MENÜ

Az EU mezőgazdasági biztosa optimista az agrárium jövőjével kapcsolatban

Agro Napló 2022.03.28.

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa március elején tett látogatást Magyarországon, és találkozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, valamint Nagy István agrárminiszterrel is, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa a V4 + 4 találkozón vett részt a magyar fővárosban. Az agrárkamarai tárgyalásokat követően Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos és Győrffy Balázs, a NAK elnöke door-step sajtótájékoztatót tartott a köztestület budapesti székházában.

 

Győrffy Balázs az EU mezőgazdasági biztosával folytatott megbeszéléseket intenzívnek és izgalmasnak nevezte. A szóba került témákról elmondta: szerepelt közöttük egyebek mellett az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja, aminek egyik meghatározó eleme az a stratégiai terv, amelyet Magyarország már a múlt év végén be is nyújtott az Európai Bizottsághoz. A mezőgazdasági biztos ezzel kapcsolatban azt az ígéretet tette, hogy konstruktív tárgyalásokon vitatják majd meg a magyar tervezetet. Ennek alapján várhatóan olyan megoldás születik majd, ami a magyar mezőgazdaság számára előnyöket és nem hátrányokat jelent.

A NAK elnöke tájékoztatott ugyanakkor arról is, hogy a tárgyalásokon jelen lévő, a gazdálkodókat képviselő szakemberek kifejezték aggodalmukat a Green Dealnek, azaz Zöld Megállapodásnak nevezett programmal kapcsolatban, mert úgy ítélték meg, hogy ez a program sok kockázatot hordoz és tartalmaz, ami nincs arányban a várható hozadékkal. Ezért kérték, hogy gondolják újra a Green Deal elveit és tartalmát, és az új változat elkészítésébe vonják be a gazdálkodók képviselőit is, mert eddig nem így történt.

Emellett szóba került a sertéságazat helyzete is az unió országaiban. Ez egyetlen mondattal jellemezhető, nevezetesen: súlyos problémával küzd a tagországokban az ágazat. Ezért összeurópai megoldást kell találni a magyar gazdálkodók szerint a sertéságazat stabilizálására az unióban. Beszéltek továbbá a klímaváltozás és az ehhez kapcsolódó öntözés helyzetéről is. Ebben a témában is meg kell alkotni egy komoly programot annak érdekében, hogy ezen a területen is előre lehessen lépni.

Győrffy Balázs kiemelte azt a véleményt is, miszerint az állattenyésztés megbélyegzése az EU-ban általánosnak mondható. A vörös húsok promócióját az unió nem hajlandó támogatni a fogyasztást népszerűsítő programok között, ami egyértelmű diszkriminálása egyes ágazatoknak tudományos megalapozottság nélkül. A magyar gazdák véleménye az, hogy közösen kell harcolni azért, hogy az állattenyésztés ne legyen megbélyegzett ágazat. Emellett el kell érni azt is, hogy az agrár- és élelmiszerágazat ne bűnbak legyen a klímaváltozás elleni harcban, hanem egy olyan ágazat, amiben a társadalom partnerre talál ebben az ügyben.

Janusz Wojciechowski a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy a mostanihoz hasonló találkozókra nagy szükség van, ezért jött örömmel Magyarországra is. Továbbá köszönetet mondott a magyar gazdálkodóknak mindazért a megfeszített munkáért, amit az elmúlt két évben a koronavírus-járvány idején tettek a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság zökkenőmentes működtetéséért. Ennek a magatartásnak is köszönhető, hogy a többrétű válság nem vált élelmezési válsággá is. Kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború mind Magyarországot, mind pedig Lengyelországot közvetlen közelről érinti, mivel mindkét állam közvetlenül határos Ukrajnával. Az orosz agresszió Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett a világon. Egyben megköszönte azt a szolidaritást a magyar társadalomnak, hogy Magyarország segíti az Ukrajnából a háború miatt elmenekült embereket. Mindez pedig szintén újabb kihívást jelent a mező- és élelmiszer-gazdaság számára is, hiszen a kereskedelem és a beszállítások akadoznak. Főként ez a helyzet azokat az országokat sújtja leginkább, amelyek közvetlenül határosak Ukrajnával.

