MENÜ

Bemutatkozik a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet

Agro Napló 2021.06.28.

A Növénytermesztési-tudományok Intézet fő tevékenysége a növénytan, a növényélettan, a növényökológia, a földműveléstan, a növénytermesztés és a precíziós gazdálkodás oktatási és kutatási feladatainak ellátása; ezenkívül az intézet ellátja a profiljába illeszkedő, főleg interdiszciplináris tudományos kutatásokat is, közreműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) stratégiai kutatási és fejlesztési feladatainak megvalósításában; az intézet és 95 munkatársának tevékenységét, Gyuricza Csaba intézetigazgató mutatta be a felsőoktatási intézmény honlapján – lapunk ezt az interjút teszi most közzé.

 

Mi az intézet alaptevékenysége?

Gyuricza Csaba (Gy.Cs.): A Növénytermesztési-tudományok Intézet az oktatási, kutatási és innovációs alaptevékenységeket látja el campusokon átívelően. Ezenkívül szaktanácsadási feladatok, valamint szakpolitikai anyagok előkészítésében is szerepet vállal. Ez utóbbi a döntéshozók számára ad egy erős alapot ahhoz, hogy az agráriumban felmerülő szakmai kérdésekre pontos, hiteles forrásokból érkezzenek a válaszok, mint például a MATE intézeteitől.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

Gy.Cs.: Idetartoznak többek között a talajművelési eljárások környezetre és növényekre gyakorolt hatásait megcélzó vizsgálatok, valamint az intézet különböző tápanyag-gazdálkodási kísérletei, továbbá az intézet munkatársai foglalkoznak klímaváltozás hatásainak vizsgálatával, a dróntechnológiákkal, fajismereti, növényélettani kutatásokkal, fajta-összehasonlító és nemesítési munkálatokkal, energianövények termesztésének technológiai kérdéseivel és a precíziós növénytermesztés mindennapi alkalmazásával.

Mely cégek az intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Gy.Cs.: A Növénytermesztési-tudományok Intézetnek számos vállalati partnere van. A teljesség igénye nélkül ide sorolható a Vitafort Zrt., a Hungrana Kft., de rengeteg növénynemesítő cég, vagy tápanyaggazdálkodással foglalkozó vállalat is gazdagítja a listát. Elmondható, hogy az ország agrárfókuszú vállalataival van kapcsolata az intézetnek, a növénytermesztéssel foglalkozókon keresztül a gépkereskedő cégekig. Fontos megemlítenem, hogy a digitális szektorból is egyre több együttműködő partnerrel van kapcsolata az intézetnek,  ugyanis egyre több cég keres olyan innovatív partnereket, akikkel az informatika és az agrárszakma közti távolság áthidalható. A rövid- és hosszú távú partneri kapcsolatok általában a kutatások kapcsán születnek, hiszen a vállalatok ismerik a piacot, és gyakran van olyan probléma vagy kérdés, amelyekre a mi szakértőink, kutatóink találják meg a választ. Ezek a partneri kapcsolatok visszacsatolásként szolgálnak arra, hogy a piacnak milyen kutatási eredményekre van szüksége, ezeket kutatói szemmel nem biztos, hogy mindig érzékelni lehet. A vállalati kapcsolatok nemcsak kutatói szinten fontosak, hanem oktatási szinten is, mivel gyakorlati helyet biztosítanak hallgatóknak, akik sok esetben a kutatási eredményeket hasznosítva tudnak elhelyezkedni a későbbiekben az adott vállalatnál.

Melyek az intézet kutatási egységei?

Gy.Cs.: Az intézet szervezeti egységei: az Agronómia Tanszék, a Növénytan Tanszék, a Növényélettan és Növényökológia Tanszék és a Növénytermesztési Kutató Központ. A Növénytermesztési Kutatóközponton belül a területi tagoltság miatt négy kutatóállomás is működik: a Keszthelyi állomás (Burgonyakutató), az Iregszemcsei állomás, a Szegedi állomás, valamint a Kompolt és Tass-pusztai állomás.

Mind az öt campuson rendelkezik az intézet tanszékekkel, Gödöllőn mindhárom képviselteti magát, Budán kettő, Gyöngyösön egy, Keszthelyen és Kaposváron is egy-egy tanszék működik.

Összesen hányan dolgoznak az intézetben?

Gy.Cs.: 95 munkatárs dolgozik az Intézetben

Vannak-e az intézet által kínált szolgáltatások?

Gy.Cs.: A Növénytermesztési Kutatóközpontnál szolgáltatásként lehet igénybe venni például a vállalati partnerek vagy egyéb cégeknek nyújtott kísérlet-beállításokat, kísérletek kiértékelését, valamint a növénytermesztésben használatos termékek fejlesztését. Továbbá kiemelném a különböző háttéranyagok összeállítását, szakpolitikai vélemények előkészítését, kiértékelését, valamint a szaktanácsadási programokban való közreműködést. Kollégáink végeznek növénynemesítéssel kapcsolatos szolgáltatásokat is.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, beszélne erről pár szót?

Gy.Cs.: Például az Európai Űrügynökséggel (ESA) van nemzetközi kutatási projektünk, az ide kapcsolódó kutatásokat a Növényélettan és Növényökológia Tanszék végzi, azon belül is a gödöllői szakértői csoportunk. A kutatások fókuszában a vegetáció működésének tér- és időbeli mintázatai állnak. Fő kutatási tevékenységei a projektnek az elsődleges ökoszisztéma funkciók mérése, UAV-ok (pilóta nélküli repülőgép) segítségével felületi hőmérséklet és reflexió, továbbá a növények ökofizológiai funkcióinak közvetlen mérései. A kapott eredmények segítséget nyújtanak a növényi stresszállapotok felismeréséhez és alapot szolgáltatnak a mezőgazdaság jövőjét szolgáló adatalapú szakértői rendszerek kiépítéséhez.

Az intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Gy.Cs.: Az imént említett ESA munkáját segíti, ezenkívül a MATE szerves részét képező jogelőd – Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) – partneri hálózatából meglévő növénytudományokkal foglalkozó állami kutatóintézetek munkáját is támogatja. Szoros együttműködést ápol az intézet a MATE Növényvédelmi Intézetével és ennek köszönhetően az intézet munkatársai bekapcsolódtak az EuroWheat nemzetközi kutatási projektbe is.

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Gy.Cs.: A Növénytermesztési-tudományok Intézet céljai közé tartozik, hogy az agrárium fenntarthatóságát és versenyképességét elősegítő, gyakorlatorientált és naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen. Nagyobb hatást szeretnénk elérni a növénytermesztésen belül, hogy a precíziós gazdálkodást ne különállóan kezeljék a hallgatók és a leendő gazdálkodók, hanem a mindennapi munkájuk szerves része legyen. Ennek a hitvallásnak a gazdák felé is el kellene jutnia, a tudásátadást így kiemelt feladatként kezeljük, ahogy kezeltük eddig is. Ezt különböző szemináriumok és gazdanapok megszervezésével szeretnénk elősegíteni. További célok között szerepel a nemzetközi és hazai kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel való szakmai együttműködések kiépítése, valamint a fiatal oktatók és kutatók aktív szerepvállalásának elősegítése, a kutatói utánpótlás számára vonzó életpálya biztosítása.

Vannak-e egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

Gy.Cs.: A gyakorlatorientált képzésre még inkább hangsúlyt szeretnénk fektetni, ezt még inkább be szeretnénk vonni a mindennapokba. Fontosnak tartjuk, hogy terepen is legalább annyit legyen egy hallgató, mint a tanteremben és előadóteremben.