MENÜ

Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban

Nagy István: Cél a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság növelése

Agro Napló 2019.01.25.

Kettőszázezer, a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódó családi és társas vállalkozás jövője látható az idei AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállításon – hívta fel a figyelmet a rendezvényt megnyitó beszédében az agrárminiszter a térség legnagyobb agrár-gépipari szakmai bemutatóján január második felében Budapesten a Hungexpo vásárközpontban.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Nagy István hozzátette: a fő célkitűzés nem lehet más, mint e vállalkozások versenyképességének, termelékenységének és hatékonyságának növeléséhez mindazt biztosítani, amit egy kormányzat hozzátehet a gazdálkodói saját érdek helyes felismeréséből fakadó szándékokhoz és tevékenységekhez.

Ebben az évben a fejlődést támogató gazdaságpolitikai környezetet kínál a kormányzat a gazdasági szereplőknek. Ennek alapja a stabil finanszírozási környezet megteremtése. „Ezért fizettünk ki a termelők számára 2018. évi kérelmeik után  már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást előleg és részfizetés formájában és fizetünk ki a következő hetekben, hónapokban további 230 milliárd forintot, segítve finanszírozásukat és jövedelemtermelő képességük fokozását.” – mondta a miniszter.

Aláhúzta: 2019 az építkezés éve lesz, hiszen a fejlődést 620 milliárd forint – a Vidékfejlesztési Program (VP)  keretében már megítélt – beruházási támogatás ösztönzi.  A fejlesztési elkötelezettséget mutatja az is, hogy a közelmúltban 50 milliárd forintos kerettel új beruházási pályázatot is hirdettek meg az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára. Emellett továbbra is elérhető a mezőgazdasági üzemek energiahatékonyság-javítását célzó 35 milliárd forintos pályázati felhívás is Továbbá az idén el kívánják indítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási hitelprogramot is.

Nagy István jelezte: a versenyképesség nem csak a beruházásokon múlik. Ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amely révén 2019-től érdemben gyorsulhat fel az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása Magyarországon. Ez mintegy 1 millió ingatlant, közel 2,5 millió hektár területet és több, mint 4 millió tulajdonost érint.

Kulcskérdés továbbá a klímaváltozás okozta aszály káros hatásainak csökkentése és a magasabb termelési értékű növénykultúrák termesztése érdekében az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ösztönzése. Első lépésként a kormány arról döntött, hogy 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a mezőgazdasági öntözést szolgáló  állami főművek fejlesztésére. Az idén azoknak a létesítményeknek a korszerűsítése kezdődik meg, ahol a működtetés üzemelés módosítással vagy külön engedélyt nem igénylő rekonstrukciós munkával végrehajtható. „A vízkeresleti oldal újbóli megszervezésével elkezdjük befoltozni azt a lyukat, amely az állami vízszolgáltatási kapacitások és az egyes termelők között keletkezett az elmúlt évtizedekben” – hangsúlyozta az agrárminiszter. Ennek érdekében 2019. első félévében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, amelynek elsődleges feladata a termelők segítése a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában. Ezért az idén egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, és csökkentik az adminisztrációs terheket. A cél nem kisebb, minthogy belátható időn belül százezer hektárral növekedjen az öntözhető területek nagysága.

 

20190123_pel_6509-k
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Nagy István rámutatott: a XXI. században a magyar mezőgazdaság egyik kiemelt célkitűzése a tudásalapú agrárgazdaság megteremtése. Napjainkban ugyanis az agrárium minden területén megjelenő digitalizáció eredményez forradalmi változásokat. Manapság az erőgépeket – műholdas navigáció segítségével – már automatikus kormányzással irányítják. A digitalizáció alkalmazásával a szántóföldi növénytermesztésben a táblák heterogenitását is figyelembe vevő helyspecifikus beavatkozások – változó tőszámú vetés, okszerű tápanyag-kijuttatás, környezetkímélő növényvédelem – elvégzésére nyílik lehetőség, a különböző növények betakarítása során pedig hozammérést lehet végezni, és az analizálásra is mód nyílik.

