Bencsik Dávid a magyar agrárium külpiaci lehetőségeiről tartott országos egyeztetés-sorozat Békés megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta – tudósított a kormányzati hírportál –, a kormány az Európai Unióban adható legmagasabb, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett a következő hét évben 4265 milliárd forintot fordít a vidék, az élelmiszeripar és az agrárium fejlesztésére. Hozzátette: ez az összeg – melyet további 3272 milliárd forint jövedelempótló-támogatás egészíti ki – háromszor akkora, mint előző időszakban rendelkezésre álló forrás volt. Így, akik pályázni fognak, nagy eséllyel nyernek is, komoly fejlesztésekre lesz lehetőség a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – tájékoztatott a politikus.
A helyi sajátosságok figyelembevétele mellett meg kell határozni, hogy a történelmi léptékű és mértékű agrárfejlesztési forrásból mely beruházások erősítik leginkább az agrár-külkereskedelem bővítését – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva: a nemzetközi piacokon folyamatosak az átrendeződések. A politikus példaként az EU és a Dél-amerikai Közös Piac közötti szabadkereskedelmi megállapodást említette, amelynek következtében az EU ipari exportja 74 százalékkal bővülhet, miközben 23 százalékkal nőhet a dél-amerikai országok agrárkivitele.
Kitért rá, hogy az elemezések szerint az európai zöld megállapodás következtében csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ez pedig felhajthatja az élelmiszerárakat. Kína és Kelet-Európa között viszont jelentős kereskedelmi lehetőségek bontakoznak ki – tette hozzá.
Bencsik Dávid közölte: az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek, ezért a tárca új piacok kiépítésén és a hagyományos piacok megerősítésén dolgozik. Komoly lehetőségek rejlenek az unión kívüli agrárexportban, amely tavaly 8 százalékkal bővült.
Magyarország a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának egyike, emellett az agrártudás is értékesíthető. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, a fenntarthatóság és az új digitális technológiák elterjesztése, az agrártársadalom megerősítése – mondta a helyettes államtitkár.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott közölte, a megyében 69 ezer regisztrált gazdásági szervezet van, ezek 49,9 százaléka mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. A megye gazdálkodói tavaly 440 ezer hektár termőföld után rekordösszegű, 59 milliárd forint kifizetésben részesültek. Idén a kormányhivatal a május 17-i határidőig több mint 500 ezer hektárnyi területre 14 ezer egységes kérelmet vár, melyek 90 százaléka meg is érkezett.
Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos leszögezte, a régió kitörési pontja a mezőgazdaság és élelmiszeripar, ehhez az adottságok rendelkezésre állnak. Az agrártárcával együttműködve elkészültek 600 milliárd forintnyi élelmiszeripari beruházás koncepcionális tervei, további 400 milliárd forint áll rendelkezésre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentőségűvé váló vízgazdálkodás fejlesztésére, és jelentős források érkeznek a turizmusba is – közölte a kormánybiztos.
Kulcsár László, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) alelnöke hangsúlyozta: a magyar agrárium – melynek Békés megye megkerülhetetlen szereplője – az elmúlt tíz évben kiemelkedő fejlődésen ment keresztül. A továbblépéshez a termelés és az értékesítés összehangolása létkérdés – mondta az alelnök.
