Az életképes fejlesztés nem a támogatással, hanem az ötlettel kezdődik

Agro Napló
Hódmezővásárhelyen, a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakkiállítás és vásár helyszínén válaszolt az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központot vezető Fórián Zoltán kérdéseire a Magyar Államkincsár elnökhelyettese, Detre Miklós. A jó hangulatú szakmai beszélgetésen többek között a gazdák beruházásait, fejlesztéseit meghatározó témákról, pályázatokról, támogatásokról és a Mobilgazda Programról is szó esett.
Detre Miklós és Fórián Zoltán

Az Agro Napló helyszíni riportja következik agrártámogatásokról, megújuló, gyorsuló és egyszerűbb kifizetési folyamatokról.

A háttérben munkálkodó szakmai csapatról Detre Miklós elmondta, hogy közel 1400-an dolgoznak azon, hogy a Közös Agrárpolitikában meghatározott támogatások, és az ehhez kapcsolódó nemzeti támogatások a lehető leggyorsabban és legkönnyebben eljussanak gazdákhoz. A Magyar Államkincstár szerteágazó tevékenységet folytat, több mint 200 jogcímen juttatják el a támogatásokat a termelőknek. Ez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból (EMVA) biztosított közösségi források és a nemzeti források körét jelenti. A feladat nagy, 2020-ban több mint 950 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak a Garancia Alapból, melynek egy jelentős része normatív, tehát területalapú, illetve állatlétszámhoz, vagy termeléshez kötött támogatás. A Vidékfejlesztési Alapból pedig zömében pályázati formában jutnak el a kedvezményezettekhez – folytatta.

A beszélgetés fontos aktualitása, hogy hagyományosan október közepén indul el az előlegek kifizetése, amiket jól lehet használni a banki finanszírozásban. Idén a korábbi évekhez hasonlóan október 18-án megkezdődik az előlegfizetési szakasz, amiben a minél gyorsabb és minél nagyobb kifizetés a cél – mondta Detre Miklós. Azzal folytatta, hogy ez 2021-ben is el fogja érni az elmúlt év nagyságrendjét, ami azt jelenti, hogy az első napokban 50-100 milliárd forinthoz jut a 130 ezernél is több gazdálkodó.

Gyorsulás tapasztalható a kifizetéseknél

A folyamat két legfontosabb szereplője az ügyfél és a kifizetéseket teljesítő hivatal, továbbá lényeges a szakmai irányítást ellátó Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkája is, ez utóbbi szakemberei például még mindig a kérelmek 2/3-ának beadásánál segítenek a gazdáknak. A szereplők az elmúlt évek munkája során közösen tanulták meg, hogyan lehet jobbá, gyorsabbá tenni a lépéseket annak érdekében, hogy a korábbiaknál jobb minőségű, pontosabb kérelmek érkezzenek be a Magyar Államkincstárhoz. Ehhez a szervezet részéről folyamatos fejlesztésekkel járulnak hozzá – fogalmazott Detre Miklós.

A nyertes pályázók elbizonytalanodása és a rendkívüli forrásbőség

A szakember kitért arra is, hogy az agrárpolitika hatalmas részt tesz ki az Európai Unió költségvetésében, amit jól mutat az, hogy az előző 7 éves ciklusban biztosított vidékfejlesztési forrás, ami árfolyam függően mintegy 1400 milliárd körül alakult, a második legnagyobb összegű operatív program volt a GINOP után. A magyar kormány 2020 év végén meghozott döntése nyomán mostantól kezdve a Vidékfejlesztési Forrásokhoz a korábbi 17 százalék helyett 80 százalékot biztosít a gazdálkodók részére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mintegy 4500 milliárd forintos plusz forrás érkezik a következő 7 éves ciklusban az agrárágazatba, ezen belül a Vidékfejlesztési Programba. Ezt megelőzően még 2 átmeneti évben kell dolgozni az előző ciklus feltételeihez igazodva, amiből 2021-ben az első évet teljesítjük. A megnövelt nemzeti forrás következtében időarányosan 1500 milliárd forint plusz támogatás kerül be a rendszerbe. Fontos tudni, hogy a gazdák az előzőleg lekötött forrásait és folyamatban lévő beruházásait sem mindenhol valósították még meg, ugyanis a sok pénz árfelhajtó erővel bír, ezért sokan kivárnak és figyelik a lehetőségeket. Arról hallani, hogy a komoly áremelkedésre tekintettel az Agrárminisztériumban dolgoznak azon, hogyan lehetne beépíteni a támogatásokba és az elszámolásokkor valamilyen mértékben figyelembe venni a drágulást, és változás esetén a MÁK ehhez igazítja majd a végrehajtást és a kifizetéseket – közölte.

