MENÜ

Az EU-s támogatások kifizetését is veszélyeztetheti, ha az állattartók nem figyelnek az ammóniakibocsátás csökkentésére

Csurja Zsolt 2019.06.06.

A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek (NEC Irányelv) alapján szigorúbb követelményekre számíthatnak a magyar gazdák 2020 után az ammónia kibocsátásával kapcsolatban.

 Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadása a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezett konferencián

 

Az Európai Unió 2020 utáni Közös Agrárpolitikájának, illetve a megújult NEC Irányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez ugyanis Magyarországnak évről-évre csökkentenie kell az állattartás és a növénytermesztés során keletkező ammóniát. Ennek teljesítéséhez a trágyakezelés és a nitrogén műtrágyák használatának gyakorlatán is változtatni kell.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakmai konferenciáján az eseménynek otthont adó Hód-Mezőgazda Zrt. Irodaházában Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt a témáról. Elmondta, hogy az ammónia színtelen, erősen irritáló, bázikus kémhatású gáz, amely a szerves anyagok bakteriális lebomlásából származik, és a savas esők, az eutrofizáció (elmocsarasodás) és a talajsavanyodás kialakulását okozza. Az ammóniakibocsátás elsődleges forrása a mezőgazdaság, így itt várhatóak a legmeghatározóbb beavatkozások is. Ezt követően arról tájékoztatta a részvevőket, hogy miért fontos a mezőgazdaság által kibocsátott ammónia mennyiségének csökkentése, ami minden egyes hazai állattartó közös feladata. Ráadásul azokat, akik külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket, már most is érinti, mert több, főleg nyugati és északi EU-tagállam fogyasztói már kifejezetten figyelnek arra, hogy csak olyan húst vegyenek, amelynek előállítása során betartják a környezetvédelmi irányelveket.

Többek között az ezeknek a fogyasztóknak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye, hogy a várhatóan 2020 után következő uniós Közös Agrárpolitika céljai között hangsúlyosan szerepel a környezet és az élővilág megóvása, a lehetséges legkisebb környezetterhelés, a fenntartható mezőgazdaságból származó élelmiszer előállítás.

Mivel a mezőgazdaság, azon belül az állattenyésztés jelentős mértékben hozzájárul az ország ammónia kibocsátásához, ebben mind az Unió, mind az Agrárminisztérium számít az állattartó gazdák együttműködésére.  A változtatások minden hazai állattartó telepet érinteni fognak, és egyes esetekben korszerű technológiai beruházásokra is szükség lesz. Ugyanakkor fontos, hogy a fejlesztésekkel költségeket is lehet csökkenteni – mondta a helyettes államtitkár.

A NEC Irányelv mellett szó esett az új Közös Agrárpolitika fokozott környezeti és éghajlatpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről is, amelyek a közvetlen kifizetések előfeltétele lesz. A tagállamoknak - a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai követelményeknek megfelelően - az I. pillér keretében olyan ökoprogramokat kell kínálnia, amelyekkel abban támogatják a mezőgazdasági termelőket, hogy a kötelezően előírt követelményeket meghaladó célokat tűzzenek ki és érhessenek el.

Az új Közös Agrárpolitika 9 konkrét célt határoz meg, ezek közül a Klíma- és környezetvédelmi célok csoportja érinti az állattartási gyakorlatokat. Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében a gazdáknak változtatniuk kell az eddig megszokott gazdálkodási módszereken. Az országos levegőterhelés csökkentési program feltételeinek való megfelelés jelentős feladat. Ennek része az a mezőgazdasági alprogram, amit egy 2016-ban elfogadott uniós irányelv alapján kötelező bevezetni. Ebben Magyarország 2019. április 1-ig vállalta, hogy cselekvési programot dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel és gyakorlattal szennyezheti a levegőt a magyar mezőgazdaság. Hazánknak 2020-ra 10, 2030-ra pedig 32 százalékkal kell csökkentenie az ország ammóniakibocsátását. Juhász Anikó szerint ezek eléréséhez a trágyakijuttatás, a trágyatárolás, valamint a nitrogén műtrágya használat területén szükséges változtatni a gyakorlatokon. A kibocsátás csökkentésének megoldásai: az alacsony kibocsátású állattartási technológia, a műtrágya kijuttatásának szabályozása, a nitrogénmenedzsment, a teljes nitrogén ciklus létrehozása, a helyes takarmányozási stratégiák kidolgozása és végrehajtása, valamint a trágyatárolási és trágyakijuttatási technológiák javítása.

Amennyiben a magyar gazdák a gyakorlat során is betartják a felsoroltakat, a környezet megóvásán túl azt is segítik, hogy hazánkat nem büntetik meg a vállalt ammónia-kibocsátási érték túllépése miatt. Az ammónia cselekvési terv helyes megoldási gyakorlata sok olyan részt tartalmaz, amit betartva, az állattartó gazdák növelhetik a versenyképességüket és termelékenységüket: a korszerűsítés és a fejlesztés ugyanis hosszú távon kevesebb kiadást, több bevételt és jobb hatékonyságot jelent. A témában az idén várható részletes gazdálkodói útmutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről, hogy a gazdák pontosan tudják, mit is kell tenni ezekért a gyakorlatban - mondta a helyettes államtitkár asszony.

Mivel a karbamid alapú műtrágyák használata drasztikusan növekedett 2012 óta, ami nagyban növeli az ammónia kibocsátását, ezért óvatosabban kell velük bánni, ahogy a műtrágyákkal általában is. Ezért fontos, hogy csak eső vagy öntözés után lehet kijuttatni, kötelező a bedolgozása, és javasolt az inhibítorok használata.

A szervestrágya kijuttatás szabályaira is fokozottan oda kell figyelni, a környezetkímélőbb megoldások a következők: a csőfüggönyös, a csúszócsoroszlyás és az injektálásos hígtrágya kijuttatás. Javasolt továbbá a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv szerinti gazdálkodás, ami a még vitatott Uniós tervek szerint a területalapú támogatás előfeltétele lenne 2021-től.

Lényeges, hogy a hígtrágya sokkal erőteljesebben járul hozzá a kibocsátás növeléséhez, mint a trágyatárolás. Az állattartó telepeken a következő megoldásokkal lehet mérsékelni az ammóniakibocsátást: a hígtrágya tárolók fedése, a szorosfedél tető, a sátras rendszer, az úszófedél, a tárolózsákok, valamint a természetes kéregképződéses medence használata mind jó eszköz erre. További fontos teendő a trágyával fedett területek csökkentése, az alom ad- és abszorpciós képességének növelése, a vizelet gyors eltávolítása, a trágya feletti levegő hőmérsékletének és áramlásának csökkentése, a trágya hőmérsékletének csökkentése, a légtisztító berendezések alkalmazása, a legeltetési idő növelése, valamint az állatok földes, és kemény aljzaton eltöltött állási idejének csökkentése.

Fontos feladat lesz továbbá a nemzeti ammónia leltár kialakítása, valamint elengedhetetlen, hogy az ammónia kibocsátásának mérésére változókat, modelleket és becslést alkalmazunk. Juhász Anikó végezetül arról is beszélt, hogy az ammónia kibocsátás csökkentéséhez az adatgyűjtés is jelentősen hozzájárul, mert a pontosabb adatoknak köszönhetően csökkenthetők a becslésen alapuló kibocsátási értékek. Ehhez minden egyes magyar állattartó segítsége szükséges, amit ezúton kérek is - mondta a helyettes államtitkár asszony.