A mezőgazdasági biztos a szakmai kérdéseket összefoglalva kitért a green deal programra, ami – véleménye szerint – egy politikai döntés, ami pedig a további folyamatot illeti, annak alapja a tagországok által benyújtott stratégiai terv lesz. A magyar mezőgazdaság működését az elkövetkező néhány évre a Bizottságnak benyújtott stratégiai terv határozza meg alapvető módon. Jelezte: Magyarország határidőre adta be saját stratégiai tervezetét. Ez pedig megadja a reményét annak, hogy határidőben lehessen azt elfogadni és bevezetni. Ezt azonban csak a szükséges tárgyalások és módosítások után lehet majd alkalmazni. Tökéletes terv ugyanis nincsen – tette hozzá a mezőgazdasági biztos, kiemelve, hogy minden terv igényel korrekciókat és módosításokat. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a magyar stratégiai terv alapvetően kedvező lesz a magyar agrárium számára.

A találkozón kiemelt témaként szerepelt még a sertéstenyésztés helyzete is, ez ugyanis európai szintű probléma. Ehhez Magyarországon még hozzájön az afrikai sertéspestis, (ASP) valamint a takarmányárak drasztikus növekedése – mondta Janusz Wociechowski. A helyzet stabilizálása érdekében az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket tervez, aminek egyik fontos eleme lehet a sertéshús magántárolásának megszervezése. A napokban kezdi meg munkáját az a reflexiós munkacsoport, amelynek a válságkezelés részleteit kell kidolgoznia. A mostani intézkedésektől ugyanis nagyon sok függ – hívta fel a figyelmet a mezőgazdasági biztos –  mert ezektől függ az európai sertéságazat jövője. Az ágazat ugyanis most válságról válságra bukdácsol, és működését új alapokra kell helyzeni, ami figyelembe veszi, hogy az ágazatban működő termelők tevékenysége egyre inkább a koncentráció irányába halad. Ezért a sertéságazatban lejátszódó folyamatokat figyelmembe véve sürgős megoldást kell találni a jövőbeni működés biztosítására. Megjegyezte: ezek az ügyek nemcsak a magyar gazdákat foglalkoztatják, hanem az unió egészében dolgozó gazdálkodókat is. Például a gázárak növekedése miatt a növényvédő szerek ára is emelkedett – tette hozzá. Utalt arra is, hogy az EB a napokban terjeszti elő azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az áremelkedések hatását minden tagállam maga ellentételezhesse a mezőgazdasági termelői számára.

Janusz Wojciechowski rámutatott arra, hogy mostani budapesti utazása nagyon fontos volt, mivel a V4 + 4 tanácskozáson vett rész, ami ebben a mostani helyzetben alapvető kérdéseket vitatott meg, ugyanis a részt vevő országokat a mostani válság közvetlenül is érinti.

Újságírói kérdésre a mezőgazdasági biztos elmondta még, hogy a stratégiai terv által érintett kérdéskörökről átfogó megbeszélést folytatott Nagy István agrárminiszterrel, amelynek eredményeként megállapította, hogy néhány fontos kérdést sikerült tisztázni, de a tervről majd a kijelölt munkacsoportok tárgyalnak részletesen. A megbeszélések második körében kerül sor a további észrevételi listák előterjesztésére, amelyeket ugyancsak meg fognak vitatni, és ennek alapján véglegesítik a tervezetet. Ennek alapján idén az elő félév végére várhatóan jóváhagyhatják a magyar stratégiai tervet. Hozzáfűzte: a megreformált KAP azonban csak 2023. január 1-jén lép majd életbe.

Janusz Wojciechowski az Agro Napló kérdésére válaszolva közölte: úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet ellenére van ok optimizmusra, mert az agrárágazat és az élelmiszer-gazdaság előtt továbbra is szép jövő áll, mivel jelentős lehetőségekkel rendelkezik. Főként a kis- és közepes vállalkozások számára nyithat nagyobb teret a piacon a jövő, mivel a rövidebb ellátási láncok nagyobb szerepet kapnak. Ez lehetővé teszi a fiatalok elvándorlásának csökkentését a vidéki térségekből. A minőségi élelmiszerek iránt ugyanis a jövőben szintén nagy lesz a kereslet az egész világon, és mivel az Európai Unióban termelik a világ legjobb minőségű élelmiszereit, ez megalapozza ezeket a reményeket. Magyarország e tekintetben különösen jó helyzetben van, mert az ország mezőgazdasági szerkezete olyan, hogy nagyon sok családi gazdaság működik az agrárium területén. Ez pedig előnyt jelent – fejtette ki véleményét az unió mezőgazdasági biztosa, hozzátéve: ezeket a gazdaságokat támogatni kell, hogy ki tudják használni a lehetőségeiket.

A sajtótájékoztatót megelőző megbeszélésen Győrffy Balázs több témát is szóba hozott, ezekről lapunknak a NAK részletes tájékoztatást adott. A köztestület elnöke többek között jelezte: Magyarország az előírt határidő előtt, tavaly december 30-án már benyújtotta Magyarország KAP Stratégiai Tervét az Európai Bizottsághoz. A Stratégiai Terv tartalmát a gazdák bevonásával, széles körű társadalmi egyeztetések mentén alakították ki. Így elmondható, hogy egy olyan agrár-élelmiszeripari támogatási rendszert sikerült kialakítani a következő időszakra, ami környezet- és éghajlatvédelmi szempontból is kellően ambíciótus, illetve a termelők és feldolgozók oldaláról is eredményesen megvalósítható.

„Ez utóbbi egy nagyon lényeges szempont – mutatott rá a NAK elnöke –, mert hiába tűzünk ki rendkívüli célokat, ha nincsen ember, aki azt képes és hajlandó véghez vinni. Muszáj tehát a realitás talaján maradni, és a termelőkkel partnerséget keresni, mert az európai mezőgazdaság megreformálása is csak azokkal hajthatók végre, akik az élelmiszert előállítják”.

Közölte ugyanakkor, hogy az Európai Zöld Megállapodásnak keresztelt dokumentum inkább nevezhető diktátumnak, mint megállapodásnak, hiszen a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiákban foglalt célok kitűzése az agrár-élelmiszeripari szereplők megkérdezése nélkül történt.

„Elfogadhatatlannak tartjuk – hívta fel a figyelmet –, hogy a mezőgazdaságot érintő kérdésekben nem kérik ki a gazdálkodók véleményét. Itt az ideje, hogy a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) ne Frans Timmermansnak, a Bizottság alelnökének kottájából olvasson, hanem végre tegye a dolgát és álljon ki az európai agrárium szereplőiért. Ne az unió élelmiszer-ellátását biztosító gazdálkodók legyenek kikiáltva a fő bűnösnek”.

Továbbra is szeretnénk, ha látni lehetne a korábban ígért átfogó, kumulatív hatástanulmányok eredményeit, amelyek alátámasztják a stratégiában foglaltak elvárt sikerességét. A jelenleg rendelkezésre álló tanulmányok olyan folyamatokat vetítenek előre, amely jelentős terheket rónának az európai termelőkre, a fogyasztók számára sem garantálják az elképzelt előnyöket, továbbá pozitív környezeti hozadékuk is kérdéses.

A növényvédőszer-, műtrágya- és antibiotikum-használatban tervezett rendkívüli csökkentések eredményeként számos termelő felhagyna a mezőgazdasági tevékenységével, amely mindamellett, hogy a termelés csökkenésével járna, a mezőgazdasági területek alul-használatával teret engedne az inváziós fajok „korlátlan” terjedésének, illetve magában hordozza a termelés harmadik országokba történő kiszervezésének veszélyét.

Ennek köszönhetően számos termék esetében exportőrökből importőrökké válnánk, az ebből eredő európai élelmiszer-szükségletet pedig Európán kívüli területek művelésbe vonásával lehetne csak fedezni, olyan növényvédő szerek használatával, amelyeket nálunk már betiltottak, és akkor a szállításból eredő környezetterhelést még nem is említettem. A Zöld Megállapodásban foglalt célkitűzések valódi környezeti hozzáadott értéke tehát erősen megkérdőjelezhető – utalt Győrffy Balázs egy további problémára.

Kiemelte: „félreértés ne essék, nekünk is célunk a mezőgazdaság fenntarthatóvá tétele, de a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiában foglalt, számszerűsített célok egy egyoldalú megközelítés eredményei. Kialakításuk során nem csak a tagállami sajátosságok és a regionális különbségek figyelembevétele maradt el (fűnyíró elv szerint meghatározott célok), hanem a termelőkkel való párbeszéd is.

Nem tudunk egyetérteni a növényvédő szerek drasztikus csökkentésével úgy, hogy nincs alternatíva kijelölve, illetve semmi sem garantálja azt sem, hogy a harmadik országokból importált élelmiszer ugyanúgy megfelel majd az uniós sztenderdeknek. A növényvédő szer a termelők számára is költségként jelentkezik, ezért ők is érdekeltek annak optimalizált felhasználásában. Ugyanakkor látni kell, hogy az okszerű használatból nem engedhetünk, mert ellenkező esetben például olyan élelmiszer-biztonsági kockázatokkal nézhetünk szembe, hogy fuzáriumos lesz a búza, vagy az állattartás tervszerű visszaszorítása okán elözönlenek minket az inváziós növényfajok. Az orvosoknak sem mondják azt, hogy ugyanannyi embert fele annyi gyógyszerből kell meggyógyítani”.

A megoldást nem a termelés korlátozásában és a termelők ellehetetlenítésében kell keresni – szögezte le a NAK elnöke –, hanem a környezeti szempontok mellett legalább annyira fontosak a gazdasági szempontok is, amit szintén figyelembe kell venni. Senkinek nem lehet érdeke a gazdálkodók tönkretétele.

A KAP stratégiai tervről szóló rendeletben meghatározott irányokat elfogadhatónak, betarthatónak tartjuk, a stratégiai tervet is ez alapján alakítottuk ki. Fontos, hogy ezekkel az elképzelésekkel a termelők és feldolgozók is azonosulni tudjanak, máskülönben az európai állampolgárok megfelelő élelmiszer-ellátása nem lesz biztosított.

„Remélem, hogy a KAP Stratégiai Terv hatékony és eredményes jóváhagyási folyamatában az Európai Bizottság partnerünk lesz, hiszen a termelők számára elengedhetetlen – például a vetésszerkezet kialakítása miatt –, hogy már nyáron ismertek legyenek előttük a zöld felépítményre vonatkozó részletszabályok. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre, ezért továbbra is állunk az uniós döntéshozók és a bizottsági kollégák rendelkezésére az európai mezőgazdaságot érintő ügyekben” – ismertette a magyar álláspontot Győrffy Balázs.

Az unió közös agrárpolitikájának célkitűzése, hogy a stratégiai terveknek megfelelő jövőképet mutasson a gazdák számára – jelentette ki Nagy István, a magyar agrártárca vezetője a magyar V4 elnökség második agrárminiszteri ülésén, március elején Visegrádon. A tanácskozáson, amin visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett részt vett még Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia képviselője is, az egyik legfontosabb megvitatott kérdéskör a biztonságos élelmiszer-ellátás volt. Hangsúlyozta: meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a klímavédelmi és a versenyképességi szempontok között.