A jelenleg futó pályázatokhoz kapcsolódóan minden szakmai javaslatot megvizsgálunk, az irányító hatósággal szoros együttműködésben igyekszünk az eljárásokat egyszerűsíteni a gyorsítás érdekében. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy a beadott pályázatok elbírálása után 4 hónappal már támogatói okiratok születnek, és 3 hónap alatt már le tudjuk zárni a kifizetési kérelmeket. Továbbra is dolgozunk a folyamatgyorsításon – mondta. A szakember mindenkit arra biztatott, hogy a megkezdett beruházásokat minél hamarabb valósítsák meg, az elszámolásokat igyekeznek mielőbb befejezni, hogy a támogatások kifizetésével haladhassanak előre. Külön kiemelte, hogy a termelők az innovatív ötletekre pályázzanak.

Pályázati szezon van, érdemes körülnézni, de az ötlet legyen az első

Detre Miklós elmondta, hogy szinte az összes beruházásos pályázat nyitva van, így rengeteg lehetőség adott a hazai gazdaságok fejlesztésére. A Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, vagyis a precíziós pályázat az egyik legnépszerűbb, de a külterületi közutak önkormányzatok számára nyitott lehetősége is keresett, továbbá nyitva vannak még az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló kiírások, illetve hamarosan nyílik a takarmánykészítésre, illetve a szárítóépítésre vonatkozó pályázatok is. A feldolgozóipar szereplői is több pályázati lehetőség közül választhatnak.

Detre Miklós szerint annak, aki látja a jó példákat és megvalósult beruházásokat, minden lehetősége adott a jó kezdésre, vagy a korábbi fejlesztéseinek folytatására. Szerinte a legjobb, ha a gazdálkodók azzal kezdik, hogy felmérik, van-e élet- és piacképes ötletük, és nem azzal, hogy épp mire van támogatási pénz. A mostani időszak tökéletesen alkalmas erre, a jó ötletek megfelelő pályázatokra találnak – mondta. A jól működő üzleti terv alapfeltétel, és rendkívül fontos a több évig kitartó, adott esetben egymásra épülő fejlesztések megvalósulása is. Abba az irányba érdemes elmozdulni, amire a piacnak igénye van. A versenyképesség megtartása és növelése érdekében el kell indulni a fenntartható, költséghatékony termelés megvalósítása felé – közölte.

Fórián Zoltán és Detre Miklós

Közös Agrárpolitika: egyre összetettebb feltételrendszereknek kell megfelelni

Detre Miklós szerint a következő KAP-ciklusra való felkészülés időszakában nagy segítség, hogy az elmúlt évtizedben a tagországok is sokat fejlődtek abban, hogyan mérjék fel azokat az igényeket, amiket valóban támogatni kell. Ez a mostani pályázati kiírásokat megelőzően is megtörtént a szakminisztérium részéről az ágazati szereplők részéről begyűjtött információk alapján. Az igényeknek megfelelve jelölték ki a támogatandó területeket és fogalmazták meg a pályázati felhívásokat. A KAP változásainak fő irányait már ismerjük, a részletekről viszont egyelőre nagyon keveset lehet tudni. Újdonság, hogy minden tagországnak, így Magyarországnak is egy egységes agrárstratégiát kell benyújtania, így a Vidékfejlesztési és a Garanciális Alapból fizetendő források kezelése valamilyen mértékben össze fog fonódni – folytatta. Ennek fontos része, hogy a területalapú és az állatlétszám alapú támogatások háttérrendszerei, a MEPAR, az ENAR és az ehhez kapcsolódó digitális fejlesztések rendben legyenek, és megfeleljünk az EU által támasztott új elvárásoknak.

