MENÜ

Az állattenyésztés nyertese lesz a 2014-2020-as ciklusnak

2014.08.11.

Az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertesei lesznek, és hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez - mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Bonyhádon, a XVIII. országos agrárfórumon.

Nagy István előadásában emlékeztetett: 2014 és 2020 között az EU közös agrárpolitikájának költségvetése 373 milliárd euró, ami 48 milliárd euróval kevesebb a 2007-2013-as keretnél, de a Magyarországra jutó 12,3 milliárd euró 1,9 milliárd euróval nagyobb, mint az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban.

    Elmondta, 2020-ig érvényben marad a területalapú támogatás, amelynek összege 2014-ben várhatóan hektáronként 68 ezer forint lesz; a pontos összeget a szeptemberi forint/euró árfolyam dönti el. A termeléshez kötött különleges tejtámogatás idei 43,3 millió eurós kerete a tej kilogrammja után 9 forintos támogatást jelent majd – tette hozzá.

    Az államtitkár szerint az állattenyésztők számára kedvező a KAP új zöld komponense, amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Az éves pénzügyi keret 15 százaléka lesz termeléshez kötött támogatás, aminek célja a munkaigényes ágazatok, köztük az állattenyésztés támogatása.

    Kitért arra is, hogy az állattartók beruházási támogatásra is számíthatnak az állattartó telepek további korszerűsítéséhez, az állatjóléti körülmények és a takarmánytárolás feltételeinek javításához. Ezen a területen az energiahatékonyság javítása a célunk – mondta.

    Nagy István beszámolt arról, hogy a hazai állatállomány csökkenése ugyan nem állt meg, de a kérődző állatok létszáma nőtt. Közlése szerint sikerült megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését: 2013. decemberére az egyedszám meghaladta a tíz évvel ezelőtti 724 ezret. 

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felszólalásában kitért arra, hogy küszöbön áll a tenyésztésszervezés liberalizációja. Az EU a globális tenyésztésszervezés híve, a szimentáli és a holsten-fríz fajták tenyésztése már multinacionális cégek kezében van - mondta.

    Hozzátette: ha a globalizáció megvalósul, akkor a nemzeti tenyésztéspolitika óriási veszélyben van. A magyar állattenyésztés érdeke az, hogy fenn tudjuk tartani a hazai tenyésztési rendszert.

    Arról is szólt, hogy a NAK javaslatot tesz a kormánynak, hogy az Agármarketing Centrum (AMC) és forrásai kerüljenek a kamarához. Az elnök úgy vélte: az AMC jelenleg a magyar mezőgazdaság és az élelmiszer bizonyos részeivel nem foglalkozik.

    A fórum zárásaként Győrffy Balázs és Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke együttműködési stratégiai megállapodást kötött. A megállapodás szerint a kamara egyebek között vállalja, hogy népszerűsíti az egyesület tenyésztési programját, az egyesület pedig azt, hogy tapasztalatait megosztja a széles szakmai közvéleménnyel.

Forrás: MTI