Baj lesz a főállású őstermelők nyugdíjával

Agro Napló
Bár 156 488 őstermelő szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt 2017-ben, alig több mint 47 ezren fizettek valamekkora összegű járulékot e tevékenységükből befolyó bevételeik után, és számuk nem változott 2016-hoz képest – válaszolta az Agro Naplónak a NAV.

Nem változott a járulékfizető őstermelők száma 2017-ben az előző időszakhoz képest - válaszolta az Agro Napló megkeresésére a Nemzeti Adó és Vámhivatal.  Az őstermelők adózására és járulékfizetésére vonatkozó különös szabályok figyelembe vételével ez azt jelenti, hogy egyrészt meglehetősen kevés a főállású, és a tevékenysége alapján járulékfizetésre kötelezett gazdálkodó, másrészt azt, hogy még ez a szám is stagnál.

Alapesetben ugyanis, ha más jogviszonyból  - például munkaviszonyból - nem számít biztosítottnak a termelő, akkor a mezőgazdasági őstermelőnek – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után kell megfizetni a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (4 százalék természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Kivéve, ha az őstermelői tevékenységből származó előző évi bevétele nem érte el a támogatások nélkül számított 8 millió forintot, akkor ugyanis csak az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után kell 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződésrendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.

A lapunk számára az előző adóévi járulékbevallások alapján megküldött adatok szerint havi átlagban 43 704 olyan őstermelő volt, akinek a 2016. évi  támogatások nélküli bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, és csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett. Ennek összege havi átlagosan 6537 forint volt. 2017-ben havi átlagban 44 138 olyan termelő volt, aki 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. Az átlagosan megfizetett összeg 16347 forint volt. Az ebben a körben átlagosan megfizetett összes járulékösszeg havi 22 884 forint volt.

Még kevesebb, az őstermelői igazolványok (2017 végén 256 758 darab), vagy a NAV tudomása szerint bevételt szerzők (2017-ben 156 488 magánszemély) számához képest mondhatni csak nagyítóval látható azok köre, akik a minimálisan kötelezőnél hajlandóak, vagy tevékenységük eredményeképp képesek magasabb összegű járulékot fizetni az öngondoskodás jegyében, vagy a megelőző évi bevételük meghaladta a 8 millió forintot. A NAV adatai szerint a 2017-ben a magasabb járulékalapot választók közül havi átlagban 3073-an fizettek  4 százalékos természetbeni, 3077-en pedig 3 százalékos pénzbeli egészségügyi hozzájárulást is. Ez utóbbi összege átlagosan 10211 forint volt, míg előbbi átlag 13600 forintra jött ki. Ennél némiképp többen, 3122-en vállalták magasabb összegű nyugdíjjárulék megfizetését, itt az átlagos havi összeg 33898-ra jött ki. A magasabb járulékfizetést választóknál az összes járulékkötelezettség havi átlag 57708 forintra jött ki.

Az adatokat  - és a tisztánlátást - egyébként befolyásolhatja az is, hogy hányan érvényesítettek családi járulékkedvezményt az őstermelői tevékenységből befolyó járulékfizetési kötelezettség terhére. A szabályok szerint ugyanis a kedvezmény feltételeinek megfelelő őstermelők a kedvezményt úgy érvényesíthetik, hogy a kiszámolják a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét. Ez a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a mezőgazdasági őstermelőt a tárgynegyedévben terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege lehet.

A negyedéves családi járulékkedvezmény úgy érvényesíthető, hogy az annak megfelelő összeget

  • természetbeni egészségbiztosítási járulékként,
  • vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként,
  • vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A NAV emellett megküldte lapunk számára a mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel kapcsolatban a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallásokon feltüntetett legfontosabb adatokat is, a bevallások statisztikai célú feldolgozásának 2018.08.06-i záró állapotának megfelelően, összesített formában.

E szerint összesen 156 488 magánszemély szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt 2017-ben mintegy 886,537 milliárd forint értékben. Közülük 80 891-en tettek nemleges nyilatkozatot, és emiatt nem is számítottak jövedelmet összesen 234,879 milliárd forint után. Az őstermelőkre vonatkozó adószabályok szerint ugyanis aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is.

Mindössze 10 067 átalányadózást választó őstermelő adott be bevallást az elmúlt évben. Az összesített bevételük 45,417 milliárd forint volt, míg az általuk elért jövedelem mindössze 5,508 milliárd forintot tett ki. A fennmaradó 65 530 bevallást benyújtó - tételes költségelszámoló, vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmazó - őstermelő összesített bevétele 606,241 milliárd forint volt. Közülük mindössze 19 043-an tettek szert jövedelemre és 4517-en mutattak ki veszteséget 2017-re.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A NAV méltányos a vállalkozókkal

A NAV méltányos a vállalkozókkal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) méltányos a vállalkozókkal, mivel ha a közterhek megfizetése nehézséget okoz, a cégek kérhetik az adóelőleg összegé...

Lejárt az online próbaidő

Lejárt az online próbaidő

Az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaad...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!