Így haladnak a kifizetések

A tavalyi, 2020-as év egységes kérelmekhez kapcsolódóan mintegy 170 ezer gazda adott be kérelmet, ezekre 450 milliárd forintnyi kifizetést teljesítettek, ennek egy része áthúzódott 2021-re is. A Vidékfejlesztési Program keretében pedig mintegy 900 milliárd forint kifizetése teljesült az előző ciklusban, ami azóta is heti szinten több milliárdos összeggel előre haladva folytatódik tovább.

Fontos újítás: a Mobilgazda Program

Az Európai Unió mezőgazdasági támogatások kifizetése másfél évtizedese történet Magyarországon – folytatta a szakember. A folyamatos technológiai fejlesztés, a digitalizálás motorja a Kincstár és elődszervezete. Az innováció eredménye a szinte összes jogcímben lehetséges elektronikus benyújtás. Detre Miklós szerint tartják magukat a korábbi fejlesztési irányokhoz, ami megjelenik a pályázatok célterületeként is. Az egységes kérelmek benyújtásával egy időben bevezették a Mobilgazda alkalmazást iOS és Android operációs rendszerre is. A program sok olyan funkciót tartalmaz, ami megkönnyíti a gazdáknak a hivatallal való kapcsolattartást, ilyen például az időpontfoglalás, az elektronikus iratok beküldése és lekérése, a határidőnyilvántartások, az üzenetküldő és -fogadó rendszer.

Az alkalmazás egyik legnagyobb fejlesztése, hogy georeferált fényképeket lehet vele a hivatal számára küldeni, amivel meg lehet spórolni a helyszíni szemle szervezése és megvalósítása körüli feladatokat. A gazda saját telefonjával készített fotókat lehet továbbítani a hivatallal előzetesen egyeztetett szempontok szerint. A program ehhez a kijelzőn vektornyilakkal nyújt segítséget a termelőknek abban, hogy mennyire emeljék fel, vagy fordítsák el a készüléket az adott célterületen a megfelelő felvétel készítéséhez. Az így rögzített és beküldött képek megfelelnek és beilleszthetők a MÁK ellenőrzési rendszerébe, mert pontosan megmutatják a helyszínt, az időpontot és azt, amire a helyszíni ellenőrzés során a munkatársak kíváncsiak lennének. A rendszer a gazda megfelelő GPS-pontosságú készülékének segítségével területmérésre is alkalmas. Így a termelő maga körbejárhatja a területét, és a rögzített adatok beépülnek a kérelembe, majd rögtön láthatók a hivatal illetékesei számára is. Így itt sincs szükség helyszíni ellenőrzés szervezésére.

A beszélgetés végén Fórián Zoltán utolsó kérdése a magyar mezőgazdaság jövőjére vonatkozott, kíváncsi volt rá, hogyan látja ezt a Magyar Államkincsár elnökhelyettese. Válaszában Detre Miklós elmondta: bízik benne, hogy a kérelmek és a pályázatok beadásának lendülete megmarad. Ezzel kapcsolatban azt ígérte, hogy a MÁK részéről azon dolgoznak, hogy egyre gyorsabban és nagyobb mértékben tudják teljesíteni a gazdák irányában a kifizetéseket.

Szerinte a források megfelelő felhasználása esetén a magyar agrárium jövőképe rendkívül kedvező, mert egy modern, környezettudatos, hazánk önellátását mindenben kiszolgálni képes, sokat exportra termelő magyar mezőgazdaság jöhet létre.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!