne - mondta - , hogy az ésszerű eseteket kivéve a módosítás önkényesen nem írja át a vadgazdálkodási tájegységi határokat és ezáltal vadászterületek határát sem. A 2016-ban húsz évre megszerzett vadászati jogokat korlátozni alkotmányellenes lenne - közölte. Azt firtatta, ki lesz a felelős a belterületi vadkárokért.   

MSZP: természetvédelmi és gazdálkodói aggályok is felvethetők

Varga László (MSZP) hozzászólásában problémának nevezte, hogy szembeállítják a természetvédelmi hatóság és a gazdálkodók érdekeit, meg kellene találni a két érdek között az optimumot. Szerinte a gazdálkodót anyagilag érdekeltté kellene tenni az élőhely és a védett fajok megőrzésében. Hozzátette: gyengíti a természetvédelmi garanciákat, hogy kikerül a törvényből a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám. Közölte, hátrányos a mezőgazdaságnak, hogy csökkentik a vadkáralap fedezetét.

Szorgalmazta az öntözött területek növelését versenyképességi szempontok miatt. Szólt arról is, hogy az MSZP változatlanul szeretne az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja lenni, aktuálisnak látják a frakciók ezzel kapcsolatos megállapodásának felülvizsgálatát.

Demokratikus Koalíció (DK): nem a versenyképességre irányuló pontokkal foglalkozik a javaslat

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka azt mondta, az agrárium nem csak azzal foglalkozók, az abban dolgozók ügye, hanem mindenkié. Hozzátette: a törvényjavaslat agrárkamaráról szóló módosításait egyértelműen elutasítják, szerinte a kamara ebben a formában nem képviseli a gazdák érdekeit. Akkor tudnák támogatni a javaslatot, ha a kamara egy politikailag független szerv lenne - jegyezte meg, hozzátéve: az agrárkamara, amikor arról kellett volna beszélni, mi a helyzet a versenyképességgel, egyáltalán nem szólalt meg. Bár salátatörvényről van szó, alapvetően nem olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a magyar mezőgazdaság versenyképességére irányulnak - mutatott rá a DK-s politikus. Kitért arra is, hogy uniós források nélkül a versenyképesség fenntarthatatlan lenne. Arról is beszélt, hogy a 400 napos elbírálási idő nem tartható, az a magyar agrárium versenyképességét nem növelni, hanem folyamatosan csökkenti.

Farkas Sándor, a szaktárca államtitkára a képviselői észrevételekre úgy reagált, ma valóban meglehetősen szűk területen valósul meg öntözés. A 70-es években kiépített művek elavultak, vagy tönkre mentek, ezek rekonstrukciója elkerülhetetlen. Gondot okoz ugyanakkor a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változás - jegyezte meg az államtitkár. Közölte: a kormány a kamarával közösen 120-130 ezer hektár öntözésre való felkészítését szeretné elindítani a jövőben. Ez aránylag kis költséggel megvalósítható, és aztán minden évben fix összeggel támogatnák az öntözésfejlesztést. Az öntözővíz azonban önmagában nem elég, mellette megfelelő technológiákra, fajtákra és természetes csapadékra is szükség van - tette hozzá.

Az agrárium versenyképességéről azt mondta: az a technológiai fejlesztés és fejlődés ami elmúlt 6-8 évben elindult, minőségi változást jelent. A robotika elterjedése pedig egy új szemlélet megvalósítását eredményezi majd. 

Győrffy Balázs zárszavában, vadászati ügyben azt mondta: csak teljes egyetértés esetén lehet a tájegységi határt módosítani. Maga is hangot adott a vadászterületek kifüggesztéssel kapcsolatos visszásságoknak. Egyszerűbbnek nevezte, ha a kihirdetés digitálisan történne. 

Steinmetz Ádámnak (Jobbik) azt felelte, ha a fegyverlámpára gondolt a képviselő, annak használatának szabályozása szerinte egyértelműen jó irányba halad.

A különös rendeltetésű területeknek több mint 50 százaléka van állami kézben, vagyis jogi értelemben eddig is megtehette volna a többségi tulajdonos állam, hogy felmondja az előhaszonbérleteket - válaszolta egy másik felvetésre.

Kijelentette azt is: ha egy természeti érték védelme közérdek, akkor az okozott kárt is közpénzből kell fedezni.

Vadai Ágnesnek (DK) úgy felelt: neki is hiányérzete van, amikor a DK sajtótájékoztatójáról utóbb kiderül, hogy "alaptalan marhaságokat" beszélnek. Európai átlagos helyzetnek nevezte, hogy olyan szigorú előírások vonatkoznak a termelőkre, amelyeket, ha betartanak, a világpiacon nem tudnak versenyképesek lenni. Cserébe igen szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak tesznek eleget - jelentette ki. Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.