Ma az a feladat, hogy a rendelkezésre álló szakmai tudásra és technikai ismeretekre támaszkodva megtalálják, és, kidolgozzák a szakemberek azokat az új módszereket, amelyek segítségével a világ egyre növekvő népességét kiemelkedő minőségű élelmiszerekkel lehessen ellátni – hangoztatta az agrárminiszter.

A Digitális Agrárstratégia (DAS) elfogadása és néhány kiemelt program elindítása az idei év fontos feladata lesz. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnék elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam/unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése. Az agrárium digitalizációja mellett kiemelten kezeli az agrártárca a következő években a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését. Annak érdekében pedig, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve hogy a XXI. századi eszközöket használó fiatalokat az agráriumhoz lehessen kötni.

Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért a tárcánál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, amelyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítenek elő. Ez a program gazdaságátadási és a pályaorientációs fókusszal is kíván segítséget nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére – mondta Nagy István. Hozzátette: „A magyar mezőgazdaság egyik kulcskérdése, hogy tudunk-e élni a lehetőséggel, tudunk-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Erről is szól az AGROmashEXPO szakkiállítás.”

 

20190123_pel_7048-k

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (Megfosz) elnöke arról beszélt, hogy a Megfosz és a Hungexpo közötti több éves eredményes együttműködésnek köszönhetően a mezőgazdasági gépeket továbbá a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat valamint az input-anyagokat és a precíziós gazdálkodáshoz szükséges kiegészítő eszközöket mintegy 35 ezer négyzetméteren mutatják be a négynapos kiállításon. A kiállítás sokszínűsége azt a célt szolgálja, hogy a magyar gazdálkodók ne legyenek híján azoknak az ismereteknek, amelyek jelenleg a korszerű – a digitalizációt is magába foglaló – eredményes munkavégzéshez szükségesek. A Megfosz évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy az általa képviselt területen megfelelő szaktudású és képzettségű emberek végezzék a munkát, és utánpótlásuk is biztosított legyen. Ezért az idén minden korábbinál több, összesen mintegy 4000 diák érkezik a kiállításra, ahol az újdonságokkal és az „okos agrárium” lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

A szervezők információja szerint a Megfosz 75 tagvállalat képviselteti magát a kiállításon mintegy 22 ezer négyzetméteren. Így az árumustrán az érdeklődők találkozhatnak a magyar piacon jelen lévő nagy nemzetközi márkákat forgalmazó cégekkel is. Így a látogatók kellő áttekintést kaphatnak a hazai mezőgazdasági géppiac kínálatáról, hogy a legjobb döntést hozhassák meg, amely gazdaságuk legeredményesebb működését szolgálja.

Ganczer Gábor a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta: az AGROmashEXPO és az Agrárgépshow, - amely Magyarország agrár-ipari csúcsrendezvénye – szakkiállítás évről-évre egyre több kiállítót és egyben érdeklődőt is vonz mind bel- mind pedig külföldről. Így az idén is a kiállítótér minden szeglete elkelt – közölte a vezérigazgató. Hozzátette: mivel a szóban forgó kiállításon ez a tendencia már évek óta tart, a Hungexpo fejleszteni fog, figyelembe véve a növekvő igényeket. A helyszínen közzétett sajtóinformáció szerint a rendezvényen mintegy 150 kiállító vonultatja fel termékeit és kínálja szolgáltatásait széles választékban.

Nagy István a rendezvényen adta át az AGROmashEXPO és az Agrárgépshow termékfejlesztési díjait. A megmérettetésre összesen 41 pályamű érkezett a szervezőkhöz. A szakemberekből álló zsűri két indulónak ítélte oda a termékverseny nagydíját, 12 pályázatot különdíjjal, további 16 pályamunkát pedig prémiumoklevéllel jutalmazott.

 

20190123_pel_6624-k

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM